A lényeg, hogy nemsokára Ő jön:

[ Szerkesztve ]

Meg ez

Boccs az off miatt...de ha már jó zenékről van szó...

...és Emersonék mikor jönnek?

A windows rendszerű telefonok a microsoftnak köszönhetően lassan az enyészet útjára lépnek

nem, nem ismerem.

A windows rendszerű telefonok a microsoftnak köszönhetően lassan az enyészet útjára lépnek

Nem is tudtam, hogy jön az öreg...Remélem fizukor még lesz rá jegy.

hardverek × telefonok × autómobilok ¤ Mazda 6 GJ CD175 * Ceed JD

Láttam még jegyet....bár már jó drágán. Ezt még decemberben vettem. Ez a Fal 30 éves jubileumi turnéja. A chicagói koncertje megjelent dvd-n. Eszméletlen. Persze a FB-n is fenn van a turné. Nemrég feltették oda a Comfortably Numb lodoni felvételét, ahol Gilmour játszott.
Ide tettem fel részleteket a dvd-ből.

Valakitől hallottam, hogy lesz Scorpions koncert is...?

A windows rendszerű telefonok a microsoftnak köszönhetően lassan az enyészet útjára lépnek

Sajna már sehol nincs jegy, ill. vaterán láttam 2 db-ot 80 ezerért...Annyim sajna nem lesz rá

hardverek × telefonok × autómobilok ¤ Mazda 6 GJ CD175 * Ceed JD

"Azzal, hogy a jelen zenéje egyre igénytelenebb, azzal egyetértek"
Ez nagyon relativ. Én elektronikus zenét hallgatok-nem sorolnám a tucc-tucchoz igazából-, melynek jeles képviselői például Tiesto, Armin Van Buuren, Deadmau5, és még sorolhatnám. 18 éves vagyok, nekem ők lesznek azok, akikre 20 év mulva vissza fogok emlékezni, és mondani, hogy igen, nekem ez volt a fiatal korom. Neked más volt, az akkori "igénytelen" zenét hallgattad. Ezek az általam fentebb említett egyének is írtó sokat letettek a zenei "asztalra"(Tiesto például a 2004es olimpia megnyitóján is zenélt), csak neked sokszor ez nem mond semmit, hiszen nem hallgatod. Ugyanúgy, ahogy én nem hallgatok Pink Floyd-ot, vagy U2-t, mivel más az izlésem. Nem nevezném igénytelennek magam, hiszen ezek a zenék is adnak az embernek egy csomó mindent(Például képes vagyok 1-1 számra írtó szabadnak, vagy akár nagyon megfontoltnak/összeszedettnek érezni magam) amire az ember vágyik. Az, hogy sokan a mai elektronikus és tsai zenét a bkv-n pár hülye álltal bömböltetett magyar "DJ"-k által kreált 2 tücc tücc végtelen remixben-el azonosítják, az már nem az én bajom.

[ Szerkesztve ]

Kiadta az ott játszott számokat cd-n, noss nekem megvan. Hát igazából,bizonyos számoknál, valahogy azt érzem, hogy "igen sikerül" (Hülye példa, de volt, hogy az szólt a fülemben, a busz után futva pedig erőt adott, mintha az olimpián lennék, hogy igen fuss fuss, eléred).
Van jópár szám, aminél azt érzem, hogy szabad vagyok, vagy éppen azt, hogy elértem a célom, szóval sokmindent.

Ugyanúgy más albumoknál van, hogy azt érzem, hogy én most a homokos parton lépkedek, és a világ bajai eltűnnek, vagy épp kína ősi kúltúráját nézegetem.
A zenék sokszínűek, egy adott stílusun belül is megannyi mindent elő lehet adni velük. És ha az adott művész jó, és hittel csinálja, akkor a mások számára tucc tucc is lehet egy "virtuális utazás".

Ez kérem már generációs problem.
Az az érzésem van, hogy én ezt már hallottam valahol. Mikor engem néztek furcsán a szüleim, hogy hogy bírom ezt hallgatni? Mert az ELP-től üvöltött a Toccata, vagy a Floyd-tól az One of These Days.

Dont worry, be happy.

"Ugyanúgy más albumoknál van, hogy azt érzem, hogy én most a homokos parton lépkedek, és a világ bajai eltűnnek, vagy épp kína ősi kúltúráját nézegetem."

