Szóval mi legyen? (rejtett UP)

Próbáld neki megmondani, hogy ha ilyeneket mond, akkor nem adsz neki csokit, vagy megvonod tőle a kedvenc játékát, vagy mondjuk csak fél órát gépezhet és annak meglesz a hatása.

Hívd fel rá a szüleitek figyelmét...

Hát igen, ilyen egyszerű módszerek is lehetnek hatásosak, de az a baj, hogy nem vagyok vele egész nap, heti kétszer, háromszor találkozunk és csak akkor alkalmazhatom fenomenális nevelési elveimet
Múltkor már nem bírtam és befogtam a száját a kezemmel. Akkor viszont összenyalt és mondta tovább, hogy hülye pi**a, ku**a f**z.

Az is ledöbbent az egészben, hogy amikor én jártam óvodába, akkor még csak nem is hallottam ilyen szavakat. A legdurvább sértés volt, ha valakit "lefafejeztem".
Nem tudom...A környék teszi, vagy az idő? Mert az biztos, hogy otthonról egyikünk sem hallott káromkodást!

Apámat is lefa**ozza, szóval mindegy

ez buta 4 évesen káromkodni vondd el tőle azt amit a legjobban szeret velem is ezt csinálták régen az őseim -?em tanulsz?nem csinálsz semmit?Add csak ide a telefonodat!!

http://www.spiritaker.atw.hu/lelek.php?id=55163&nyelv=hun

Nehogy azt hidd, hogy a többi gyerek nem csinálja ezt!
Elvonni mindent? Hát nem tudom... Igazából megértetni szeretném vele, de majd kitalálok valamit.

Mi tudatosan és választékosan káromkodunk a gyermekünk füle hallatára. Így, 3.5 évesen adekvát helyeken süti el a szólamokat és nem csak 1-2 félét ismer.

Elvem: inkább tőle tanuljon a sok suttyó, mint hogy ő tanuljon butaságot.

Szerintem tanítsd meg korrekten káromkodni.

4 és fél!
Ez most egyébként vicc?
Nem akarom, hogy értse, amit káromkodik, ahhoz még kicsi, és az sem célom, hogy azt lássa tőlem, hogy én is ezt csinálom.
Meg akarom vele értetni, hogy ezt csak a buta emberek csinálják, ő pedig nem az.

Igaza van tbs-nek. Elkerülni lehetetlen. Óhatatlanul is hall és hallani fog ocsmány, trágár beszédet. A káromkodás is lehet kultúrált formában használni, és valljuk be őszintén, néha ki is kívánkozik.

Nálunk 6 és 2 évesek a gyerekek. Mi is káromkodunk időnként. A fenébe, francba, kutya fáját, basszus káromkodásokat használjuk itthon. Ennél durvább csak nagyon ritkán szalad ki kedvesem száján, én pedig egyáltalán nem használok. Óvónőként kénytelen voltam moderálni magam, amikor a szakmába kerültem. Azóta tartom magam ehhez.

Ti férfiak soha semmit nem tudtok megtalálni. A teafű a gyógyszeres fiókban van egy kakaós dobozban, amire rá van írva, hogy só.

Bocs, de én nem ezekről a káromkodásokról beszéltem. Ha még csak ezt mondaná!
A 4-es hsz-emben láthatsz példákat, és azért ez nem kicsit durva szerintem.

bocsánat, nem teljesen szervesen tartozik a témához, de a káromkodás az nem a csúnya beszéd.
Káromkodás Isten szidása ilyen szavakkal kombinálva, minden más csúnya beszéd

