Hol is kezdjem...az lesz a legjobb ha az elején.Nos,én Szerbiában élek és jelenleg civil katonaként szolgálom a hazát.Hát igen, nálunk van ilyen is.Engem a zentai "Gerő István Egészségügyi Központ"-ba osztottak be december ötödikén.
A civil katonaság :) Hát igen, ez egy érdekes dolog.Lehetne úgy is mondani, hogy ingyen munkaerő.Persze nem teljesen ingyen melóznak a civil katonák, mert kapnak egy "x" (le sem merem írni, nevetséges összeg) összeget havonta.Egyébként hozzá kell tennem, hogy én olyan helyen vagyok (a suli miatt-szóval csak tanulni!!!),ahol nem kell nagyon melózni.Napi 6 óra és kész, hétvégeken nem kell menni és még szabadság is van.Végül is jól elvagyok, még jól is érzem magam és fontos kapcsolatokra is szert sikerült tennem.Ebből kifolyólag akár még munka is lehet belőle ha leszerelek.
Na de most jön a java, ezt csak fontosnak éreztem közölni, hogy érthető legyen a történet folytatása.

Június 26. csütörtök...mint általában délutánonként a haverokkal rúgjuk a bort a grundon.Megy is a játék rendesen...egyszer csak indítanak, sprintelek teljes erővel.A pálya végére érve kettő durranás és közte egy ordítás.Az első durranás az achilles izmom szakadása, következett egy hatalmas ordítás és a második durranás pedig én amint az aszfaltot simogatom.Hm...nem volt jó érzés, nagyon nem.Felnézek és a legtöbben meg vannak rémülve, hogy mi a fene lehet.Én már tudtam mi a gond, vagy is éreztem.
Na gyorsan egyik haver be a pályára verdával és besegített, majd irány a kórház.Ez volt az első alkalom, hogy "munkán" kívül látogattam az intézményt.Ez nem is baj :)
Egy orvos van az egész kórházban akit nem birok és nem is vagyunk jóban.Na ki volt az ügyeletes...hát o.
Besegít a haver és a doki megkérdezi mi történt.Akarom mesélni a sztorit erre ránéz a haverra és lazán nekivágja, hogy "Te mit tátod itt a szád,menjél ki".Nézet a haver is, a nővér is és én is, hogy ekkora parasztokat is hord a föld a hátán.
Lépjünk tovább, haverom kiment.Azt mondja a doki vessem le a foci csukát.Kicsit elgondolkodtam magamban, hogy azt ,hogyan csináljam.Végül leszenvedtem magamról.Ekkor beszól, hogy a zoknit is.Bazze, hogy a pics... szedjem le-gondoltam magamban.Mondom neki, hogy vágja le.O nem vágja, vegyem le...na azt is leszenvedtem, de már a könnyem fojt annyira fájt, mert ugye mozgattam a szakadt részt.
Azután felfeküdtem az ágyra "megnézet" és rávágta, hogy műteni kell.Na bassz...,gáz van.Elkezdett úgy csinálni mint ha valami baromi sok betege lenne és rávágta, hogy hétfőn megműt de nem lesz ingyen.Pedig ugye az, mert a katonaság biztosít.De nála ilyen nem létezik.Kérdem mennyi lesz.Kis gondolkodás után rávágja, hogy minimum 150 euró.Hm...kis homlokráncolás és mondtam, hogy majd hétfőn megbeszéljük.
Hazafelé úton a haver ki van akadva, mert kiküldte az orvos és szidja ezerrel :) Hazaérve elmondtam az életadóknak, hogy mi a téma.Ok, akkor hétfőn megyek és műtenek.Gondoltam egyet és felhívtam a civil katonákat rendező személyt, hogy elmondja hétfőtől nem megyek melózni.Jó, hogy így tettem ....vagy mégsem.
Kiderült, hogy nem ott fognak műteni ha műtenek.