Tudnál nekem is szerezni abból a jó kis anyagból?

[ Szerkesztve ]

A windows rendszerű telefonok a microsoftnak köszönhetően lassan az enyészet útjára lépnek

É n meg örülök neki, hogy az én (de)generációm zenéi egy 3 X-nek is közel áll.

Mellesleg ebben a zenében is el lehet merülni, csak másként. Gondolatokat ébreszt, még ha filozofikusabbakat is, nem pusztán egyszerű emóciókat, tájképpel.

A windows rendszerű telefonok a microsoftnak köszönhetően lassan az enyészet útjára lépnek

Én csak 2 év múlva lépem át a 3.x-et. Az úgy ér? ??
Amúgy szerintem szimplán család meg felfogás kérdése a késôbbi zenei ízlés...Aki gyerekkorában lagzi lajost vagy éppen trendi popsztárokat hallgat, az nem fog tudni megismerkedni igazi zenékkel.Nem itatja át az egész érzés, és valószínûleg ô is ilyen selélyes borzalmakat fog hallgatni felnôttként.

hardverek × telefonok × autómobilok ¤ Mazda 6 GJ CD175 * Ceed JD

Ér A saját lányom olyan populáris zenéket hallgat, hogy ... ajjaj... Igaz, szegénykém nem az apja hallását örökölte, mert a sztereót nem tudja a monótól megkülönböztetni. Na, most részletezzem, miket hallgat a fia, vagyis az unokám?

Szerencsére a legnagyobbik fiam apja nyomdokába lépett, sőt, az ő zenei világa sokkal szétágazóbb, mint az enyém. Én eléggé rászikkadtam a hard rock, progresszív rock, igényes heavy metal irányzatra; sajnos klasszikus komoly zenét egyre ritkábban hallgatok. Pedig 9 évig gordonkáztam:-)

A windows rendszerű telefonok a microsoftnak köszönhetően lassan az enyészet útjára lépnek

Jó, mondjuk nekem anyám meg apám is az igényes zenék felé terelgetett gyerekkoromban (6. szülinap-Edda kazi, 7.-Pokolgép, 8.-Guns 'n Roses, úgy hogy közben mindennap szólt Pink Floyd, Dire Straits,Sting,Bob Dylan,stb...), de öcsém meg Eminemért rajong....szóval nem értem. Mindenesetre én hálás vagyok nekik, hogy megismertették velem ezeket a dolgokat, hiszen nélkülük sokkal kevesebb lennék.

hardverek × telefonok × autómobilok ¤ Mazda 6 GJ CD175 * Ceed JD

Érdekes, amit írsz. Mert a nagyobbik fiam volt fogékony az én zenei ízlésemre, a Dire Straits, Pink Floyd, Rainbow, Purple, Crosby, Stills, Nash and Young stb. A nővére és az öccse.... hát igen-igen "elfajzottak" zenei téren. A nagyobbik fiam is az anyjától örökölte a zenei hallását, akinek olyan botfüle van, hogy kutyát lehetne verni vele; ennek ellenére a fiam próbálkozott azért pl. gitározás tanulással, rá hatással volt az apja, aki (asszem) én vagyok.

A windows rendszerű telefonok a microsoftnak köszönhetően lassan az enyészet útjára lépnek

A Falhoz szolnek hozza.
Remekmu.
En most voltam egy hete a dublini Roger Waters fele Fal koncerten. Eszmeletlen volt aki teheti menjen el a budapesti koncertjere. Megeri.

udv

Sajna mar az osszes jegy elfogyott, szerintem mar egy honapja a pesti Waters-re. Vateran meg talan van fellelheto peldany. En akartam menni Bermingham-be is (meg egyszer latni... mivel nincs messze tolem, de mar ott sincs jegy....
Aki egyebkent fenykepezot akar vinni szerintem nyugodtan, tolunk itt Dublinban nem vettek el, volt aki DSLR gepet vitt. Modjuk a 2002-es koncertjen megmotoztak Pesten, 2007-ben viszont mar nem szoltak a fenykepezoert.
Akit erdekel itt vannak a kepek amiket csinaltam:
Roger Waters

[ Szerkesztve ]

Levelezek egy amerikaival, aki a Tacoma Domban látta a koncertet decemberben. A tecsöveden fedezett fel, látta, hogy van jegyem. Azt írta: eddig életében vagy 600 koncerten volt, ez abszolút vert mindent. Egyet ne csináljak: kamerázzak. Csak figyeljek, mert akkora lesz.
Vágom a centit.
(Nagy a kisértés a fotózás miatt.)

