Két irányból tudom megközelíteni a dolgot: nekem is egy csomó vicces dolog jutott az eszembe amit elsüthetnék, de belegondolva rohadtul félelmetes lenne ha egy ilyet éreznék, de itt (is) most életek munkája omlott össze, illetve áldozatok is vannak, amin jó ízléssel nem tudok viccelődni.
Másrészt viszont: a Föld köszöni szépen, "őt" nem érdekli hogy épp hova ki milyen civilizációt épített fel, és élvezi boldogan (a mi életünkben látott/átélt/hírértékű pukkanásokhoz meg reccsenésekhez képest ezerszer durvább dolgokat felsorakoztató történetéhez képest) lepkefingnyi emberi létét.
[ Szerkesztve ]
"Bocs, főnök, de én csak két emberben bízom. Az egyik én vagyok. Nem maga a másik." || "Hóhahó, mégis van graffaló!"
