Amikor mi kerestünk barátnőmmel lakást, az sem volt egyszerű. Ott kezdődik, hogy szinte mindenki "motivációs" levelet kért. Mármint írjuk le, hogy ki fia borja vagyunk, mit csinálunk, stb. OK.

Nálunk is volt olyan, ahol a bérbeadó rögtön közölte barátnőmmel, hogy mivel én nem német állampolgár vagyok, így ne is erőlködjünk. A szűrőn is csak azért jutottunk át, mert német a családnevem.

Mi kb. 3 hónapig kerestünk lakást, az volt a szerencsénk, hogy amire jelentkeztünk lakás, azt kiadták másnak, de a mellette lévőt 2 hónapra rá akarták majd kiadni, mi meg mivel tudtunk várni, így felajánlottuk, hogy szívesen kivennénk, ha nekik nem baj. És bevállaltuk, hogy kifestjük, annak fejében, hogy amikor kiköltözés lesz, nem kell festenünk :-) Most 5 éve vagyunk ott.

Nem szoktam ilyet írni, de szerintem a nagyvárosokban uralkodó iszonyatosan magas bérleti díjakért a politika a felelős. Nehezen lehet építési engedélyt szerezni, sok a felesleges és az építést drágító előírás. A telkeket sem osztja bőkezűen az önkormányzat. Nincsenek hosszútávú célok, csak úgy elvannak magukban. Már 5 éve is kevés volt a lakás, lehetett volna újakat építeni, de nem. Irodaházak meg mint a gomba, úgy szaporodnak...

“Never run after a bus or a stock. Just be patient – the next one will come along for sure.” - André Kostolany