Ja egyebkent igaza van, nem erdemes elcseszni azzal hogy folyamatosan kamerazol. Probaltam en is minel kevesebbet, mert tenyleg jobb figyelni es elvezni a musort, de hat nehez kibirni hogy ugymond egyedi fenykepem legyen rola. Szerintem vidd be es csak egy ket kepet csinalj.(ha nem viszed tuti megbanod, foleg hogy mielott elkezdodott 2 orat vartam addig jo volt fotozgatni a felkesz falat )
Egyebkent tenyleg mindent ver a koncert...na jo talan a 94-es becsi Pink Floyd-t nem..

Ők azokról a zenékről írnak, amik nem egyszerűen csak zenék, hanem annál jóval többet takarnak. Kicsit társadalmi kritika, kicsit felhívás az adott időszak problémáira. Ezért el tud gondolkodtatni arról, hogy mi történik a világban, és mi a mi szerepünk ezen történésekben.
Noha Tiësto bizonyos szempontból jó zenéket készít, ebbe a kategóriába egyértelműen nem tartozik bele.
Az elektronikus zene is képes egyébként ilyen típusú zenére, azonban jóval kevesebb menyiségben. Ennek részben technikai okai vannak részben pedig társadalmi okai vannak. A technikai oldalról a rock alkalmasabb erre a szerepre, egyszerűen az énekek és a szövegek miatt. Egy zene önmagában - ha nem tartalmaz semmilyen szöveges betétet - rendkívül nehezen nyit ebbe az irányba (megfelelő képi anyaggal megtoldva már alkalmas lehet). Viszont az elektronikus zenék rengeteg irányzata mentes a szöveges betétektől. Másik oldalról az elektronikus zenébe menekült rengeteg tehetségtelen és mondanivalóval sem rendelkező "sztárocska", akik örülnek a sablonokból és előre gyártott mintákból összeberhelt "zenéjüknek". Ezek a "sztárocskák" könnyen legyárthatóak, kezelhetőek, ráadásul a szintetizátor gyártók gondos munkájának köszönhetően viszonylag könnyen megkedveltethető és eladható ez a fajta szemét, ami a kiadóknak és a média moguloknak megfelel.
Ettől függetlenül van mondanivalóval rendelkező és zeneileg igényes elektronikus zene is, bár sajnos a rock érával ellentétben ez a két kategória sokszor külön-külön és nem együtt jelenik meg. És következzen néhány mondani valóval rendelkező elektronikus példa: http://www.youtube.com/watch?v=7gvPDCueUyo , http://www.youtube.com/watch?v=TJSQILBGoqk , http://www.youtube.com/watch?v=bPuMnQQ-3Uo .

Zavard össze a világot: mosolyogj Hétfőn

Régen tök így láttam én is, így is érveltem, de ma már azt mondom: nem igaz.
Hogy máshonnan vegyem a példát: Vajon mennyivel több mondanivalója van Rippl-Rónai Majális-ának, mint egy erdei tisztás közepén lévő kis kerek tavon úszkáló hattyút ábrázoló képnek?
És az első mégis művészet, a másik meg nem.
Visszatérve a zenére: ha csak a mondanivaló, vagy akármilyen kritika, illetve a gondolkodásra kényszerítés határozná meg az igényes zenét, kiesne a Floyd zenék 85%-a, az ELP 99%-a, stb. Vangelis Albedo 0.39-ének vajon mi mondanivalója van? (Vagy klasszikusban a Négy Évszak, Boleró).
Múltkor a régi Floyd szövegeket nézegettem: Arnold Layne, ami bármelyik mai laza hipp-hopp zenébe elmenne szövegnek. De van "paff a bűvös sárkány" szövegük is.
Másrészt akár egy tisztán instrumentális zene is kiválthat érzést, lelki állapotot. Ha az jó zene. Szöveg nélkül tudod, miről szól.

