Leginkább rizs, krumpli, kukorica, borsó, bab, vaj/vajkrém a fő hajtóanyag. Tojás, tejföl, sajt egyre ritkábban, régen ezeket is többet fogyasztottam. Kenyérből csak fehéret eszek, illetve zsemlét, bagettet szoktam még magamba nyomni, illetve péksüteményt, abból is elsődlegesen sósat. Édeset sem igazán eszek, nagyon-nagyon ritkán fanyalodok rá, illetve tejet is már csak ritkán iszok. Gyakorlatilag a felsoroltak kombinációja van napirenden, illetve a kisütni való, gyorsfagyasztott holmik.

t72killer:

Nem volt semmi hátszél a történetben, egyszerűen egyik napról a másikra nem voltam hajlandó megenni, pedig mindenki normálisan táplálkozott/táplálkozik a családban. Engem olyan szinten zavar egyes döglött állatok asztalra került szaga, hogy ha olyan van, felállok az asztaltól, és inkább a szobában eszek, nem érdekel, hogy családi összejövetel van éppen. Számomra az az elképzelhetetlen, hogy emberek hogyan képesek ilyen kajákat megenni, mert nekem a gyomrom forog bizonyos húsos kaják szagától.

Mellesleg nem is olyan régen voltam vérvételen, mert kötelező volt, aggódtam is, hogy mit találhatnak, mert vagy 10 éve nem jártam ilyen helyen, de túlságosan is jó volt minden érték, amit néztek. Az én szervezetemnek biztosan más a helyzet, elvégre ebben "nőtt" fel, és mint írtam, elég sokat sportoltam már gyerekkorom óta. Munkahelyemen is lényegében fizikai munkát végzek, a kajálástól függetlenül is tartom a ~82 kilómat, a 175 cm magasságomhoz. Meg is szoktak lepődni néhányan, amikor megtudják miképp is kajálok, mert mondják, hogy ahhoz képest elég masszív ember vagyok. Ehhez persze jön az is, hogy 6-7 évig aktívan edzettem, amiben az a vicc, hogy hiába nem szedtem semmit, még vitamint sem, attól függetlenül is fejlődtem, méghozzá elég jó ütemben. Aztán ez már el-el maradozgat, mert a kezemet műteni kellene, illetve munka és egyéb szüttyögés mellett valahogy a hátam közepére nem hiányzik már.

"...300Ft-t adok érte és te állod a postát..."