Hirdetés

Új hozzászólás Aktív témák

  • Auratech

    őstag

    válasz deicide #248 üzenetére

    A "tüdőre fejlődés" inkább a teljes szív-tüdő-vérkeringés+izomműködésre vonatkoztatható.
    Ebben van tapasztalatom és naponta gyakorlom bringázás közben.
    A cél ilyenkor a légcsere optimalizálása a terhelés növekedésével.
    Van egy nagyon príma gyakorlat(om), vagy inkább módszer a légzéstudatosság kiváló fokozásához.
    Orrlégzéssel kerekezni, futni, sétálni a lehetséges terhelés óvatos, fokozatos növelésével, amíg az orrlégzés egyensúllyal fenntartható.
    A tudatos orrlégzés során "rákényszerül" az ember, hogy a légzési ciklust maximális hatékonysággal használja ki. Először próbálva simán részleges légszomj keletkezik, amit szaporasággal próbál az ember orvosolni, ahogy az szájon át akadálytalanul fokozható akár a hiperventillációig. Orrlégzéssel ez nem járható út.
    Ideális esetben a teljes belégzés egyenletes és a tüdő teljes de nem erőltetett telítődéséig tart, majd dinamikusan egyenletes a kilégzés.
    Egyensúly akkor van, ha a kilégzés kicsit tovább tart a belégzésnél.
    Meg kell tanulni a belégzés és a kilégzés teljes hatékonyságát elérni erőltetés nélkül az adott terheléshez igazodva. Néha, közben "csalhat" pár nagy sóhajjal az ember, ha kevés a levegő de lehetőség szerint vissza kell térni rá. A túlzott fújtatás orrdugulást okozhat.
    A tervezett növekvő terhelésű szakaszok előtt, ha van tartalék, a légzés tudatos mélyítésével alapozhatjuk meg a terhelésváltáskor megugró oxigén igényt.
    Az átlagos életmód rányomja bélyegét légzésünkre, hibás beidegződéseket kialakítva, aminek sportoláskor leggyakrabban az intenzitását fokozzuk, amíg lehet. Gyakran a terhelésre elszabaduló hiperventilációval, ami hamar visszaüt.
    Az orrlégzéssel kialakított légzési tudatosság nagy terhelésekkor szépen alkalmazható szájon át légzés során is. Ha már a légzésintenzitás csúcsa mellett kúszik fel a pulzus, határra ért a sportoló, vagy hőguta fele halad. Nem szabad fejből ezt meghaladni, mert visszaüthet.
    Úszás során pedig kiváló a részleges levegő visszatartást gyakorolni.
    Mellben az 1-3-5 kartempóra szusszanni. Gyorsban pedig 2-4-6-ra vagy páratlanra, miközben egyre ellazultabban úszol.
    Aztán kis szüntet és szuszogás után be kell iktatni egy-egy sprintet és ilyenkor mész, mint a motorcsónak. :)

    [ Szerkesztve ]

    Auratech Field Recording

Új hozzászólás Aktív témák