Teszt
A kis Audio-gd DSD DAC-ot saját rendszeremben járattam pár napig, majd arra gondoltam, áthívom a haverokat egy szeánszra, mert mégiscsak több fül többet hall.
A szeánsz szabályai nagyon egyszerűek voltak. Némi bemelegítő zenehallgatás után többféle forrásról, az összes létező bemeneten és kimeneten egy félig-meddig vakteszt keretében meghallgatunk egy számot hatféle formátumban. Érthetőbben fogalmazva, egy olyan albumot kerestem, ami megvan hybrid SACD lemezen, valamint SACD-ISO-ban és a lehető legtöbb PCM formátumban. így meg tudtuk hallgatni hagyományos CD-ként, sztereó és sokcsatornás SACD-ként, ezen kívül PC-ről FLAC-ben, HD FLAC-ben és DSD-ként is. A szerencsés nyertes Diana Krall - The Girl In The Other Room című albumának címadó dala lett.
A tesztalbum
A sztereó tesztrendszer elemei a következők voltak:
Forrás 1. HTPC - Audio-gd NFB-11 DAC - Lindy Gold USB kábel - Acoustic Research Pro II analóg RCA kábel
Forrás 2. - Rotel RCD-971 CD-lejátszó - VdH D-102 Special analóg RCA kábel - DIY ViaBlue NF-75 koax kábel (cserélve Supra Tricora)
Előerősítő - Classé CP-47.5 - DIY Yarbo SP-110PW tápkábel - DIY analóg Habia XLR kábel
Végerősítő - Classé CAM-350 - DIY Yarbo SP-1100PW tápkábel - QED XT-400 hangfalkábel
Hangfal - DIY Bösendorfer VC7
A sztereó tesztrendszer
A sokcsatornás rendszer elemei:
Forrás - Sony BDP-S370 blu-ray lejátszó - Nexus HDMI 1.4 kábel
Erősítő - Onkyo TX-NR 818 házimozi erősítő - VdH D352 hangfalkábel
Hangfal - KEF Reference 203 (front), KEF Reference 202c (center), Royal Akustik S-250M (surround)
A megjegyzéseknél a teszt szereplőit a keresztnevük kezdőbetűjével jelöltem: I(mi), J(ani) L(aci), T(ibi)
DSD a házimoziból
Tesztünk elején a házimozi rendszer volt a főszereplő. Tesztelő társaim mindig is ragaszkodtak a sztereóhoz, soha nem volt sokcsatornás rendszerük, ezért nagy izgalommal vártam a reakcióikat. Anélkül, hogy tudták volna, mikor mit hallanak, először közvetlenül az erősítő USB bemenetére dugott pendrive-ról hallgattuk meg a számot FLAC és HD FLAC formában, majd a blu-ray lejátszóról az SACD lemezt sztereó DSD, majd felkonvertált PCM módban, végül PCM és DSD sokcsatornás módban.
A sokcsatornás tesztrendszer
FLAC 16bit/44,1kHz
I - mosott / L - dinamikus, de nyers / T - nyers
HD FLAC 24bit/88,2kHz
I - részletgazdag, jó énekhang / J- teltebb, jobb, mint az előző / L - kidolgozott, finomabb, de fakóbb / T- finomabb, egységesebb
SACD 2ch DSD 44,1kHz
I - dinamikus, részletes, zeneibb, mint az előzők / L - telt, meleg, kicsit loudnesses, brunnyogós / T - részletgazdag, dinamikus, de nem kifinomult hang
SACD 2ch PCM 176,2kHz
I - eddig ez a legjobb, nyílt, transzparens és részletes / J - szélesebb színpad / L - feszesebb, megfogottabb a mélye / T- letisztultabb, nyugodtabb, visszafogottabb, mint az előző, de unalmas
SACD mch DSD 44,1kHz
I - szokatlan / J - megfoghatatlan / L - döng, dübörög, homályos / T - furcsa, hogy a színpadon vagyok
SACD mch PCM 176,4kHz
I - jobban belevitt a zenébe, de továbbra is szokatlan / J - valamivel jobb, mint az előző / L - szép énekhang, de még mindig sok a mély, húsos, vastag hang / T - dinamikusabb, levegősebb, jobb jelenlétérzet
SACD a CD-lejátszóban
A folytatásban a Rotel CD-lejátszó következett, a hibrid lemez CD-rétegét gond nélkül olvasta. A tesztszámot kétszer is meghallgattuk, egyszer analóg, egyszer digitális kimeneten. Itt kapcsolódott be a tesztbe a DAC. A ViaBlue koax kábelt nem találtuk elég meggyőzőnek, ezért kicseréltük Supra Trico-ra.
A Rotel RCD-971 teszt közben
CD analóg
I - nagyon jó hangú CD-játszó, bár kicsit loudnesses / L - rendezett arányok, jó felbontás, de az összetettebb részekhez nem elég / T - egységes, dinamikus hang
CD digital out - külső DAC
I - részletesebb, fényesebb (ViaBlue), megfogottabb mélyek, Suprával zeneibb lett, a dinamika és mikrodinamika tovább javult / J - jobb, mint az előző / L - kidolgozottabb, finomabb / T - tisztább, részletgazdagabb, vékonyabb (ViaBlue), Suprával még jobb dinamika
DSD a számítógépről
A végére hagytuk a teszt legizgalmasabb részét, annak kiderítését, hogy mire képes a DSD a HD FLAC ellenében. A forrás a HTPC volt USB kimeneten.
A HTPC hátoldala
FLAC 16bit/44,1kHz (CD Rip)
I - fakó, lapos, érdektelenül szól / J - CD-hez képest visszalépés, tompább, szürkébb / L - szerényebb / T - összement a tér és nagyon hátulról szól, unalmas
HD FLAC 24bit/88,2kHz (SACD Rip)
I - részletes, de háttérbe szorul a zongora / J - nagyon jó hangszerhangok / L - semmilyen, üres / T- ugyanúgy hátulról szól, szűk tér, viszont részletgazdagabb
SACD ISO 2ch DSD
I - mindenben jobb / J - remek énekhang / L - jobb, mint az előzők / T- nagyon jó tér, életteli, jó jelenlétérzet
A végén mindenki felállított egy sorrendet. A dobogós helyezésekben volt ugyan eltérés, de mindannyian egyetértettünk abban, hogy a házimozi rendszerben a kétcsatornás felkonvertált PCM volt a legjobb, és a lebutított DSD csalódást okozott. Ellenben a CD-lejátszó saját DAC-jával is, de különösen a kis Audio-gd DAC-kal remekelt. A PC USB-n megosztotta a társaságot, egyöntetű sikere kizárólag a DSD formátumnak volt, ami így minimális előnnyel a teszt legjobb hangja lett a CD-DAC páros előtt.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
