Srácok szerintem ennek semmi értelme

Ti nagyon mélyen éltek a személyes meggyőződéseitekben, én pedig megtapasztaltam a saját bőrömön, hogy bizony létezik más is.

Egy boldogtalan magányos gyári munkásból lettem sikeres üzletember csodálatos élettel. A mai napig tisztán emlékszem a napra amikor eldöntöttem, hogy megváltozom és megteszek mindent annak érdekében, hogy jóra forduljon a sorsom, eleinte csak reméltem, hogy működik amit csinálok és a sokszori bukás és nehézség ellenére se adtam fel. Még mindig messze vagyok az utam végétől de szépen haladok.

Ha ez nektek agymosás, legyen! Higgyetek abban, hogy nem érhetitek el az álmaitokat de mellettetek van egy világ sok emberrel akik menet közben pont ezt teszik! Nem csak én vagyok hanem ismerek még magamfajtából sok százat akik mind ugyanígy élnek egy régen meghozott döntés hatására. Nagyon kevesen vagyunk akik megpróbáljuk ezt a tudást tovább adni és másoknak segíteni. Minket neveztek ti sarlatánnak. Engem nem bánt a véleményetek inkább csak kicsit elszomorít de ne mondjátok, hogy hülyeség amiről beszélek, akkor inkább mondjátok, hogy nem tapasztaltátok még meg, nem értetek hozzá, nem tudjátok, stb.

Felőlem leélhetitek az egész életeteket ebben a hitben, csak egyet kérek tőletek, ha a környezetetekben bárki elkezd változni ne húzzátok vissza, mert az emberek 90%-a a negatív környezet hatására nem tud megváltozni és kitörni. Én is annyiszor hallottam, hogy ezt nem tudod megtenni, nem fog menni, nem vagy elég jó, stb.

Én hoztam egy döntést és eljöttem otthonról jó messzire, hogy egyedül tudjak lenni és a negatív környezet nélkül néhány hónap alatt messzebbre jutottam mint előtte az egész addigi életemben.

Most már nyugodtan hazamehetek, nem tudnak már rám hatni, de mindig ugyanazt hallom ami belőletek is jön. Beszélnek az álmaikról. De jó lenne ha... Én felteszem nekik a kérdést miért nem valósítod meg? Mert pénz kell hozzá. Mert el kéne mennem innen. Mert nehéz. Stb.

Én szomorú vagyok, hogy nagyon sok tehetséges embert, a gyerekkori barátaimat látom otthon elkallódni. Többeknek felajánlottam, hogy jöjjenek el hozzám biztosítok nekik mindent ami a kezdéshez kell, átsegítem őket a nehézségeken. Gondolom ki tudjátok találni hányan éltek a lehetőséggel... Mindenki majd jövőre fog jönni, vagy majd ha rendbe jön anyagilag. Ez az alkalom sosem fog eljönni...

Ha a halálos ágyukon fekszenek majd tele a be nem teljesedett álmaikkal azt gondolják majd, milyen jó lett volna kicsit bátrabbnak lenni és meghozni azt a döntést, de akkor már késő lesz...