Utolsó nap - városnézés I.
9:41 – Taipei MRT
MRT vagyis metró. Még nem is mutattam, hogy milyen. Legfőképpen modern, tiszta és érthető. Nem tudom hogyan csinálják, hogy nincsenek (pontosabban alig vannak) szemétkosarak, és mégsem látni egyetlen papírkát vagy bármit a földön. Ha nálunk lenne a Computex, akkor a környéke biztosan úszna a szétdobált prospektusokban és vizes palackokban. No de vissza a metróra. A kocsik legalább fél, de lehet hogy egy méterrel szélesebbek mint a magyarok, és egybe vannak nyitva. Egyes állomásokon csak fölfelé van mozgólépcső, lefelé vigyen a gravitáció. Természetesen, rokkantlift az mindenhol van, és minden teljesen akadálymentesített. És nyomatták a számítógépes hirdetéseket benne, Asust, Acert, MSI-t és Warhammer Online-t láttam.
9:57 – Nemzeti Dr. Sun Yat-sen memorial.
Ma városnézés lesz, de elég rohanós. Ez a memorial hall közel van a 101-hez, azért nézem meg. Egy hatalmas épület régies tetővel, de modern falakkal. Tartozik hozzá egy tér, amiről jó a rálátás a 101-re. Nem megyek be, inkább a pihenőparkot járom körbe. Ez egy kis tó zöldövezettel a felhőkarcolók között. Van benne minden, ami kell egy ilyen helyre: pagodatetős pihenő, obeliszk, agg apó szobra, ötletes szemétkosarak és persze ejtőző helyiek. Meg telepítettek egy kacsát is. Első pillantásra igazinak tűnt, de nem az, így könnyű volt lefotózni.
10:38 – Taipei 101
Most pedig jöjjön, aminek jönnie kell, megmászom a nagy házat. Elsőre ez nem is bizonyult olyan egyszerű feladatnak, mert nem akarnak beengedni. Az van az ajtókra írva, hogy szombaton csak 11-től. Végül találtam egy bejáratot, ami közvetlenül a turbólifthez visz az 5. emeletre. Az első öt emelet egy látványos márvánnyal borított pláza, top boltokkal meg vendéglátó ipari egységekkel. Legalul van egy nagy kör, amin feltüntették, hogy merre vannak az egyes nagyobb városok. Budapest nincs, be kell érni Londonnal.
10:51 – Taipei 101 turbólift
Megyünk fölfelé ezerrel. Pontosabban percenként 600 méteres tempóval, ami 36 km/h-t jelent. Persze nem emiatt a leggyorsabb ez a lift, hanem a 1010 m/perc csúcssebessége miatt. Az már több mint 60 km/h. Aki otthonra szeretne ilyet, annak kb. 2 millió dollárt kell kicsengetnie. De megéri, mert a kabin nyomáskiegyenlítős, a fékek űrtechnológiásak.
Hipp-hopp fel is értünk, a kilátás nemsemmi. Bár egy kicsit köd van, de sebaj. A kilátó három részre van osztva. A 89. emeletre érkeztünk meg, itt van a fedett körpanoráma. Eggyel lejjebb lakik a damper, vagyis a balanszgolyó, a 91. emeleten pedig a szabadtéri kilátó van. Egy kis matekkel kiszámolható, hogy efölött még 10 emelet van. Lássuk, mit látunk! Lényegében minden lényegeset, feltéve, hogy jók a látási viszonyok – most épp közepesek. Tehát itt a Dr. Sun Yat-sen memorial hall a tóval, a komplett TWTC az innen mininek tűnő felhőkarcolókkal.
Most jól megfigyelem, hogy mi is az a kert. Tényleg egy komplett kert, de hogy minek? A high-tech épület és a kert között pedig a metróépítés látható. Kíváncsi vagyok, hogy jövőre már üzemelni fog-e. Szerintem nem, mert akkor azzal is villogtak volna, nem csak a Nangangba pár héten bekötendő új állomással. Persze, azt is mondták, hogy jövőre valami nagyot akarnak dobni.
„Tehátakkor”! Északra van a „biznisz park”, amiben „gyárlátogatáson voltunk, tőle kicsit keletebbre a Nangang szoftverpark, ahol a nagy kiállítócsarnok van szoftveresek, biotechnológiások és mindenféle high-tech társaságokkal – ergo ez most a szilíciumvölgy. Látható még két híd, akik Duglas MacArthur a két világháború és Koreai háború hősének nevét viselik.
Nyugatra az az utca látható, amin reggelente „munkába” szoktam járni. Bejelöltem, hogy kb. hol volt a hotelünk. Jobb időben látszik a Csankajcsek emléképület meg még mindenféle érdekes. Most csak a város harmadik legmagasabb épülete látszik, aminek nem írtam fel a nevét, de annyi baj legyen.
Délre mondhatni régiesebb városrész terül el, ott még nagyobb arányban vannak "putrik". Sajna az állatkert nem látszott, pedig ez Ázsiában a legnagyobb. Valahol dél-nyugaton kellene látszania, és errefelé vannak szép kis teaházak teaültetvényekkel.
Keletre hegyek vannak, pontosabban dombok. Állatokról kapták a nevüket, a legmagasabb a 150 méter alatti Elefánt-hegy, a többi nem is tudom milyen állat, de van borzsúrám, abban megnézem, ha érdekel valakit, meg googleatebarátod. Ezen a részen marha jó túraútvonalak vannak. Izgi lehet ebben a brutál fülledt időben egyet – pontosabban dombot – mászni. Közelebb kiszúrtam két érdekességet. Az egyik az, hogyan épül egy toronyház, a másik a városháza előtti park alá rejtett parkolóház.
Még lesz folytatás további 101-gyel, városképekkel, ősi templommal, Csan Kai-sek emlékművel!
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
