"Mind a kettő megjegyzésre, azonos a válasz.
Ha a hőleadó felületet csökkented, jelentősen csökken az elszállítható hő mennyisége."

Természetesen, kisebb hűtőteljesítményre gondoltam az alacsonyabb kivitelnél.

Ami az álló lamellasort illeti - ha megnézed a cucc felépítését alulnézetben, azok már távolabb vannak a hűtő talpától, és ezért vélhetően kevésbé hatékony a hőátadás, mint a forgórésznek.
A Sandia plusz álló lamellák nélkül demózta a fejlesztésüket. A korábban is linkelt előadás 7. oldalán egy Dynatron G950 hűtővel hasonlítják össze a prototípusukat, állítólag a kettő azonos hűtési teljesítményű.

#26 Kopi31415
"A levegő kevéssé alkalmas erre. Maximum hősugárzás és a tengelyen keresztül hőátadás képzelhető el."

A hőátadás mértéke sokszorosa annak, mint amit a hősugárzás lehetővé tesz, vagy ami a tengelyen csorog át. A szóban forgó levegőréteg nagyon vékony, a korábbi hírek alapján nagyságrendileg 1/1000 hüvelyk (vagyis kb. 25 mikron) vastag. Álló levegő esetén egy ilyen vastag réteg hőtechnikai ellenállása kb. 15 mm vastag rézlemezével lenne egyenértékű. Ez viszont nem is áll, hanem bizonyára a #32-ben Hieronymus által emlegetett örvényáramlást végzi.

#31
"A gazdasági sikeresség és a műszaki racionalitás mióta ekvivalensek"

Nem ekvivalensek, de irracionális döntések aláássák a gazdasági sikerességet. TESCO-Zsömle megalapozottan vélheti úgy, hogy a Thermaltake nem dobna piacra egy forradalmian újszerű hűtőt, ha az fizikailag nem működne.

Utalnék itt még az alapkutatást végző Sandia Laboratory-ra. Ez az USA Energiaügyi Minisztériumának egyik nagy kutatóközpontja, melynek 100%-os tulajdonosa a Lockheed Martin. (Igen, amelyik a lopakodókat, a Blackbird-öt gyártotta, csúcstechnológiás rakétákat fejleszt, nyakig benne van a nukleáris iparban, stb.) Nagy összegben fogadni mernék arra, hogy az itt kétkedőknél valamivel jobban értenek a légcsapágyazáshoz és a hőterjedéshez áramló közegben

[ Szerkesztve ]