Amúgy igazatadok mindazoknak akik azt mondják hogy nem lehet elkerülni, ez tény, de tenni talán lehet ellene.
Bár sztem itt nem a "cikk" írójának lenne nagy szerepe hanem a szülőknek mert én emléxem hogy hiába tudtam már csúnya szavakat, nem használtam őket otthon (most se nagyon,de akkor jólesik ) mert éreztem a szüleim haragját és hogy ezt nem tartják helyénvalónak.
Nekik kéne éreztetni ezt az öcskössel hisz ők vannak vele minden nap együtt

mod: valami fontosnak a megvonása pedig tényleg lehet nevelő hatású

mod2: a figyelmenkívül hagyás nem lehet, hogy azt váltja ki, hogy _méginkább_ használja a lurkó hátha ráfigyelnek? mert ha tudatták vele, hogy ez nem szép a mindennapokban akkor érezheti, hogy valami különlegesről van szó ami figyelemfelkeltő lehet? (csak magánvélemény)

[ Szerkesztve ]

"A modell alkatú nők olyanok mint egy rossz rádió: nem lehet rajtuk semmit fogni! Hát tényleg ez kell Nektek?"

Próbáld neki elmagyarázni, hogy szabad káromkodni, de annak is megvannak a szabályai. Mondd el neki, hogy milyen lehetőségei vannak, és ezekhez tartsa magát. Mondd el neki, hogy amiket használ, azok nagyon csúny aszavak, és hogy azokkal megsért, megbánt embereket.

Egyébként ne reagáljatok rá. Egyszerűen hagyjátok figyelmen kívül a vulgáris szavait.

Ti férfiak soha semmit nem tudtok megtalálni. A teafű a gyógyszeres fiókban van egy kakaós dobozban, amire rá van írva, hogy só.

Akkor átírjam "trágárkodikra"?
Egyébként igazad van, tényleg nem takarja pontosan a "káromkodás" szó, azt amit ki akartam fejezni, de így közismertebb, gondoltam a népnek így írok

Persze, hogy nem lehet elkerülni, tisztában vagyok vele, de vannak fokozatai a dolognak és ami most van, az nagyon nem tetszik.

Abban is igazad van, hogy a szülei fontos szerepet játszanak ebben, de sajnos a második családom is most hullik szét, én sem vagyok ott sokat, apám sem, az anyja meg úgy látom, hogy kicsit belefáradt a dolgokba(ez persze nem mentség)...

Figyelmen kívül nem lehet hagyni, amit csinál, mivel nem csak egyszer mond el egy csúnya szót, hanem az összeset, amit ismer elmondja egymás után 50-szer!

[ Szerkesztve ]

Mivel gyerek, jórészt nem önnön jelentésükért használja a szavakat, hanem a reakcióért, amit kivált velük. Ha nem a meglepetséget látja rajtad és azt, hogy fel tudja vele hívni magára a figyelmet, hanem más, kifejezettebb, irányítottabb érzelmekkel szembesül, akkor azoknak megfelelően fog reagálni ő is.

Ha megbotránkozol rajta, lenézően kineveted, stb. beállítottságtól függően, ő a káromkodást ennek megfelelő helyre fogja pozicionálni. Akció-reakció. Tudja mit vált ki vele, arra fogja használni. Minden ember így működik. Szerintem.

Egy dolgot nem szabad, adni alá a lovat.
Semmi se gázabb, mint amikor a rokonok vigyorognak azon, ahogy az öt éves Gyurika azt mondja, hogy fasz..

nem, egyáltalán nem azért írtam, hogy tisztában legyünk vele, mintegy lábjegyzetként bár sztem elolvasva a topicot már mindenki érti miről is van szó

akkor a te eseted se könnyű

feel good : teljesen egyetértek

Fogalalt név: igen ezt értettük sztem fentebb mindannyian a szülők nevelése alatt, hogy a megfelelő módon kell reagálni (pl én éreztem, hogy nem szabad mert rossz szemmel nézik)

[ Szerkesztve ]

"A modell alkatú nők olyanok mint egy rossz rádió: nem lehet rajtuk semmit fogni! Hát tényleg ez kell Nektek?"

Eddig oké a dolog, de akkor szerinted mi a helyes reakció ilyenkor?

feel good: Nyugi, senki nem adja alá a lovat

Skót: A lábjegyzetet pedig köszönöm

[ Szerkesztve ]

Nincs "helyes" és "jó" reakció. Általában mindenkinek van egy értékrendje, amit próbál a környezetével megosztani. Ezt teheted hatékonyan, de az sem feltétlen "jó", mert...

