Kicsit hosszú lesz. Kifelejted a számításból, hogy több ezer vagy több tízezer ember lehet aki azért nem fizeti mert egyszerűen nincs neki miből. Például itt vidéken az isten háta mögött ahol semmi, de szó szerint semmi munkalehetőség nincs, vannak olyan emberek akik a seggüket a földhöz verik örömükben ha hónapról hónapra ki tudják valahogy nyögni a villany és vízszámlájukat és közben nem pusztulnak meg éhen. Ezektől az emberektől elvárná az apeh, hogy akár évekre visszamenőleg is semmiből fizessék ki a TB-jüket. Mi a francból mikor rendes kajára se jut? Több emberről tudok aki ilyen helyzetbe került önhibáján kívül. Amit alkalmi munkából össze tudnak kaparni abból élnek. Semmilyen támogatásra, segélyre vagy bárminemű segítségre nem jogosultak. Ha akadna is valami bejelentett munka azt meg sem hirdetik a munkaügyi központban mert azonnal benyomják az ismerős ismerősét. Tudok olyan emberről aki azt fontolgatja, hogy kijelentkezik a lakcíméről, hogy papíron hajléktalan legyen mert egy csövesnek ingyen jár a TB. Azért milyen ország már ez ahol erre kell vetemednie egy 20+ évet ledolgozó teljesen elszegényedett középkorú embernek? Nagyon de nagyon el lett itt baszva minden. És ott vannak ugye az "újmagyarok" (by Hofi) akik számolatlanul veszik fel a segélyeket, támogatásokat plusz még egy rakás dolgot megkapnak ingyen amiért neked vagy nekem vagy bárki másnak fizetnie kell. De nekik nem mert ők a "hátrányos helyzetű rászorultak". Ezzel szemben vannak a szerencsétlen lecsórósodott emberek akiken az ég világon senki nem segít. Ők akár fel is fordulhatnának senkit nem hat meg. És miért? Csak mert nem kiabálnak hangosan és nem verik a polgármester ajtaját két hetente csoportosan rendkívüli szociális segélyért? Borzasztó ami itt megy.

Nekem is volt az életemben egy rövid időszak amikor az viszonylagos anyagi biztonságból fél év leforgása alatt a templom egere szintre jutottam. Hónapokon keresztül semmi jövedelmem nem volt. Amit alkalmi fekete munkákból össze tudtam kaparni abból éltem. Ha nem volt semmi meló akkor koplaltam, szó szerint. Szalámi sajt, tej egyéb hétköznapi dolgok luxus cikknek számítottak. Gázt kikapcsolta a szolgáltató mert nem tudtam befizetni, villannyal is el voltam maradva mert vagy ennivalót vettem vagy befizettem a számlákat. Én mindezt nem szégyenlem. Ez is én vagyok, ez is az életemhez tartozik. Elmúlt, kilábaltam belőle és sok mindenre megtanított az az időszak. A helyzet sajnos az, hogy ma szinte bárki nagyon könnyen ilyen helyzetbe kerülhet. Vagy ahogy a döglégy mondta: "Isten hozott nálam öcsém ez a való világ".