A helyzet az, hogy a mélységélesség elméletét megérteni nem a DOF számolgatása miatt fontos, hanem azért, mert ez teremti meg a legfontosabb kapcsolatot a különböző képméretek között.

Ha feltételezzük, hogy a jel/zaj viszony egyenesen arányos a pixel hasznos felületével, akkor teljesen mindegy, mivel makrózol.

2x akkora átlójú érzékelővel 2x nagyobb fizikai gyújtótávolság, de 2 blendével szűkebb rekesz kell azonos DOF-hoz, ami 2 EV emelést kér az ISO-n, hogy azonos legyen a záridő. A 2x nagyobb érzékelőnek viszont pont 2 EV előnye van zajban, a 2 blende szűkítés pedig pont akkora diffrakciót okoz, ami a 2x nagyobb pixeleken ugyanolyan életlenséget hoz, így a két kép azonos lesz.

Különbség tehát nincs, illetve ami van, azt nem az elmélet hozza, hanem a fizikai megvalósítás. Pixel fill factor mennyire van közel a 100%-hoz (mikrolencsék), az objektívekben a rekesz elhelyezése és pontosságuk/központosságuk extrém szűk rekesznél, szimmetrikus/aszimmetrikus objektív (pupillanagyítás).

Tehát az S2-vel is lehetne makrózni, csak több mint egy blendével jobban kell rekeszelni mint az FF-t, és több mint hárommal erőseben, mint a 4/3-t.

F40 körül jó lenne.