Mivel említetted, írnék röviden a Sarkvidéki búvárszúnyogról (Culicinae Gavia Arctica)

Mindkét sarkvidéken megtalálhatók az különböző alfajok, de közös jellemzőjük, hogy a víz alá bukva is képesek a meleg vérű állatokon élősködni, hiszen fő táplálékforrásuk a fókák és a cetfélék. Ez utóbbit nagy rajokban követik, amíg a felszínen, vagy annak közelében tartózkodik, ennek következtében ők okolhatók a túlzott vadászatukért, hiszen nagyon jól jelzik a cethalászoknak, hogy hol tartózkodnak az állatok.
Meglehetősen nagy méretűek (akár 2 cm-esre is megnőhetnek), hiszen a hideget másképp nem viselnék el. Kettős szívókájuk és kettős kitinpáncéljuk van. Az egyik szívóka hagyományos, vérszívásra való, míg a másik módosult és az áldozat bőre alól zsírt tud kiszívni vele, amit utána a kettős páncélzata közé pumpál, így szigetelve magát a hideg ellen.
A petéit is ebben a szigetelő zsírrétegben helyezi el, melyek kikelés után felélik a szülő zsírtartalékait, majd a külső kitinváz szétrepesztésével jutnak a külvilágba. A kirajzást követően a "szülő" elpusztul, hiszen védelem nélkül megfagy.

"Ki a büdös istennyila vagy te bohócképű!?" SzŐr Geri, birodalmi poéta és főszakács (:L topic)