Végére értem az ötödik résznek. Nem volt rossz, de épp jó sem. Voltak pályák egymás után, némi magyarázó átvezetővel, minden pályán gyanúsan sok videóval. A trófeák megszerzése jó volt, talán a játék legjobb része (főleg a víziszörnyes, vagy harmincadik alkalommal mentem neki, mire sikerült). Közelébe sem ér a negyedik résznek. A pályadizájn a Római résznél még oké, de után a TR3 indiai részeihez tudnám hasonlítani. Sokszintes, nyakatekert, fogalmad sincs, merre lehet vagy nem lehet menni. Aránylag rövid minden szint, gondolom ezzel próbáltak ellensúlyozni. A milliónyi fix kameraállást nagyon erőltették itt már, csak tudnám, miért.

Összességében az egész játék rövid, és nagyon hiányzott egy kis piramis vagy valamiféle hasonló dolog, ha már egyszer az a címe, ami.

Na de most a hatodik rész, amivel személy szerint a Tomb Raider pályafutásomat kezdtem. Rengeteg szép emlékem van róla.

Amik egész addig tartottak, amíg neki nem álltam.

Végül nem bírtam ki, és gyakorlatilag teljes áron megvettem az IV-VI Remastered-et is a megjelenés után három nappal (ekkor végeztem az előző 3 résszel).

Az előző pakkba eddig 130.9 órát raktam bele, de mindhárom résznél vissza van még a speedrun és a New Game+ teljesítmény, illetve a TR2-ben a "Ma nem lesz cápaleves" és a Ben Hur (erre még nem találtam egyszerű megoldást). Gondolataimat leírtam az előző bejegyzésemben. Igazából gyűlöltem és imádtam egyszerre, de nagy örömmel töltött el, mikor teljesítményvadászat során több videóból és végigjátszásból sikerült összeraknom olyan módszereket, amik tovább tartottak, de nem kellett ritmusra ugrálni percekig...(ritmusérzékem az nincs, a Hellsinger sem megy)

Na, de a lényeg. Tomb Raider IV: The Last Revelation Remastered.

Ebben a játékban éreztem azt, amit az előzőekben valahogy nem. Ez egyben volt, vitt a történet, rengeteg átvezetővel. Lara mindent tudott, amik hiányoztak az előző részekből (például már párkányokon kapaszkodva át tudtunk mászni a mellettünk lévőre). Az elején egyszerűnek és átláthatónak tűnt a pályadizájn, de illúzióim hamar szerteszóródtak, mikor pályákon keresztül oda-vissza rohangáltam, mert a következő végén lévő cucc kellett az előző elején...de a harmadik részhez képest még így is egyszerűbb volt.

Nos, a GamersGate-n aránylag jó áron kínálták, így beruháztam rá, mondom 5k pénzt megér, úgyis kimaradt az első öt rész.

Jómagam nagy Tomb Raider fan vagyok, vagyis eddig annak gondoltam magam. Nekem anno nagyon bejött az Angel of Darkness, minden hibája ellenére, a Legend szintén nagy kedvencem volt, az Anniversary-t imádtam (ugye ez volt az első rész az új motorral, teljesen áttervezve), az Underworld megint kimaradt, a rebbotolt sorozat pedig elsőre ugyan nem tetszett, de később próbálva beszippantott, imádtam, alig vártam, hogy a Rise of the Tomb Raider emberi áron kapható legyen, az első -50% akciónál be is húztam 25 euróért. Ugyanígy a harmadik résszel is. De az eleje, ami híressé tette a szériát, azóta is kimaradt.

Egészen mostanáig. Szerencsére.

Ha az első résszel kezdtem volna a pályafutást, valószínű soha nem lettem volna Lara kedvelő, ugyanis ez a játék nehéz, és nagyon hamar idegesítő lesz.
A nehézségét pedig egyrészt a régisége, másrészt a bugyuta megoldásai adják. Az Aspyr jobban hozzányúlhatott volna, mert ugyan megkaptuk a modern irányítást, de egy quicksave/load elfért volna (tudom, az első részben menteni is csak a pályák végén lehetett), mert iszonyat irritáló, hogy egy rossz mozdulat, és zuhanunk a mélybe, ha nem kapaszkodunk, zuhanunk a mélybe, ha nem figyelünk eléggé az életerő sávra, pillanatok alatt jobblétre szenderülünk, ha nekimegyünk valaminek, hosszú másodperces szünet következik (simán felzabál tetszőleges ellenség), ha rosszul, vagy rossz helyről ugrunk, szintén kasza. Ha nem mentettél időben, akkor kezdheted onnan, ahol ez eszedbe jutott. A játékban 36 féle módon tudunk elhalálozni, erre külön archievment is van.

