Köszönöm, kitartok a végsőkig. 
A nagy büdös igazság az, hogy '77 szeptemberében kaptuk, vagyis vettük ezt a (volt szövetkezeti) lakást, vadi új volt. Fizetésem soha nem volt sok, feleségem sajnos korán lett rokkantnyugdíjas. Soha nem jött össze annyi pénz, hogy egy alapos felújításra elég legyen. Most, hogy egyedül élek, kizárt dolog, hogy a nyugdíjamból ki tudjam spórolni. Barkácsolok, ha kell, csak végső esetben hívok szakit.
Jó jel, hogy csökkenő összegek terhelték a zsebemet. A tegnapi 2 ezres kiadás szinte semmi, örülök, hogy ennyiből megúsztam.
Szép szolidan, szép szolidan, elvégre nem vagyunk otromba állatok... (KFT) Birodalmi Szóvivő és Békenagykövet (:L topic)
