amatőr

most már tudja, hogy nem illik ilyet csinálni.

A bortól bolondokat gondol az ember, DE A PÁLINKÁTÓL MEG IS CSINÁLJA!!!

Tudtam, hogy ezt mondja.

Az utolsó munkanapján a kilépési papírja kiállításának feltételeként egy nyilatkozat hogy az itt megszerzett tudást

hát amennyire én tudom, ha ezért beperel, csúnyán megjárjátok

Elképzelni, hogy el akarják törni az ember lábát, hogy három hónapig ne tudjon dolgozni a konkurens cégnél.

[ Szerkesztve ]

Mindig minden mindegy

De bizony lehet. Ha nekünk bizonyíthatóan kárt okoz akkor az ügyvédeink haladéktalanul indítják ellene a keresetet. Nem volt még olyan személy aki ne nyilatkozott volna hogy a nálunk megszerzett üzleti titkokat és információkat nem adják tovább. Sajnos ilyen világban élünk ahol bármi megtörténhet. Más kérdés hogy sajnos rendszeresen meg is teszik.
Egyébként amikor belép valaki akkor aláírja a munkaszerződését is, amiben ez is feketén-fehéren benne van, vagyis hogy egyetért ezekkel a feltételekkel. Senki nem panaszkodik emiatt mert ez alapvetően természetes dolog (kellene hogy legyen). Ha mégis panaszkodna akkor nem írja alá és jöhet a következő jelentkező, de erre még nem volt példa. Továbbá egy ilyen munkaszerződésben az is szerepel hogy konkurens cégnél a munkavállalói jogviszony megszűnésétől számított 1 évig azonos pozíciót nem tölthet be. Mondjuk ezt is ki tudják játszani, felveszik más területre és nem ott dolgozik.
Nem tudom pontosan hogy megy ez az Intel-nél és az AMD-nél, de meg lennék lepve ha ez nem ugyanígy lenne csak nyakatekertebben megfogalmazva. Amiket eddig láttam (Corporate Level) azok mind hasonlókat tartalmaztak, sőt még a pontos tevékenységi kör leírás is benne van, tehát hogy mi lesz a területe, mi lesz a várható feladata, stb.

[ Szerkesztve ]

Tomcat

Továbbá egy ilyen munkaszerződésben az is szerepel hogy konkurens cégnél a munkavállalói jogviszony megszűnésétől számított 1 évig azonos pozíciót nem tölthet be

és ezért mennyit fizettek a munkavállalónak? Nekem még mindig úgy tűnik, hogy egy perben a cégetek lenne szopóágon

A munkáltatónak is vannak jogai, le is írtam, hogyan élhet vele. De úgy semmiképp ahogy tomcat írta.

evDirect villanyautós töltőhálózat

Nagy része igaz amit írt. Abban az esetben nem mehetsz máshová dolgozni ugyanolyan munkakörbe, ha 1. benne van a munkaszerződésedben és 2. kifizetik neked az arra az időszakra járó munkabért.

***

De ezt az utolsó napon a munkavállaló orra alá dugott szerződéssel nem lehet megoldani

evDirect villanyautós töltőhálózat

Köszönöm hogy megerősíted. Minden úgy van bizonyos ágazatokban ahogy leírtam. Én bizony nem a betanított szalagmunkás szerencsétlen biorobotokról beszélek hanem a kutató-fejlesztő mérnökökről, technikai igazgatótókról, CEO-ról, stb. Bizony nagyvállalati szinten benne van a munkaszerződésben pontról pontra minden. Fontos ipari titkokat, folyamatban lévő fejlesztéseket fedő pozíciókból a világon sehol sem lehet egyik napról a másikra munkahelyet váltani pláne nem konkurens cégnél ugyanabban a pozícióban.

