Az ember jelleme fiatal kortól kezdve már alig változik. 
Pontosítok, a fiataloknak egy jó hányada, aki már gyerekkorától kezdve, valamilyen okból kifolyólag komolyabban áll az élethez, mint a többi fiatal, jellemzően olyan hamar szert tesz felnőtt tulajdonságokra és gondolkodásmódra, hogy az idő előrehaladtával ezek már alig-alig változnak meg benne.
Én is visszanéztem/visszaolvastam a 10 évvel ezelőtti önmagamat. Voltak meglepően mély és határozott gondolataim már akkor is, amihez a mai napig tartom magam. Én ennek örülök.
De ne felejtsük el, hogy a "koránérés" kétélű fegyver. A gondtalan, felhőtlen, felelősségek nélküli fiatalkor megélése komoly nehézségekbe ütközik....vagy meg sem történik. Ezt idősebb fejjel (~25év) én már bánom. Kell tudni élni és kell tudni megélni dolgokat.
