A mondatok nagyon túlburjánzanak , túl ok a jelző, a színfestő szó, a leírás, túl kevés cselekményre, és az írás látszólag nem vezet sehová. (A prózai műveknek kell egy egyértelmű mondanivaló, amit átadsz vele az olvasónak - ha annyira elvont, hogy senki nem érti, az nem kívánatos.) De ha ezekről leszoksz, még jó lehetsz, mert az látszik, hogy van érzéked az íráshoz.
Pl. ilyet nem írunk: "Elnyújtott árnyéka vörösbe borult a lenyugvó nap fényében, mintha tűz emésztené." - Ez a másik részben van, de rém giccses.
[ Szerkesztve ]