Tomcat

Ha a munkaszerődésben szerpel (márpedig szerepel) hogy egyetért a feltételekkel amikor belép, akkor kutya kötelessége a kilépő dolgozónak nyilatkozni arról hogy a megszerzett információkat máshol nem használja fel, nem adja tovább, stb. Ha aláírta akkor jogilag kötelességet vállalt arra hogy a szerződés szabályai szerint jár el kilépéskor is. Általában van még egy leltár jegyzék arról amiket átvett és azokat bizony maradéktalanul át is kell adni. Én még nem találkoztam olyannal hogy valaki az utolsó napján ne tudott volna kilépéskor két aláírást megejteni.
Senki nem dug senki orra alá semmit, egyszerűen a munkaviszony addig fennáll amíg a kilépő dolgozó nem tett eleget az általa aláírt szerdődésben foglalt kötelességeinek.

Tomcat

A megszerzett információt (tervrajzok, stb) közvetlenül akkor sem használhatja fel, ha külön nem nyilatkozik ilyenről.

A szaktudását viszont továbbviheti akkor is, ha ilyen butaságot dugnak az orra alá. Ha benne volt a munkaszerződésben, hogy nem mehet máshova, és nem használhatja fel a szaktudását másik ágazati szereplőnél, akkor is szarhat az egészre, kivéve ha ezért a vállalásért kompenzációt kap. De ezt ki kell kötni a munkaszerződésben vagy külön megállapodásban, hogy mi az a kompenzáció, amit a vállalat ezért cserébe felkínált.

munkaviszony addig fennáll

Így van, ezt meg is fogja állapítani a MB, és lehet perkálni a munkavállaló felé az elmúlt hónapok/évek elmaradt bérét kamatostul + perköltség.

Én még nem találkoztam olyannal hogy valaki az utolsó napján ne tudott volna kilépéskor két aláírást megejteni.

Nem az a kérdés, hogy a munkavállaló aláírja-e, hanem az, hogy a bíróság elfogadja-e az aláírt szerződést. Mert nem fogja.

[ Szerkesztve ]

evDirect villanyautós töltőhálózat

teljesen tudatlan vagy munkaügyben.

Shell... közel sem a legnagyobb. Maximum Európában.
Exxon-ról hallottál? Ha nem akkor az Esso lehet többet mond.

Market value szerint lehet, de az elég gyorsan tud változni. (Lásd Apple.)

Legfőképp az számít. A tőzsdén, a piacon, a befektetésekben, a Forbes-nál ... mindenhol!
Amit linkeltél az nem is pontos adat (főleg a Shell-nek és nekünk sem) és nem csak ezek a mértékek számítanak. Ezek a piacon elfoglalt helyet határozzák meg. A vállalat erejét / nagyságát / stabilitását a shareholderek adják, azaz hogy mennyi tőket hajlandóak bepumpálni ha kell.
Ha a Shell elbukja Irakot, akkor a részvényáraik kb. 20%-ot fognak esni, mert csak olajjal foglalkoznak. Ha a market valuet nézzük akkor jócskán lecsúsznak majd. Ezzel szemben az Exxon konszern legalább 10 üzletágban érdekelt, és ha el is bukjuk a jelenlegi iraki szerződéseket és a Shell veszi át akkor sem lesz számottevő változás a piacon: kb 1-2%.
A vállalat sikerét nem az árbevétel, vagy a profit határozza meg, hanem a mögötte álló emberek, cégek, befektetők elégedettsége vagy épp elégedetlensége.

"Legfőképp az számít."

Legfőképp az számít, hogy pillanatnyilag mennyit adnak egy részvényért? Naneee...

"A vállalat sikerét nem az árbevétel, vagy a profit határozza meg, hanem a mögötte álló emberek, cégek, befektetők elégedettsége vagy épp elégedetlensége"

A kettő erősen összefügg.

Egy cég értékét elsősorban az eszközei határozzák meg szerintem, tehát az "Assets" szerint kell sorbarakni a Forbes-listán. Így meg az Exxon csak harmadik... Maradjunk annyiban, hogy egy bazinagy olajvállalatnál dolgozol.

[ Szerkesztve ]

Legfőképp az számít, hogy pillanatnyilag mennyit adnak egy részvényért?
Naneee...

