Azt hiszem, ez mindannyiunk számára jó hír, kivéve a 300 mm-es wafert, mert addigra az Intel valószínűleg már továbblép ezen, tehát újfent gazdaságosabban gyárthat majd.
A legjobb aláírás a héten
Azt hiszem, ez mindannyiunk számára jó hír, kivéve a 300 mm-es wafert, mert addigra az Intel valószínűleg már továbblép ezen, tehát újfent gazdaságosabban gyárthat majd.
A legjobb aláírás a héten
Nem ismerem annyira a gyártástechnológia sajátosságait, hogy ebben nyilatkozni tudjak.
Ki tudja nincs-e valamilyen technikai/fizikai korlátja a waferek átmérőjének, ami miatt nem lehet, vagy nincs értelme 30 mm-nél nagyobb wafereket használni? Szóval ezzel kapcsolatban nem bocsátkoznék jóslásokba.
Hacsak te nem tudsz valami hírt ami arra utalna, hogy próbálkozik ilyennel az Intel.
Aki hülye, haljon meg!
Régebben olvastam vmit erről, akkor azt írták, hogy talán 400 mm-nél van most az a technológiai határ, amit még gazdaságosan meg tudnak csinálni. Sajna nem emlékszem a pontos számokra, nomeg a technológia is folyamatosan fejlődik.:)
A legjobb aláírás a héten
Én sem tudom, hogy meddig lehet elmenni a szeletek nagyításában, de nem hiszem, hogy tartani kellene attól, hogy a következő lépcső hamarabb bevezetésre kerül, minthogy az AMD gyára beindulna. Az Intel még most is fokozatosan alakítja át a gyárait 300 mm-es waferek gyártására, ez pedig nem kevés milliárd dollárokba kerül. Ahhoz, hogy gazdaságos legyen a dolog, jó néhány évig használni is kell.
izé,
Amennyit én tudok a wafergyártásról, az alapján lehet 300 mm-nél nagyobb szeleteket csinálni; a csiszolás (lézerrel) némileg bonyulultabb, és az egykristályt elvileg sokkal lassabban lehet elkészíteni (amikor forgatják a tömböt az olvadékban, jóval lassabban kell a leendő egykristály tengelyét forgatni).
De majd utánanézek. :)
while (!sleep) sheep++;
Anyagtudomanybol 2 eljarast is tudnunk kellett. Nekem hirtelen csak a Czochralski(nem tuti hogy jol irom) eljárás ugrik be. Itt az olvasztott szilíciumba egy kis megadott orientációjú egykristályt engednek le, majd forgatás és húzás együttes végzésével jön létre a hevített zónában kijövő és megszilárduló egykristály rúd. (ezt szeletelik)
Amugy sokan nem szoktak tudni, hogy miert van szukseg az egykristalyra. A lenyeg, hogy barmilyen anyak felulete mikroszkopikusan egyenetlen, igy ha retegnovesztessel elkezdik noveszteni ra a csikokat, akkor altalaban nem lesz meg a kontaktus. Az egykristalynak viszont nyilvan megfelelo iranyban teljesen sik a felulete. Na hirtalan ennyi. Ha nagy hulyeseget irtam volna akkor javitsatok ki.
http://www.oaziscomputer.hu - Professzionális monitorok szakértőktől.