Hirdetés

2024. április 26., péntek

Gyorskeresés

Hozzászólások

(#1) MaUser


MaUser
addikt

Nem teljesen mindegy. Patriot Act (LOL) alapján az eddigi lehallgató bármikor lekérheti továbbra is. :U

''A file-cserélés öli meg a filmipart? Inkább a filmipar öli meg a file-cserélést. 2 hónapja nincsen semmi értelmes film, amit érdemes lenne letölteni...''

(#2) dchard válasza MaUser (#1) üzenetére


dchard
veterán

+1

Snowdennek ehhez semmi köze, és az alkalmazott technika végképp nem gátolja meg azt, amit a bulváros cím sejtet: hogy ettől kevésbé lesz lehallgatható a levelezés.

Az ilyen bulváros maszlagokat hagyjuk meg inkább az index tech rovatának. Egy szakportálon ennek semmi keresnivalója.

Dchard

A kitárulkozó idegenektől mindig elfog a hányinger. [Cornelius]

(#3) dajkopali válasza dchard (#2) üzenetére


dajkopali
addikt

láthatólag nehéz felfogni a különbséget a két megfigyelési metódus között:
- a Google mint amerikai cég kötelezhető adatok kiadására - bizonyos feltételek mellett (hogy miképp, erről folyik egy alkotmányossági vita jelen pillanatban is az Egyesült Államokban)
- az NSA a törvényes utakat is megkerülve a cégek tudta nélkül folytatott minden szempontól illegális lehallgatásokat: ez a hír ehhez kapcsolódik

Az ilyen bulváros hozzászólásokat hagyjuk meg inkább az index tech rovatának. Egy szakportálon ennek semmi keresnivalója.

"fácánjava calvadosban/teljesítünk, egyre jobban " - Konok Péter

(#4) #95590400


#95590400
törölt tag

Mindennapi snódenünket...
Ha nincs is, "majd mőgéírjuk".

[ Szerkesztve ]

(#5) dchard válasza dajkopali (#3) üzenetére


dchard
veterán

Először is elve borzalmasan naiv dolog elhinni, hogy a google a saját szerverei között valaha is folytatott nem titkosított adatcserét. Kizártnak tartom, mivel pont-pont kapcsolatoknál még borzalmasa sávszélesség esetén sem különösebben nagy erőforrás ezt megvalósítani. Arról nem beszélve, hogy ez a cég ebből, vagyis a rendszerein keresztül megszerzett információból él. Hülyék lennének magukat kiszolgáltatni, és itt nem is az NSA-ról van szó, sokkal inkább a versenytársakról. De nézzük a hivatkozott korábbi cikket:

"Ők maguk egyetlen kormánynak sem adtak soha hozzáférést rendszereikhez."

Ez eleve nem lehet igaz pont az amerikai törvények miatt. Ebben a google-nak nem volt választása.

A kettő közötti különbséget pedig pontosan értem, és továbbra is azt gondolom, hogy:

1. A google mindig is titkosította a saját hálózatán belüli forgalmat ha mást nem pusztán a saját gazdasági érdekéből.

2. És ennek semmi köze nincs sem Snowden-hez, sem a kiszivárogtatáshoz.

Dchard

A kitárulkozó idegenektől mindig elfog a hányinger. [Cornelius]

(#6) bencze válasza dchard (#5) üzenetére


bencze
senior tag

Tehát a dokumentumok mindössze valami összeesküvés termékei, vagy ezt hogy látod?
Belső hálózaton a cégek döntő többsége nem védi az adatot sajnos, macerás certeket használni, erőforrásigény megnő, meg különbenis 'a belső hálózathoz senki nem fér hozzá'...