Most erre mit mondjak. Igen, így működik a világ, veled vagy nélküled... A fizetési hajlandóság számít a leginkább...

Egy cég értékét elsősorban az eszközei határozzák meg szerintem, tehát az "Assets" szerint kell sorbarakni a Forbes-listán. Így meg az Exxon csak harmadik... Maradjunk annyiban, hogy egy bazinagy olajvállalatnál dolgozol.

Szerencsére egyedül vagy a véleményeddel.... Azt azért szögezzük le, hogy azért istentelen marhaság amit írsz, mert logikusan is ha végiggondolod rájössz a tárgyi eszközök a rendszeresített idejük alatt állandóak. Na most egyik napról a másikra hogyan tudja lefelezni magát egy cég mondjuk a gazdasági válság miatt, kirabolják őket? Vagy a tűzvész elpusztítja a tárgyi eszközeit?
Részletes olvasnivaló
Kevesebb olvasnivaló, de magyarul
"A világ összes nyilvánosan működő részvénytársaságának piaci kapitalizációja 2008. májusában 57 500 milliárd USD, míg 2008. szeptemberében 40 000 milliárd USD volt. Ez a durva csökkenés egyik következménye az ekkor kibontakozó gazdasági világválságnak is."

Mi történt 4 hónap alatt? Tönkre mentek a tárgyi eszközök? Ugyan már... megijedtek a befektetők és kivették a pénzüket a vállalatból (eladtál a részvényt). Ez sokkolta a piacot és lenyomta a részvény iránti keresletet, így annak árát is -> értékcsökkenés.
Ergo ha a vállalatodban a részvényesek bizalma megrendül akkor ész vesztve elkezdik eladni a részvényedet. Lemegy annak az ára és senki sem akarja azt megvenni. Ez által kivonják a tőkét alólad, tehát nincs mit forgatni, nincs ami profitot termeljen. A működési költségek hatalmasak, és ha más külső tényező nem is, de ez mindenképpen lenullázza a vállalatot akár rövidebb távon is. Mit tanultunk meg? A vállalat piaci értéke legfőképpen NEM a tárgyi eszközeitől függ, hanem a részvénye stabilitásától (ami a befektetők elégedettségnek vagy elégedetlenségének a tükre).

Egyébként a vállalat érte egy komplex dolog, és sok mindentől függ:
- pénzeszközök
- vevőállomány
- tárgyi eszközök
- immateriális javak
- kapcsolati tőke
- piaci megjelenés (lásd: BKV eléggé népszerűtlen)
- vezetői és dolgozói kompetenciák (tudás)
- részvényesek látható tőkéje (amit már a cégbe fektettek)
- részvényesek nem látható tőkéje (amit még nem de nagy valószínűséggel a cégbe fektetnek majd)
stb stb. a felsorolás még mehetne a lap aljáig...

[ Szerkesztve ]

Nem tárgyi eszközöket írtam, hanem simán eszközöket. Egy másik cégben való részesedést is szoktak így hívni, nem?

"Ugyan már... megijedtek a befektetők és kivették a pénzüket a vállalatból (eladtál a részvényt). Ez sokkolta a piacot és lenyomta a részvény iránti keresletet, így annak árát is -> értékcsökkenés."

Ezzel pont az én igazamat bizonyítod, nincs köze a részvényárfolyamnak, azaz a cég piaci értékének a valós értékéhez.

"A vállalat piaci értéke legfőképpen NEM a tárgyi eszközeitől függ, hanem a részvénye stabilitásától (ami a befektetők elégedettségnek vagy elégedetlenségének a tükre)."

Nem is ez a vita tárgya, hanem az, hogy a piaci értéknek köze nincs a valós értékhez.