Valahol ott lehet az igazság, hogy a zene nem a tudatra, hanem a lélekre/szellemre/érzelmekre hat. Ezért aztán marha nehéz meghatározni, mi a jó zene, mi a rossz. Nincs rá képlet. A jó zenét jó hallgatni, innentől már csak fogékonyság kérdése, kinek mi tetszik. Stílustól függetlenül. (Én pl sosem szerettem az operát, de mostanában véletlenül (akaratom ellenére) hallgatom a legnagyobbakat, és azt mondom nagyon jó. De az operettről irtózom.)

Abban igazad van, mikor a sablonokról, előre gyártott mintákról írsz. Mint a hattyúcska. Nah, ezek biztosan nem tartoznak a felső kategóriába.

De úgy látom: a stílus nem számít.
Mintha az impresszionisták vitatkoznának a kubistákkal.

Szerintem senkinek nem mondtam semmi újat a fentiekkel...

Ha művészi oldalról nézzük a dolgot, akkor egyet értek veled. A zene célja mint művészeti ág nem feltétlenül az, hogy társadalmi problémákkal foglalkozzon. Ezért gondolom, hogy ezek a művek kicsit többek a zenénél, vagy általában a sok művészeti alkotásnál. Annyival többek, hogy célul tűznek ki olyan feladatok elvégzését is, amit normális esetben a dokumentum filmeknek, vagy az újságírásnak kellene elvégeznie. Valamiért azonban ezt nem igazán teszik meg. Ahogy annak idején nem volt szokás nyugaton kikelni az hathatós közreműködésükkel létrejött szocializmus visszásságai ellen, vagy a felesleges és értelmetlen háborúik ellen, ugyan úgy most se szokás a globalizmus, a mamut vállalatok vagy éppen az információs társadalom visszásságairól, problémáiról írni. Később természetesen mindig megjelennek a történészek, szociológusok által végzett elemzések és felfigyel rájuk a média is (így születhetnek később akár nagyon jó filmek is a témában). Azonban az a tapasztalatom, hogy az adott korszakban sokszor csak néhány elhivatott és gondolkodó művész ismeri fel a problémát, és hajlandó mindezt közre is adni a művészetén (zene, festmény, szobor, stb...) keresztül. (Természetesen mások is felismerhetik a problémákat, csak valamiért nem tudják/akarják megosztani.) Ez az egész inkább a művészet egy missziója és nem magának a művészetnek a definíciója. Válaszodból úgy veszem, akaratlanul is sikerült kicsit úgy megfogalmaznom előző hozzászólásomat, mintha ezt a különbséget nem látnám.

Zavard össze a világot: mosolyogj Hétfőn

Én csak annyit fűznék hozzá, hogy a zene - még ha az emóciókon keresztül is - de a tudatra is hat.

Amúgy minden együttesnek van giccse; a Floydnak is. De vannak együttesek, akiknek csak az van...

Ha valaki emlékszik a Rainbow (Purple utód zenekar) történetére: 1977 után Ritchie Blackmore rájött, a mind szűkebb szektába tömörülő hard rock, heavy metal rajongók szemében lehet ő akár az isten is, de a kommerciális sikerek mást diktálnak. A stílusváltással kapcsolatos tervét előadta Ronnie James Diónak (nyugodj békében, kis ember), aki határozottan nemet mondott.
Blackmore pedig gondolkodás nélkül megvált sikereinek kovácsától. Az eredmény: a Rainbow 1978- al lezárta progresszív korszakát és átment a zenei sz@rfűrészelés irányába. Nevenincs zenészek váltogatták egymást az együttesben, Blackmore szobra pedig megingott a talpazatán.
Aztán szépen fel is oszlottak. A 84-ben kiadott válogatásaik a mítosz morzsáinak felcsipegetéséről szóltak.

Nézd meg, mi lett a 20. század második felének egyik meghatározó gitáros egyéniségéből: cicanadrágos, Horváth Pistára emlékeztető, feleségét kísérgető gitáros trubadúr. Oké, az Under a violent moon fülbemászó dallam, biztos, hogy van arra is közönségigény, mégis, valahol szomorú ... mintha Beethowen beült volna kávéházakba Lehár operetteket zongorázni.

A Deep Purple/Rainbow történetével rövidesen jelentkezem.

A windows rendszerű telefonok a microsoftnak köszönhetően lassan az enyészet útjára lépnek

Hát igen. A Rainbow-t sosem szerettem...a "trubadúr" Blackmore-tól pedig csak akkor fut végig a hátamon a borzongás, amikor a Child in Time-ot játszák. A Blackmore Nights zenéjével való hatalmas ellentét miatt.

