A kétszer annyi viszont nem jelent kétszer annyi információt, az egyik esetben páros, a másikban páratlan sorok lesznek kirakva. Gyors mozgásoknál pedig a gyengébb deinterlacerrel rendelkező TV-ken nagyszerű "szálkásodást" lehet látni, tehát a páros és páratlan sorok elcsúszva látszanak. A jobb deinterlacerrel rendelkező TV-k igyekeznek ezt kiküszöbölni, ami egész látványos is lehet egymás mellett nézve ugyanazt az adást eltérő TV-ken.
Az 1080i egy átmenet lenne a 720p és az 1080p között, és amit írsz, hogy jobb a több képkocka, elvileg igaz is lenne, ha nem tennénk hozzá, hogy az 1080i csak ott tud kibontakozni, ahol így is vették fel a jelet (tehát sportközvetítésnél nagyfelbontású digitális kamerával vették fel, vagy 50/60fps-es analóg jelet digitalizálnak le). Ott semmit sem ér, ahol 24/25 fps-es a forrás, például a mozicsatornák.
A DVD mókás példa, hiszen az esetek többségében a forrás ugye egy 24 fps-es mozifilm. Abból csináltak 50/60Hz-es interlaced digitális anyagot. XviD/DivX esetén megint a forrás a kérdés. Egyfelől számít mi a forrás (TV, DVD, progresszív v. interlaced HD forrás), másfelől hogy a tömörítésnél alkalmaztak-e szűrőt az interlaced effekt csökkentésére.
Végül pedig érdemes azon elgondolkozni, hogy miért is lett a Blu-Ray és a HD DVD is1080p felbontású...
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.