[ Szerkesztve ]

Egyet elfelejtetek. 1. A ceg csak akkor kap penzt ha reszvenyt bocsat ki.
2. Ha mar egy ideje tozsden van akkor a nala levo reszvenybol elad. Ennyi.
Nem a ceget teszik tonkre a reszvenyesek (de akar az is lehet, mert belepofazhatnak a nagyok a menetrendbe) hanem a reszvany erteke megy le es fel.
Ha lemegy a ceg erteke a reszveny piacon de a ceg tovabbra is nyereseges a ceg tovabb fog mukodni. Max a tulaj az egyszer 100 at ero reszvenyet ami ma 0.1 vissza vasarolja. Ha akarja.. Nokiat is hogy fikazzak paran. Szar a vezetes de zsetonjuk meg van. Elofordulhat, hogy egy jo vezeto a tizedere visszafogja a ceget es akar a mostani kibocsajtast is tudja tartani. Szervezes kerdese az egesz. A Nokia tul nagy es nem tudja fentartani magat. Ha kissebb lenne (sokkal) akkor baromi nyereseges lenne. Szervezes kerdese. Ha ugyesek lennek vagy csodkozelbe mennenek es felvasaroltatnak magukat vagy be is csodolnenek es ujraneveznek a gyereket. Rengeteg penzt megsporolnanak ha ertitek mire gondolok. Nem szep dolog de gazdasagos. Ha nem ertitek, nem szoltam.

Milyen operációs rendszert használsz? - Lidocaint és szikét.

Minden olyan eszközt tekinthetünk asset-nek aminek értékteremtő képessége van, kivéve a humanoid munkaerőt. A fixed asset, számviteli körökben csak asset jelentése tárgyi eszköz. Tárgyi eszköz: ásó, kapa, nagyharang, cégautó, számítógép, daru stb. Amire te gondolsz az az investment azaz befektetés. Ez is egyfajta asset ha úgy vesszük, bár simán "asset"-ként a tárgyi eszközöket hívjuk. Részben igazad van.

Szerinted kitől veszik vagy nem veszik a részvényt? A cégtől. Ha nem veszik nem adnak likvid tőkét a cégnek, ergo kihúzzák alóla a talajt. Szerinted akkor mennyi profitot fog termelni? Keveset. Ettől többet fog érni, aligha. Lásd már a gondolatokat és a tartalmukat. Ezzel pont azt bizonyítottam, hogy nincs igazad, te pedig azt hogy a szöveg megértése is gondokat okoz. Pedig szándékosan nem használtam idegen szavakat.

Akkor idézek a wikipediából:
"Market value is the price at which an asset would trade in a competitive auction setting. Market value is often used interchangeably with open market value, fair value or fair market value, although these terms have distinct definitions in different standards, and may differ in some circumstances."
angol kisszótár:
- market value: piaci érték
- interchangeably: szinoníma
- fail value: valós érték
Beláthatjuk, hogy olyannyira nincs köze a piaci értéknek a valós értékhez, hogy a 2 fogalom egy és ugyanaz, egymás szinonimái.

"Szerinted kitől veszik vagy nem veszik a részvényt? A cégtől."

Tévedés. Egy nagy részvénykibocsájtás után (ugye nemsokára a Facebook pl.) nem sokat szokott foglalkozni a cég a részvényeivel. Megkapta a tőkét, ami ezzel jár. Utána a részvény új tulajdonosai adják-veszik a cég részvényeit. Maximum egy nagyobb részvény-visszavásárlásnál kerül megint a képbe a cég (lásd az utóbbi időben az OTP).

"Beláthatjuk, hogy olyannyira nincs köze a piaci értéknek a valós értékhez, hogy a 2 fogalom egy és ugyanaz, egymás szinonimái."

"Ezzel pont azt bizonyítottam, hogy nincs igazad, te pedig azt hogy a szöveg megértése is gondokat okoz."

Én értem, hogy mit írsz. És te érted, hogy mit írsz? Nekem úgy tűnik, nem. Ráadásul hibás következtetéseket vonsz le hibás feltevésekből. A logikai levezetés nagyjából rendben van.
Ezek után nem igazán hiszem el, hogy osztályvezető vagy az ExxonMobilnál.