-= QFR mx blue / HPE87 mx brown / QFR mx red / Poker 2 mx blue / Poker 3 mx clear / Leopold FC660M mx silent red=-

(#7) dajkopali válasza dchard (#5) üzenetére


dajkopali
addikt

csak a hozzáférés-vitához, mivel az volt a legelső, gyakran félreértelmezett és máig nem tisztázott felvetés a kiszivárogtatásokban:
a Google és a többi cég azt tagadta, hogy általános hozzáférést adtak volna: akár úgy, hogy "kulcsot" adtak az NSA-nek, akár úgy, hogy backdoorokat hagytak volna
na, ezt nem tudjuk eldönteni, mert erről azóta is lehet olvasni ilyet is, meg olyat is
ez elvileg ütközik egy kapitalista cég érdekeivel, mivel ha kiderül, hihetetlen károkat okozhat üzleti szempontból, ezért nagyon valószínű, hogy csak kényszer hatására tették meg - ha egyáltalán (a vita épp arról is szól, hogy ilyesmire nem kötelezhetik őket, ha az alkotmány szellemében tartják be az érvényes törvényeket)
mégpedig azért, mert az amerikai törvények tiltják a tömeges, nem célhoz kötött megfigyelést - amerikai polgárok esetében - igen, itt jön az újabb csavar, mivel a FISA és a többi rendelkezés viszont külföldiek esetében már nem szab ilyen gátat
csakhogy az internet az internet, és a külföldiek megfigyelése egyben az amerikaiak megfigyelését is jelenti gyakran - na ez a másik csomópont
stb.
nagyon bonyolult történet, vigyázni kell, hogy ne mossunk össze dolgokat

[ Szerkesztve ]

"fácánjava calvadosban/teljesítünk, egyre jobban " - Konok Péter

(#8) modeller


modeller
aktív tag

Ez csak annyit jelent, hogy a gmail-gmail cimek között menő levelek forgalma van titkositva, ami, ha eddig nem volt titkositva, az egyrészt röhej, másrészt csakis a google tudomásával és beleegyezésével működhetett. A szerverközponton belül kellett elhelyezzék hozzá a "dobozt". (a központok közötti összeköttetés egészen biztosan titkositva volt)

Namost, ha a google ezt megengedte nekik, hogy házon belül dobozokat rakjanak, akkor az is biztos, hogy a titkositás kulcsait is átadják, igy semmi nem változik. A gmailből kifelé és a gmail-be befelé küldött levelek pedig eddig is titkositás nélkül utaztak, igy azt eddig is és továbbra is vigan rögzithetik az utolsó bitig.

Ennyit a megnyugtatásról.

(#9) Johnny Cage válasza dchard (#2) üzenetére


Johnny Cage
addikt

azt mondjátok a https nem ér semmit?

(#10) lapa válasza dchard (#5) üzenetére


lapa
veterán

lanon titkosítani? nem nagy erőforrás? viccelsz most, ugye? vagy valahonnan tudni véled, hogy már mindenhol core i osztállyal dolgoznak? nem értem mire gondolsz.

(#11) dchard


dchard
veterán

bencze:

Én nem láttam semmilyen dokumentumot, amiben így kerek perec le van írva, hogy a google nem hazsnált titkosítást és az adatközpontjai között, és hogy erre cuppant rá az NSA. Ettől még persze létezhet ilyen, linkelje be aki megtalálta. Persze ettől még elhinni nem fogom.

"Belső hálózaton a cégek döntő többsége nem védi az adatot"

Csakhogy a két szerverfarm közötti kapcsolat nem belső hálózat.

Johnny Cage:

A vita arról szól, hogy hiába van minden interfész titkosítva, ha az NSA-nak joga van kikérni a leveleket, amit a google nem tagadhat meg. A mobil forgalom is titkosítva van, mégis ki tudja csatolni a nemzetvédelem az MSC-kben. Külön interfész van erre vagyis a "törvényes" lehallgatásra a telekom hálózatokban, aminek még külön neve is van: LI vagy Lawful Interception. Nézz utána ha érdekel.

Lapa:

Ennek semmi köze a processzorokhoz meg a szerverekhez. Az egymással szembe néző farmokon lévő routerek benyomják a forgalmat egy tunnel-be és kész, a titkosítást meg csinálja a router hardverből. Központok közötti forgalomról volt szó. Egyébként ha én egy mezei PC-ből kicsikarok gigabites átvitelt SSH-n, akkor ez a google-nak is menni fog nagyobban.