Mivel a testére vagy valószínű sokat számít a véleményed, tehát jó pozicióból indulsz. Először metakommunikációval a tudtára adod, az álláspontod. Pl. hogy taszít a dolog. Aztán mikor felkeltetted vele az érdeklődését, elmagyarázod neki, mintegy megerősítve benne a dolgot verbálisan is. Ez általában működni szokott.

Gondolod elég nagy ahhoz, hogy megértse ezt? És ha kimutatom, amit gondolok, akkor érdekelni fogja? Remélem...

nálunk az az elképzelés, hogy nem reagálunk rá sehogy. ettől nem fogja úgy érezni, hogy valami különlegeset mondott, és nem fogja többször elmondani.
egyébként vicces, hogy amikor még ötletük sincs, hogy mit jelent amit mondanak, akkoris pont jó helyen használják őket.

úgy tervezték, hogy kibirjon egy atomtámadást is. De nekünk komolyabb fegyvereink vannak, mint pl Béla bá, a földmunkagépkezelő

Ezt most mire véljem?

tkazmer: Nálunk is így kezdődött, de nem vált be, csak azért is tovább mondja.

[ Szerkesztve ]

Szokták mondani, nem hülye, csak gyerek. A gyerek mindent megért, csak megfelelően kell elmagyarázni neki.

Ti férfiak soha semmit nem tudtok megtalálni. A teafű a gyógyszeres fiókban van egy kakaós dobozban, amire rá van írva, hogy só.

Gyerek pár hónapja járt oviba, amikor egy hétvégén a következő történt. Vasárnap hajnalban bekunyizta magát a családi franciaágyba. Asszony reggel elment melózni, én heverésztem, gyerek szintén...aztán bekapcsolta a TV-t, rajzfilmet nézett.
Szépen felkeltem, felöltözgettem...egy kicsit elidőztem az ágy és a TV között...mire a gyerek felcsattant: "nem látom a kurva TV-t tőled te hülye buzi!"...
Köpni-nyelni nem tudtam hirtelen, csak csendben arrébbléptem...hiába, a beidegződés...
Aztán reggeli után elbeszélgettünk. Kiderült: a gyerekek nagy része természetesnek vette hogy így beszél. Ő akkor találkozott ezzel igazából először, és komolyan vette a beilleszkedést...hát elsajátította...
Kellett egy fél év, amire megértette hogy mikor és milyen környezetben szaladhat ki az ember száján ez-az...

[ Szerkesztve ]

primus inter pares

Persze, hiszek én, csak olyan rossz érzés, mikor látom, ahogy felnő, feláll, kimondja az első szót és most meg a pofámba káromkodik
Azzal viszont nem értek egyet, hogy megteheti, amit én is. Illetve, ha az apja lennék, nem fogadnám el. A tiszteletet elvárom, és az én feladatom, hogy megtudja szabni a határt.

finest: Szerintem ez a legrosszabb, amit tehetnénk. Az ovi kell, ott kezd el szocializálódni. Nálunk volt elsőben egy srác, aki nem járt oviba és egyszerűen nem tudott beilleszkedni szegénykém, pedig nem csúfoltuk, semmi rossz szándék nem környékeztem, de borzasztó volt Aztán a jó anyja átrakta egy másik, párhuzamos osztályba, ott viszont már izélgették elég sokat. Ezután magántanuló lett. Ezt nem kívánom az öcsémnek

Rover623: Komoly! Mennyi idős?