Floyd: Én nem tudok giccses zenét tőlük. Kíváncsi vagyok, Te melyikre gondolsz? Nem kötekedésként, pusztán csak kíváncsiság. Általában komplett albumot hallgatok tőlük és kifejezetten jól esik, ha van 1-2 szerzemény, ahol lehet kicsit lazítani.
Mondjuk én általában pont a slágerzenéiket kedvelem kevésbé: Time, Money. Sokkal jobban szeretem, mikor agyamentek, vagy elmélyültek: Saucerful of Secrets, Careful with that Axe Eugen, Echos, Us and Them...
Pont a Fal nem jön be nekem annyira, illetve a Waters utáni Floydtól csak néhány szám tetszik.

Vagy Emersonnál a Jeremy Bender félék. Vagy a C'est La Vie félék. Amik bár kommerszek lehetnének, valahol mégis kijön Emersonból az állat.
De a Love Beach-ről jobb nem beszélni....

Rick Wakeman: neki tényleg lehet giccses zenéje....sőt több borzasztó albuma...meg néhány szuper.
Mike Oldfield: Tubular Bells, Crisis szenzációs. A Tubular Bells klónjaitól meg ki van a tö....

[ Szerkesztve ]

A Rainbow-nak a korai lemezei: Ritchie Blackmore"s rainbow;Rainbow rising, Long live to .... és a Purple Made in Japan-nal vetekedő On stage: remekművek.
Pink Floyd: érdekes, nekem A fal nagyon bejön, A csészealjnyi titok is, az Animals is, de Wall utáni Final Cut, vagy a Waters nélküli Pillanatnyi elmezavar, vagy a Division Bell egyes számai szintén. Én nem a zenéjükre értettem, hanem arra, hogy vannak giccsesebb szövegű számaik.
Én nagyon szövegcentrikus vagyok, The Wall szövegre is zseniális, A pillanatnyi elmezavar-ról pl. az Elfordulásban ...
"Amikor elfordulsz a sápadtaktól és a gyöngéktől
nem értheted meg szavaikat, amelyekkel arra kérnek:
Ne nyugodj bele, hogy az egész csak mások szenvedése
különben egy nap arra döbbensz rá,
azok közé tartozol, akik hátat fordítanak.

Bűn, hogy valamiképpen (valahogy)
a fény árnnyá változik
és halotti leplét veti (teríti)
mindenre, amit ismerünk
Nem tudván, hogy a rangok hogyan nőttek
kőszív által tovább hajtva
arra ébredhetünk, hogy egyedül vagyunk
a büszkék álmában

Az éjszaka szárnyain
ahogy a nappal ébredezik
ahol a szótlanok (némák) egyesülnek
egy csendes összhangban (harmóniában)
számodra furcsának tűnő szavakat használva
és hipnotizál, ahogy meggyújtják a lángot
érezd a változás új szelét
az éjszaka szárnyain

Többé ne forduljuk el
a gyengéktől és a kimerültektől (fáradtaktól)
Többé ne forduljunk el
a belső hidegtől (hidegségtől)
Csak egy világ (van), amin mindannyiunknak osztoznunk kell
Nem elég csak állni és bámulni
Csak álom az, hogy többé nem fordulunk el?

De a Lost for words is zseniális:

Sötét gondolatok közt töltöttem időmet
A gyűlölet katlanjának fogja voltam
Elgyötörtnek és bénultnak éreztem magam
Azt gondoltam, minden más várhat

Amíg ellenségeidre pocsékolod időd
És a rosszindulat tüze borít el
Csőlátásodon túl a valóság megfakul
Mint az árnyak az éjszakában

Ha az óvatosság mártírjává leszel,
Az egyáltalán nem fog segíteni,
Mert a számok nem fognak biztonságot nyújtani, amikor a Nagy Ő kimegy az ajtón

Látod, hogy napjaidat a sötétség üszkösíti?
Igaz, hogy ököllel vered a padlót?
Az elszigeteltség szavába ragadva,
Amíg a repkény benövi az ajtót

Így kitárom ajtóm az ellenségeim előtt
És megkérdezem, hogy kezdhetnénk-e tiszta lappal
De azt mondják, b@szódjak meg (vagy: elküldenek a picsába) ( please go and please fuck myself)
Tudod, hogy nem nyerhetsz

Emerson? Rongyosra hallgattam 3 éven át: Welcome back my friend to the show that never end... még 30 éves koromban.