Dchard

A kitárulkozó idegenektől mindig elfog a hányinger. [Cornelius]

(#12) lapa válasza dchard (#11) üzenetére


lapa
veterán

jah, szóval te másról beszélsz. nem baj, csak a cikk nem arról szól, amit te mondasz. arról szól, hogy most már szervertől szerverig titkosít, nem arról, hogy központok között. apró különbség.

core i alatti platformokon brutális overheadje van az ssh-nak is, esetleg nézz rá egyszer mert ez az "én gépem megcsinálja a gigabites ssh-t" ez elég pongyola így. nálam 1,8ghz cpu-nál az ssh 28mb/s és 90%+ cpu volt, míg sambán csak a tökét vakarta 35mb/s mellett (ramból ramba). szóval lényeges a különbség, ha nincs hardverből támogatva. de régen néztem, lehet tévedek.

(#13) Johnny Cage válasza dchard (#11) üzenetére


Johnny Cage
addikt

ok, köszi a választ. félreértettem.

(#14) dchard válasza lapa (#12) üzenetére


dchard
veterán

Teljesen mindegy, hogy a szerverek között van-e titkosítás, mivel ezeket a gépeket a google saját telephelyén saját infrastruktúrán üzemelteti. Ide az NSA szintén csak a google tudtával tud bármit berakni vagy egyáltalán bemenni. Szerintem a cikk egyszerűen fogalmaz és valójában itt a telephelyek közötti kapcsolatokról van szó, mivel ez az ami valójában érdekes és "észrevétlenül" kitükrözhető, ha nincs titkosítás.

Az SSH-ra meg annyit, hogy bizonyára nem hallottál még erről:

http://www.psc.edu/index.php/hpn-ssh

Ezzel és arcfour-ral egy sima P4-ből ki lehet hajtani ezt az eredményt.

De hangsúlyozom: telephelyek között ezt a tunneling-et végző nagy kapacitású hálózati elem végzi el hardverből akár több tíz vagy száz gigabites sebességgel minden különösebb probléma vagy extra költség nélkül.

Dchard

A kitárulkozó idegenektől mindig elfog a hányinger. [Cornelius]

(#15) lapa válasza dchard (#14) üzenetére


lapa
veterán

én eddig úgy értettem, hogy márpedig a google telephelyére bementek és rácsatlakoztak a google tudta nélkül. pont ez volt a fő botrány, hogy a site-to-site kriptó mögött hallgatták le a forgalmat.

ha jól értem ennek a hpn-ssh-nak (ami nem ssh, hanem egy csapat által megváltoztatott ssh) semmi köze a cpu-hoz. az rc4-et köszi nem. szóval persze, lehet mindenfélét állítgatni, csak nem véletlen nem csinálják sehol.

(#16) 0xmilan


0xmilan
addikt

MYSTIC-ről lesz cikk? Szerintem van annyira durva, mint az itt említett kábelekre csatlakozás.

(#17) bencze válasza dchard (#11) üzenetére


bencze
senior tag

Az egészben ez a slide a legérdekesebb, ami kikerült:

Privátban reagált rá egy google mérnök, aztán a kollégája, a hangvétel alapján elég komolyan gondolják amit írnak.

Emellett az ún. MUSCULAR projektről lehet még tudni ahol azt taglalták, hogy kb napi 15gb adatot hallgatnak le a yahoo mailtől, abból mennyi tűnik relevánsnak stb (arról egy kisebb prezentáció jelent meg, NSA - GCHQ email stb).

Csakhogy a két szerverfarm közötti kapcsolat nem belső hálózat.
Egy részletesebb vitához kellene a 'belső hálózat' definíciója. :)

[ Szerkesztve ]

-= QFR mx blue / HPE87 mx brown / QFR mx red / Poker 2 mx blue / Poker 3 mx clear / Leopold FC660M mx silent red=-

(#18) Rickazoid


Rickazoid
addikt

Mondom én, hogy Snowden egy eszköz a még hatékonyabb megfigyelés kivitelezésére. Minden szolgáltató titkosít, mindegyik védekezik a US kormány behatolásai ellen, az emberek figyelme lankad, jobban bíznak a szolgáltatásokban, saját védelmet használni még kevésbé akarnak, a kormány meg továbbra is simán kikéri az adatokat bárhonnan világszerte, ha az USA-ban van a cég központja... ami így egyedül Kínát meg talán az oroszok egy részét nem érinti.

[ Szerkesztve ]

Erkölcstelen csíkot húzni a másik krumplifőzelékébe csak azért, hogy legyen egy szünet.

Copyright © 2000-2024 PROHARDVER Informatikai Kft.