Hirdetés

2024. május 2., csütörtök

Gyorskeresés

Hozzászólások

(#48) azbest válasza Fred23 (#24) üzenetére


azbest
félisten

No nézzük, akkor a grafikont

Chrome - a chromium google szolgáltatásokkal kiegészített változata. Eredetilet a webkit1 böngészőmotorra épült, míg az apple-vel való sikertelen együttműködés miatt forkolták és nagyrészt újraírták a Blink motorban.

Safari - a webkit2 böngészőmotor az alapja, amely nyilt forrású, de a fejlesztési irányban az Apple az elsődleges döntéshozó.

UC browser - A kínai alibaba fejlesztése. WebKit alapú volt. Ma már úgy tűnik, hogy a chromium blink és microsoft trident motorját használja. A tridentet az ms böngészőjére optimalizált, például banki oldalakon.

Samsung Internet - Chromium alapú.

Opera - ma már chromium blink alapú.

"Android" - ez valószínű, hogy midnenféle alkalmazás, amiben weblapot nyithatsz meg és a webview-t használja, nem állít be saját user agentet.

IEMobile - ez a kihalóban lévő régi microsoftos mobil

BlackBerry - passz, ez is kihalt, gondolom ma már valamelyik nagyot használják.

Nokia - ez a kihalt symbianos lehetett.

Szóval foglaljuk csak össze: lényegében minden elterjedt böngősző a webkit motor leszármazottja. Az apple és google összezördülés óta pedig a többség chromium alapú különböző mértékig. Ebbe pedig értelemszerűen a legtöbb pénzt a google fekteti. A többiek is biztosan tesznek be a közösbe, de ők főleg haszonélvezői a szabadon felhasználható böngészőmotornak. Nem találtam hirtelen olyan statisztikát, ami mutatja a főbb hozzájárulókat. Csak a szakadás előtti webkit statisztikát találom, abban a legnagyobb hozzájáruló a google volt.

Másrészt a mostani google üldözés mögött részben azt látom, hogy némelyik mobil gyártónak fáj, hogy a google egyre inkább megköveteli, hogy az ő szolgáltatásait felhasználó készülékekre legyen hosszabb távú frissítés. Ez pedig költség a gyártóknak és igyekeznek ott fúrni, ahol csak lehet. A gyártók érdeke, hogy szabadon felhasználhassák a google szolgáltatásait, ami komoly hozzáadott értéknek számít, akár úgy is, hogy soha nem adnak ki adott készülékre frissítést, ezzel a google brandjében is károkat okozva.

A titkos megállapodásokban lehetnek olyan részek, ami valóban sérti a felhasználók és más cégek érdekeit. Például olyasmi elfogadhatatlan, hogy más gyártó szoftverének mellőzése legyen követelmény a google részéről. De az, hogy megkövetelik a terméktámogatást, az egyáltalán nem baj, csak a gyártók nem akarnak fizetni sem ezért, sem a szoftverekért.

Ha nem csak a valóban más szolgáltatás és szoftvergyártókat akadályozó megállapodások megszüntetésére megy ki a játék, hanem arra, hogy a gyártók a saját szoftvereiket tolhassák a felhasználó képébe, továbbra is a google szolgáltatásai és szoftverei felhasználásával, akkor a fejlesztésből is vesznek ki pénzt. A google ellene lobbizó gyártók is nagyrészt a google munkájára építenek, ezzel rengeteget spórolva. Szóval legyen nagyobb átláthatóság, de azt se felejtsük el, hogy ki fizeti a ceh nagy részét most és ha a gyártók rövidtávú pénzfejési céljai érvényesülnek, akkor a közös alap miatt a fejlesztések is mindenkinél lelassulnak, mert a gyártók nem fognak teljesen független megoldást fejleszteni drága pénzen.

Olyan ez, mint a viccben:
Vidéki vendéglőben:
- Tessék mondani, cigánypecsenye van?
- Van, de akkor zene nincs . . .

[ Szerkesztve ]

Copyright © 2000-2024 PROHARDVER Informatikai Kft.