[ Szerkesztve ]

Vegyétek ki az oviból! Nem vicc, csak az utolsó év kötelező.
Bravó.
Iskolába is csak akkor és azért íratod be mert kötelező?
Azért kell közösségbe járatni, méghozzá a legfogékonyabb korban, mert ha nem találkozik a korosztályával, ha nem az életkorának megfelelő környezetben szocializálódik a gyerek, akkor azt később megsínyli. Később már nehezebben mennek ezek a dolgok...

primus inter pares

Ez nyilvánvaló. Az sosem megoldás, ha burokban tartjuk és úgy óvjuk meg a környezettől, hogy elzárjuk, hiszen egyszer úgyis érintkezésbe lépnek és minél később, annál nehezebb. Abban viszont finestnek igaza van, hogy egyre több a felelőtlen szülő és ennek megfelelően a rosszul nevelt gyerek, így lehet negatív hatása az ovinak. Viszont ha ennek tudatában vagyunk, akkor lehet rá tudatosan készülni és nem tüzet oltani. Ha a megfelelő hozzáállás másokhoz már korábban elsajátította a mocskos kölök, akkor be lehet zavarni az oviba.

Az ovi kell, ott kezd el szocializálódni.
Ez tévedés. Szocializálódni a családban kezd el a gyerek. Ott tanul el minden, számára az élethez nélkülözhetetlen viselkedésformákat, szabályokat, normákat. Ezért van nagyon fontos szerepe a családnak, a szülőknek. Lehet az oviban ellesni minden rosszat, ha otthon nem ezt látja, akkor csak egy ideig lesz érdekes. A példa=a család mást fog mutatni, tehát egy idő után elhagyja az adott butaságokat, amit az oviban szedett össze.

Az óvoda viszont a korosztályával való társas kapcsolatok miatt nélkülözhetetlen. Hisz szüksége van a gyereknek a hasonkorú barátokra. Emiatt nem jó, hogy csak egy évre lesz ovis a gyermek. A 3 éves kort még fiatalnak tartom, így is, mint óvónő, de a 4- 6-7 éves gyerekek már nagyon keresik egymás társaságát.

Bocsánat, de ezt úgy érzem, nem ártott tisztázni, mert nem mindenki érti tisztán az óvoda szerepét.

Ti férfiak soha semmit nem tudtok megtalálni. A teafű a gyógyszeres fiókban van egy kakaós dobozban, amire rá van írva, hogy só.

Hát ez kemény... nekem is volt ilyen ovistársam, aki kiscsoportban (azaz 3-4 évesen) azzal menőzött, hogy elküldte szegény óvónénit a k*rva anyjába. De az agresszivitás nála másban is megnyilvánult: betörte egy másik srác fejét. No de nem ez a lényeg. A lényeg az, hogy próbálj meg vele értelmesen, csúnya szavaktól mentesen elbeszélgetni, valamint rájönni, hogy vajon mi mondatja ezt vele. Ha csak azért csinálja, mert az összes csoporttársától meg a nagyoktól ezt hallja, akkor (ha értelmes gyerek, márpedig nem hinném, hogy nem az) meg tudod vele értetni, hogy nem az övék a követendő példa. Ha viszont más, komolyabb oka van, akkor rázós a helyzet, és tényleg családi kupaktanácsot kellene tartani az ügyben. Szerintem.
És még valami: a szocializálódáshoz elengedhetetlen az, hogy a gyerek vele egykorúakkal legyen egy közösségben. De ez jelentheti azt is, hogy délután a játszótéren van, vagy eljár ovis tornára este, vagy bármi. Ha ilyen ovistársai vannak, háááát... lehet, hogy velük is érdemes lenne elbeszélgetni.

[ Szerkesztve ]

Jól van emberek, köszönöm a hozzászólásokat, átolvasom még párszor, amiket mondtatok!
Üdv

Az már azért szép, ha apudat is lefa**ozza!
Nővéremék emlékeztettek rá, hogy anno én mindig azzal jöttem, hogy "Hülyevagy!". Az első csúnya szó az életemben tehát a hülye volt. Idáig fajult a világ, hogy már kiscsoportban így beszélnek?? ez azért durva. és ez még finom kifejezés volt.
Nemtudom, nálam ezek a "megvonják tőlem a dolgaimat" dolog csak arra ösztönzött, hogy már csak azért se csinálom, amit szeretnének az ősök. Szoval a megoldás szerintem ennek a fordítottja. Ha nem mondja sokáig ezeket a szavakat, vagy mondjuk amikor találkoztok, nem hagyja el a száját ez meg ez a kifejezés, adsz neki valamit. Viszont ezzel az a gáz, hogy próbáld meg elmagyarázni egy 4 éves kisgyereknek, hogy ezt ne mond, mert... Nálam ez jobban bejön, mintha megvonnátok tőle bármit.
Sok sikert!