Borzasztóan vártam a sorozatot, főleg a Csernobil után, amit hihetetlen jól összekalapált az HBO.

Magát a játékot a kritikusok egekig magasztalták, nekem sajnos nem volt szerencsém hozzá, konzol hiányában. Így nagy reményekkel ültem le az első rész elé. Ami hát, szóval volt...kicsit vakartam a fejem, de na, valahol el kell kezdeni. A fertőzést kiváló ok tetszett. Végére nem mutáns vírus volt...

A második részt nagyon jól sikerült, nagyon bejött, így nagy reményekkel folytattam. A harmadik eleje sem volt rossz, tetszett a fertőzés magyarázata is, de amikor elkanyarodott a történet, és jött a zongorás jelenet, kezdtem kicsit furcsán nézni. A többiről nem nyilatkoznék, mert átugrottam az egészet, csak a végét néztem meg. Engem alapvetően nem zavar semmi ilyesmi, de mikor ezt az ember pofájába nyomják (pl. Pride), ott azért kinyílik az a bizonyos valami a zsebemben. A negyedik részt elkezdtem, és 20 perc után abbahagytam. Elgondolkodtam, hogy az eddigi 5 órában mit láttam, abból mennyi volt a történet, és mennyi a semmi.

A minap hallottam a vonaton valakitől egy nagyon régi zeneszámot, ami egyszer már eszembe jutott, de akkor sem találtam meg.

A stílus undergound hip-hop, valami kevésbé ismert csapat műve, még a gyerekkoromból való (minimum 15 éves szám).

A refrén maradt meg, amivel egyébként kezdődik is a muzsika.

Egy nemzet egy kultúra egy stílus egy érzés
Magyarország ez a házam nem kérdés
Megbotlasz úgyis, ha rossz irányba indulsz
Minden hazafiért szóljon most a himnusz.

Ennyi lenne. A második sor elejéről hiányzik valami.

Ha bárkinek ismerős lenne, írja le. A Google abszolút nem segített sajnos.

Update: Megvan!!!

BermuDDaH, egy komlói underground csapat volt az elkövető, a szám címe M.O.

Fura kérdésem lesz. Adott a címben említett album, egy Nagykanizsai underground hip-hop banda az elkövető. 2010-ben jelent meg, de fellellhetetlen. Amit sikerült elővakarnom róla, hogy a csapat saját költségen adta ki. Régen feloszlottak, és mivel kiadó sincs, így elvileg nem illegális az a keresem, ha valakinek esetleg valahol kallódna lemezen, vagy digitális formában, ossza meg velem, legyen kedves.

Szubjektív beszámoló következik, nem is szánom kritikának, inkább egy vélemény.

Imádtam a Mátrix érát, a történetet lebilincselt, a megvalósítás, a karakterek, Az első két rész a kedvencem, a harmadik végén a harc egy kicsit elnyújtott volt, de Smith monológja a Miértekről máig bennem van.

Nagyon örültem, mikor bejelentették a folyatátást, hogy mégis kezdenek valamit a legnagyobb kérdéssel (Mi történt Neo-val?), hogy talán kapunk egy új sztorit, de már a trailerek közben benne volt egy olyan érzés, hogy én ezt már láttam valahol.

Innen SPOLER.

Sajnos a film nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Az új "Morpheus" egy vicc volt, nagyon nem kellett volan erőltetni, vagy felkérték volna Laurence Fishburne-t, vagy teljesen ki kellett volna hagyni. Az új karakterekről az égvilágon semmit nem tudunk meg, mindenki olyan szinten jelentéktelen, hogy az szót sem érdemel. A végén a tetovált fiatal leányzó, aki a Trinity megmentésére indított akció előtt közölte Neo-val, hogy adásszintre kerültek, szóval róla azt hittem, hogy a két főhős lánya (akár ezt is beleszőhették volna), de persze csak egy statiszta, pár sorral.

