Engem teljesen kimerít a munka, nem nekem való úgy tűnik, de vagy belejövök vagy másfélét kell keresni. Egyelőre örülök,h ogy van vmi. Azt nem tudom még ugye, hogy csak béna vagyok az elején, ezért emészt fel ennyi energiát, a kollegáknak meg símán megy vagy hogy örökké ilyen lesz-e. Nekem pusztán az épületben a dolgok megtalálása is tök sok ideig tart és az még nem a meló, akkor még nem csináltam semmit, de már elfáradtam 
, ügyetlen, esetlen a jó szó rám még. Kollégáknak az évek alatt már bejáratott ütemtervük van, azt követik csak rutinosan, nekem meg nincs rutinom se és ütemtervem se, nincs időm megcsinálni.
De majdcsak alakulok, mint púpos gyerek a prés alatt.
Túl sokat várok mindig magamtól, úgyhogy azon nem lepődök meg, hogy magamnak nem felelek meg, de a munkáltató még nem hajított ki 
Egy nő gondjait amúgy sem megoldani kell, hanem meghallgatni./Eastman/ | Ami árammal működik, vagy rá lehet tenni egy számítógép tetejére, az informatikusi munka :)