Eszembe jutott egy jó kérdés:

Ha egy cég piaci értéke és valós értéke ugyanaz, akkor miért változik a tőzsdén a részvények árfolyama? Ha akarod, levezetem mire gondolok...

[ Szerkesztve ]

Én értem, hogy te mit írsz, de az osztalékot a cég fizeti vagy nem fizeti az elégedetlenkedő vagy elégedett részvény megvásárlóinak.
Szigorúan stratégiai szempontból vizsgáljuk ha a részvénytulajdonosok elégedettek akkor általában nem kérik az osztalékot hogy még többet gyarapodjon a cég, ez által még többet érjen a részvény és hogy extraprofitra tegyenek szert.
Ellenben vitatott döntések sorozatával pld. HP és Léo Apotheker a részvényesek megijednek és kiveszik a pénzükét az osztalékosztáskor ezzel nem hagyva likvid tőkét a cégben. Legalábbis lényegesen kevesebbet. Ha ez sem elég a piacnak akkor elkezdik eladni a részvényt (egymást közt) ezzel túlkínálatot hozva létre, ami miatt lemegy a részvény ára.
Maradjunk a HP-s példánál: rossz cégstratégia -> elégedetlenkedés -> pánik -> tőke visszahívása -> profitcsökkenés -> részvényár csökkenés -> piaci érték csökkenése (~nagyjából a felére a HP esetében). Mi nem érthető ezen a folyamaton?

A kérdésedre visszakanyarodván: hogy miért változik? Arra gondolhatsz szerintem, hogy a valós érték állandó és a piaci érték pedig miért csökken?!
Nos a valós érték nem állandó, hanem az is fluktuál a piaci értékkel együtt. Van egy pici "delay" a kettő között időben. Leírtam már hogy milyen tényezők adják össze a valós értéket.
Vegyél el némi vevőállományt (-> a vállalat vevőkört vesztett) mint a Nokiánál, vagy csökkentsd a vezetői és a dolgozói kompetenciákat (-> a vállalatot nem oda illő emberek vezetik) mint a HP-nál és valós értéken csökken a vállalat értéke.
Vizsgáljuk meg a másik oldalt (piaci érték):
Miután a Nokia piaci részesedése a 2007-es évek eleji ~60%-ról 2011 év végére 11%-ra süllyedt. Vevőkört vesztettek, ezért csökkentek a részvényárak, csökkent a piaci értéke a cégnek.
Miután Apotheker úr hibás döntései miatt (PalmOS felvásárlása -> WebOS elkészítése, majd megbuktatása) a vállalat rengeteg pénzt fektetett egy halott projektbe majd megbuktatta a piaci ismét reagált és a csökkenő valós érték mellett a részvényárak 40%-ot csökkentek, és nagyjából $30 milliárd volt a piaci értékcsökkenése a cégnek 11 hónap leforgása alatt.
Nyilván ezek leegyszerűsített gondolatok és néhol egyenes nyilat teszek tények és okozatok közé, holott egyéb tényezők is közrejátszottak, de a fő tényezőket leírtam:
- Nokia esetében: csökkenő piaci részesedés -> valós érték csökkenés -> csökkenő részvényárak -> csökkenő piaci érték.
- HP esetében: idióta vezetés -> valós érték csökkenés -> csökkenő részvényárak -> csökkenő piaci érték.

A fricskára meg: engem nem érdekel mit hiszel és mit nem, csak hogy mit tudsz és mit nem. Az emberek amikor nem tudják a véleményt kritizálni, megdönteni, a mögötte álló másik személyt próbálják....

[ Szerkesztve ]

Sűrgősen menj el egy vállalatgazdaságtan órára...

Sry, nem tudtam kihagyni!

Végül, a dollár, az euró és a nyugati imperialista kapitalista hatalmak alkonyában nem marad más, csak 7-1=6 milliárd bitcoin spekuláns, akik autodidakta módon sajátították el az open source közgazdasági tudományokat! By: --Rawlings--