Erről volt szó már itt is, hogy ugyanezt, ilyen alapossággal mások is kipróbálták és volt aki más eredményre jutott. Így ezek érvként kb kiütik egymást.

Akkor a módszerről: "Kell egy jól masterelt eredeti CD, aztán arról kell csinálni egy átlag otthoni íróval egy másolatot." - Eddig ok.
Ha ezután (csak hogy kicsit precízebb és reprodukálhatóbb legyen a vizsgálat) fülelés helyett begrabbelem mindkettőt, akkor igaz-e az, hogy:
A: Ha bitre pontosan megegyeznek, akkor nincs köztük hallható különbség.
B: Ha csak a számok eleji/végi szünetek hosszában különböznek(+- pár ms), akkor nincs köztük hallható különbség (legalábbis minőségbeli semmiképpen).
C: A és B esetén nincs szükség további vizsgálatra, személyes meghallgatásra. Kijelenthető, hogy a két felvétel megegyező minőségű.
D: Elszórtan 1-2 pillanatnyi különbség (egyébként durva, javíthatatlan hibaként kijelzett, akár hallható akár nem) nincs semmilyen hatással a hiba által nem érintett területek hangzására. (értsük az egyszerűség kedvéért most csak PCM kódolás esetén és a dinamikus hallásküszöb időtartománybeli hangelfedési ablakán kívül [pl legalább +-150ms-ra a hibától])
Ebben egyetértünk?

szerk:
(#305): Nekem nem úgy tűnik, hogy nem akarsz meggyőzni senkit. Nekem nem a belekötés a lényeg, én kíváncsi vagyok, hogy miért és hogyan jutottál ilyen eredményre.

[ Szerkesztve ]