Történt egyszer régen, úgy öt éve, hogy a Mol és a Sencor összeállt, és matricát kaptál tankolás után, amin akkor épp konyhai eszközöket lehetett venni kedveménnyel. Feleségem nagyon szeretett volna egy tálas mixert, mert tud dagasztani is, neki pedig az nem megy. Mivel egyébként is az említett kúthoz jártam akkoriban, be is újítottam karácsonyra egy gépet. Sok reményt nem fűztem a dologhoz, mert a szememben a Sencor nem túl nívós márkának számított. De a gép tette a dolgát, igazából úgy 4 évig nem volt gond vele, ezév elején viszont egyszercsak egy kattanás közepedte megállt. A hajtás ment tovább, csak épp a keverőszár nem forgott.

Szétkaptam, mert azt nagyon szeretem csinálni. Nem túl nagy meglepetésemre szinte minden műanyag volt benne. Egy acél fogaskoszorú, egy acél fogaskerék (és kettő műanyag) a bolygóműben, ennek a tengelye acél, illetve az ezt a ferde fogazású kereket hajtó fogaskerék acél. A hajtás áttétele fogazott szíjjal megy, minden műanyag egyébként. Lényeg a lényeg, a nagy ferde fogazású fogaskerék, ami a bolygóművet hajtja, szimplán kettétört. Egybe van ötve a bolygómű hajtástengelyével. Fogtam a pillanatragasztó+szódabikarbóna kombót, és a Soudal féle szálerősített T-Rex ragasztót, meg némi drótot, és összeapplikáltam a kettétört fogaskereket. Nem illeszkedett pontosan, a félbetört részeknél a ferde fogazás miatt el voltak csúszva a fogak, illetve egyik oldalon egy fél fog hiányzott is. A kenőanyag nem tudom mi volt, de állagra olyan sűrű volt, mint valami ipari ragasztó, és körülbelül úgy ragadt is. Gyakorlatilag kézzel alig tudtam forgatni bármit, ami be volt kenve vele. Ezt lemostam, és kicseréltem ipari hőálló csapágyzsírra.

Fórum nézetben a jobb alsó sarokban megjelennek random Hardverapró hirdetések. Egy ideje nézegetem a VGA-kat, most épp ötöt ajánlott. Aszongya'.

XFX RX480 8GB 140k (újkorában nem volt ennyi)
ZOTAC AMP NVIDIA GTX 1080 Ti 11GB 240k
Gainward GTX 1080 Phoenix GLH 179k (ebből 3 is van a tagnak, tuti nem bányászott, csak a 3-Way SLi miatt lehetett)
MSI GeForce GTX 1060 6GB (Armor sorozat...) 110k

Egyik hirdetés sem írja, mennyi idősek a portékák, egy-egy említi, hogy nem bányászott vele, képek csak Google-ből vannak főleg (kivéve a Zotac kártya).

Egy GTX960 2GB is ér elvileg 40k pénzt (van egy MSI Gaming sorozatú kártyám).

Komolyan, ha nem játszanék, felraknám az RX570-et én is egy százasé' (MSI Gaming X, 4GB, gyári doboz, mindennel, még a piros kimenet takaró pöckök is megvannak. Egyébként ugyanez igaz a 960-ra is), csak kár, hogy most kb. semmire sem lenne elég amit kapnék érte.

Syberia 2 Steam kulcs is akad 2500 pénzért, több darab is (úgy kb. 3 havonta adják ingyen valahol). Ennyire azért nem pofátlanok az emberek. Az ingyen megszerezhető BF1/5 az akció után három héttel mentek 1 dollárért...

Minap szembe jött velem Youtube-on a címben említett formáció egy dala, majd rögtön után egy másik. És teljesen megfogott. Rövid keresés után találtam információt, hogy a nagyöregek nem ma kezdték a pályát, akad munkásságuk bőven, ami szintén tetszetős (az Accept annyira nem, de az U.D.O. nagyon hasonló hangzásvilággal bír). Tehát heavy metal kedvelők, egy kis csemege. A formációnak jelenleg egy 3 dallal rendelkező maxija jelent meg, Arising névvel az AFM Records gondozásában.