Én mindig sötétben szeretek lenni, nem tudom mért. Általában 22:00-kor szoktam ''ébredezni'' és az után megyek minden hova (mamámhoz, faterhoz, erre arra), 01:00-tól pedig jön a security scanner.

igazad van..
bár a 3 hannibal film a kedvencem.. viszont azok valahogy ''nem így félelmetesek''...

Érdekes módon én alapvetően szeretem a sötétet. Egészen addig, amíg valami ilyesmi eszembe nem jut, mert utána már nem annyira De addig nincs vele bajom.

nézzük inkább a southparkot, vagy a happy three friendset
nekünk az való..

Ja, az olyan fantázia, hogy nyírd ki a faszit. Az a kemény, amikor nem látod az ellenfelet, de ö igen és ''leszed'', mint a szart....

ezért mondtam, hogy egyszer annak az erdei sétának rossz vége lehet.. ki tudja ki mindenki van, és mi folyik épp abban az erdőben.. (itt most nem a ''paranormális'' jelenségekre, hanem az ott levő emberekre gondolok..)

vagy ami az én nagy kedvencem a Simpson család.
D'oh!

I'm back, baby!

off:
D'oh rlz! Én is imádom sokkal jobb, mint egy ilyen besz.ratós film..
on:

Vagy nézzünk Caspert.
Egyébként Monty Python

Olyan sokoldalú vagyok, hogy az már majdnem gömb.

Hogyaszongya: ''és nem kezdek el félni egy üres házban este.''

Mondd csak, játszottál már a Silent Hill valamelyik részével?

nekem az a rész volt nagyon durva, amikor a pasi levágja a késsel az ajtó alatt kinyúló ufo kezet (amikor be van zárva az ufo egy spájzba, és az emberünk a kést használja tükörként, hogy lássa..)

na, miez, áruld már el nekünk..!

A google mindig jó barát...

én már megpróbáltam megnézni másodszorra.. nem jött össze.. nem bírtam..

(ez a sok szörnyűség olyan rossz hatással volt rám ma este, hogy elkezdtem mindenféle Tom Jones örökzöldet hallgatni.. váááá )

vmi rondaságot dob ki a google a ''TEGRETOL''-ra? mert akkor nem keresek rá.. (elég már mára a parázásból..)

Elkanyarodtunk kicsit...

Leggázabb rész az volt amikor amikor Mel Gibbson amikor az ajtófélfát kideszkázta. Na akkor fogtam a fejem.

Egyébbként én nem tartom olyan jó filmnek, a Hatodik érzék sokkal jobban megfogott.

Olyan sokoldalú vagyok, hogy az már majdnem gömb.

Hát te tudod, de én a helyedben ezután a topic után nem néznék (hallgatnék) horrort

Nekem elég volt végigolvasni a topicot, már nem merek végigmenni egy sötét szobán.

Persze most is Sh3-at tolom, de mindegy...

én nem merek kimenni piáért a konyhába.. váááááá

nem kellett volna végigolasnom..

[Szerkesztve]

ok.. én meg már nagyon szomjas vagyok, szal asszem, kimegyek inni

Én meg szép nyugodtan lefekszem, remélem jó alszik mindneki.

Acer valószínü a példámat követve irodalmon alszik majd egyet....

basszus, nem tudom rávenni magam, hogy kimenjek a konyhába...

Mit szarsz, ne má?

Nah asszem én is megyek.
Utóljára még egy link.Bővebben: link

Olyan sokoldalú vagyok, hogy az már majdnem gömb.

Most voltam a garázsban almáért? Csak a hütö makogott....

Gonosz ON:
Bővebben: link
Valami borzasztóan nem stimmel a képen, figyeljétek meg. A hangerőt kicsit fel kell tekerni, mert egy hang el fogja mondani egy idő után, hogy mi a baj a képpel.
Csak erős idegzetűeknek, bár inkább nekik sem!
Gonosz OFF

Az anyád!!!

ezt velem megjátszották a nyáron.. szidtam is a felmenőit.. ugye ez az, amikor az az ocsmányság jön elő ordítva abban a szobában.. (közelről nézd, és hangosítsd fel..)

