Na jó, hát ami a filmeket illeti én speciel már évek óta le***rom miről szól vagy miképp van eljátszva 1-1 karakter. Újat egyik se tud mutatni.
Ezért engem manapság már csak a látvány érdekel. Legyen látványos, legyen ütős. Ennyi. A többit le***rom mert nem tudok tenni ellene. A művészfilmeket nem szeretem.

Vígjátékot pedig évek óta nem láttam igazán jót. Ami rohadt sokat tudok röhögni az a TBBT. De az meg ugye sorozat. Filmekből is van 1-2 nézhető vígjáték, de egy vígjátékon azt várnám, hogy szarrá röhögöm magam végig, nem pedig csak 1-2 jelenet erejéig.

Ott van pl a sokak által istenített Másnaposok. Jó, okés, jó volt. Röhögtem is rajta legalább 3-4x... Na de a másik ~ 1-1,5 órában mi lesz? Úgy érzem mintha kinőttem volna már a hétköznapi poénokból. Vagy befásultam nem tudom. De az n+1. megbotlós lehányós poénon én már nem tudok röhögni. Ennél már "kicsit" több kell.

Aztán ott van még ez a Paul c. vígjáték. Ami, mint film egész jó, egészen bejön. De igazából egyetlen egy rész volt, amin röhögtem. Amikor Paul elmagyarázza annak a két fajankónak, hogy mért szondázná ő meg a seggüket? Mit gondolnak fingot gyűjtenek az idegenek? stb...
Na ezen a részen tudtam röhögni egyedül. De az tényleg jó volt ahogy előadták.

Meg van még pár vígjáték amit láttam, hát mindegyik olyan, hogy jó-jó de aztán ennyi.
Régen gyerekként a Csupasz Pisztoly sorozatokon meg a Haláli fegyveren is szakadtam a röhögéstől, szinte az elejétől a végéig. Na jó, de már felnőttem. Azok a poénok már nem nevettetnek meg. Ennél már jóval több kell. De egyszerűen nincs olyan vígjáték, amin képes lennék végig röhögni. De már az is nagy dolog ha egy vagy két jeleneten úgy igazán nevetnék.