[ Szerkesztve ]

A windows rendszerű telefonok a microsoftnak köszönhetően lassan az enyészet útjára lépnek

Ez a kettő így egymás után az In the Flesh-en:

Get Your Filthy Hands Off My Desert

Brezhnev took Afghanistan.
Begin took Beirut.
Galtieri took the Union Jack.
And Maggie, over lunch one day,
Took a cruiser with all hands.
Apparently, to make him give it back

The Southampton Dock

They disembarked in 45
And no one spoke
And no one smiled
There were too many spaces in the line
And gathered at the cenotaph
They all agreed with hand on heart
To sheath the sacrificial knives
But now
She stands upon Southampton dock
With her handkerchief
And her summer frock
Clings To her wet body in the rain
In quiet desperation
Knuckles white upon the slippery reins
She bravely waves the boys goodbye again
Ooo, Maggie what have you done?

And still the dark stain spreads between
Their shoulder blades
A mute reminder
Of the poppy fields and graves
When the fight was over
We spent what they had made
But
In the bottom of our hearts
We felt the final cut

Már csak a szám felidézésétől megborzongok....Maggie what have we done to England.
A Final Cut-ot és a Wallt mindig is egymás után hallgattam, és mindkettő remekmű. A Gunner's Dream ,a When the tigers broke free, meg a többi.....A ...Tigerset sokat hallgattam nagypapám halála után, mivel ő is volt a háborúban, és mindig eszembe jutott erről a számról.

hardverek × telefonok × autómobilok ¤ Mazda 6 GJ CD175 * Ceed JD

Érdekes, hogy ez az Ansioról szóló rész, amikor áttörtek a Tigrisek csak a filmben található, viszont kimaradt belőle a Hey You...

A windows rendszerű telefonok a microsoftnak köszönhetően lassan az enyészet útjára lépnek

Azt felfedeztétek már, hogy Watersnek a Perfect Sense melyik világhírű (és nekem főkedvenc) filmhez kapcsolható?
A film egyik jelenetének szövege is szóról-szóra benne van.

Nem ... melyikhez?

A windows rendszerű telefonok a microsoftnak köszönhetően lassan az enyészet útjára lépnek

2001 Űrodüsszeia -részlet
Perfect Sense-felirattal

Végig a szám szövege/történése utal a filmre.
Kb.: ez lenne az emberrévállás értelme?

[ Szerkesztve ]

Csakugyan...

[ Szerkesztve ]

A windows rendszerű telefonok a microsoftnak köszönhetően lassan az enyészet útjára lépnek

Klassz írás. Én nem vagyok túlzottan szövegközpontú, ezért nagyon sok instrumentális zenét (is) hallgatok. Ezeket nyilván nehezebben lehet ilyen konkrét "eseményekhez" kötni. Mondjuk ebben az is közrejátszik, hogy jónéhány dalszöveg elég bugyuta, vagy legalábbis nehezen tehető bárhová is, de ettől még a dal/zene lehet nagyon jó.

Szerintem ma az is "lázadás", ha nem a populáris zenéket hallgatod, de ez mindig is így volt, legalábbis amióta figyelem a dolgot.
Ma is vannak zseniális zenészek, csak őket legfeljebb nem játszák a rádióban. Bár igaz, hogy ebben a műfajban nem igazán tudnék mondani, inkább csak a régieket. Például nálam King Crimson is egy etalon.
Viszont a saját példámból látom, hogy van olyan, hogy zenei művelődés. Korábban el sem tudtam képzelni, hogy jazz rajongó is leszek, vagy klasszikusokat is kezdek hallgatni. Bár utólag belegondolva pl. King Crimson őrületembe, lehet kódolva is van a dolog.
Még azt is gondolom, hogy egy tisztán instrumentális zene is tud olyan mély érzelmeket kiváltani, amit nem kevésbé komoly gondolatok követhetnek.

Bocsánat, ha kicsit csapongó lett, de most olvastam egyhuzamban a cikket és a hozzászólásokat, amik így együtt igen komlexek lettek.

CoVboy Forever!

Igazad van. és: "Confussion will be my epitah" Crimson rulez

A windows rendszerű telefonok a microsoftnak köszönhetően lassan az enyészet útjára lépnek