Ha megadom a számom privátban, kijelzett számról hívj! -> Rejtett számról érkező hívást nem veszek fel. Köszönöm.

Nálunk a szájonvágás (esetleg fakanál) bevált - nagyobb korban, az én számat legföljebb egy "barom" hagyhatja el... De 4,5 évesen még nem válna.

A gyerek valószínűleg tényleg nem fogja föl a szó súlyát, csak azt, hogy pl kurva=nem jó. Én kisöcsém is elkezdte, de ő nem járt óvodába, és itthon max anyámtól hallott csúnya szavakat.Aztán átvette tőlünk a "bunkó" vagy "hülye barom", kissé finomabb szavakat.

Anyám óvónő!
Azt mondja, hogy nem tud mit tenni ez ellen! Odacsapni nem lehet, más meg nem használ.
A múltkor egy familiárisan hiperpigmentált kiscsákó kérdezte tőle, hogy :"Rita néni megbássunk a tesómmal?"
Meg ilyenek! Nem csoda, hogy nyugtatót szed!

Azt meg nehéz lenne elmagyarázni a kiscsákóknak, hogy később fórumokról és innen-onnan bannolni fogják ha káromkodik!

Úgy érzem, kicsit mérséklődött a dolog.
Talán csak az újdonság erejével hatottak ezek a szavak, egészen leszokott róla mostanra. Úgyhogy örülök

No, ennek örülök.

Amikor egy kisgyerek bekerül egy közösségbe, akkor hamar átvesz buta dolgokat, de szerencsére a közösségnek jótákony hatása is van. Aztán, úgy, ahogy mondod, az újdonság varázsa lecseng, és a kisgyerek viselkedése visszatér a normális kerékvágásba.

Ti férfiak soha semmit nem tudtok megtalálni. A teafű a gyógyszeres fiókban van egy kakaós dobozban, amire rá van írva, hogy só.

Jah, csak attól tartok, jön majd más is
Neem, tényleg örülök, persze, most is mondja néha, de akkor befogom a száját és másodszorra már nem mondja, meg persze a figyelmét is elterelem rögtön.
Na szóval jeee

Tényleg... magyrázd el neki, hogy tőletek nem hall ilyen csúnya, ocsmány beszédet. Azoktól akiktől pedig ilyen hall, ők buták, nevletlenek, amilyenek nem ti vagytok, és ha inkább hozzátok akar hasonlítani, akkor tanulja meg, hogy azokat a szavakat nem használhatja. Tanulja meg kultúráltan levezetni a dühöt. A mai meséket meg kell tiltani neki. Meg kell figyelni mi kelt benne dühöt, és azokról elterelni a figyelmét, és szépen leszoktatni. Az agresszív játékokat meg kerültetni vele. A gyerek megtanulja. Az más mikor 20 évesen kezdesz el először játszani FPS-sel, mert addig más nevelést kaptál, és kevésbé hat rád. De gyerek korban nem nagyon szabad engedni nekik.

Egy hete voltam egy eksüvőn, és kb egy 6-7 éves srác állandúan csak puffogtatott, meg lőtten a "németeket" mert valami olyasmi játékkal játszik állandóan, elmondani viszont nem tudta a játék nevét sem.

Végső megoldásként esetleg egy másik óvoda? Mert ahol most van, valószínűleg a gyerek sem egymástól hanem idősebbektől (tesó, szülő) tanulta, és úgy vitte az oviba.

Ui.: Priviben leírnád mikor is lett meg a 6120? Már érdekelne, hogy mikor tervezhetek egy másik telót.

Jevons paradox

Most olvasom az utolsó hsz-eket, hogy mérséklődött a dolog. Király!

Jevons paradox