Ez tetszett...

te meg remélem beszartál

Érintett már meg közületek valakit szellem?

1. Éjjel mikor felébredtem, láttam hogy egy elmosódott fehér alak bejön a szobámba. Egyenesen az ágyamhoz. Leült, megfogta a kezem, és én nagyon nyugodt voltam, tudtam, hogy nem kell félnem tőle. (Ez nem irónia volt.) Ekkor 12 éves lehettem.

2. Éjjel felébredtem, egy szürkésen fénylő alak volt a szobámban. Egy tizedmásodpercig tartott, amíg rámugrott. A kezei a mellkasomon voltak, és rohadt hidegnek éreztem. Mozdulni nem tudtam, hiába akartam. A srácnak egyébként valami nagyon szar B-kategóriás horrorba illő feje volt (Nekem csak egy B-kategóriás szellem jutott...), mert csontfehér, homályos, koponya volt, fehér csapzott hajjal. És valami baszottul félelmetes sikítást hallatott. Úgy éreztem, hogy egyre közelebb járok az eszméletvesztéshez. Próbáltam csapkodni, de kezeim nem mozdultak, erőtlenek voltak. Minden erőmet összeszedve a fejemet ráztam, hogy tudattomnál maradjak. Néhány másodperc múlva eltünt. Ez15 éves koromban történt.

Egyébként 14 éves koromban vettem észre, hogy megálmodom a jövőt. Volt hogy heti 2-3 alkalommal, de volt, hogy 2-3 hónapig egyáltalán nem. Mindig csak a következő napi eseményeket: váratlan találkozások, szituációk, levelek, stb. Volt, hogy egy az egyben, és volt, hogy eléggé elvonatkoztatva (belemagyarázósan). Most 26 vagyok, és már nem emlékszem, mikor volt ilyen.

18 éves koromban volt egy kb. fél perces testen kívüli élményem. Bevertem a fejemet a padlóba, arra tértem magamhoz. Felpattantatm, de valaki ott volt az ágyamban. Megnéztem alvó testemet, majd körbementem a szobámban, a falon át ki az udvarra. Tél volt, éreztem a kályha melegét és kint a ''lábammal'' a bokáig érő hó hidegét. Aztán vissza a testembe.

Egyébként 13 éves korom óta voltak olyanok, hogy éjjel ha felébredtem, arra koncentráltam, hogy elhagyom a testem. Zsibbadás, egy furcsa, de jellegzetes hang, lebegés érzése pár másodpercig. Néha furcsa színek.

Hát ennyi...

Nem tudom miért van az, hogy ha hozzászólok egy fórumban, onnan kezdve az a fórum halott.

Lefordultam a székröl és majdnem megakadt az óma!!!!

Hogy mi történt pontosan?

Hátrazakóztam és közben almát ettem, ez akadt meg majdnem a tokoromon..



[Szerkesztve]

Jó kis totyik, de azért én még le merek menni ásványvízért...
Tütüm, viszont veled eltöltenék 1 hetet, mert én még sosem láttam szellemet, pedig megnéznék 1et magamnak, lehet.

Most nem upolom a jóccakát topikot, aluggyatok yoóóol. Kezeket a paplan fölé...

toledói csöcsparádé | ''Az ég kék volt, a szemed szürke, én zöldet hánytam...'' | Trutymó terror

Ezt a flash-t már agyon néztem!

Na mentem aludni! Csö mindekinek...

Nah csakhogy én is hozzászóljak...

Úgy tudom mindenkivel előfordul hogy azt álmodja/álmodta hogy zuhan, vagy kergetik, és nem tud elmenekülni.

Gyerekkoromban folyamatossan azt álmodtam hogy egy temetőben vagyok, egy hapsi sírt ás, én benn ülök egy autóban és nem bírok elszabadulni...

Az álmok elmúltak, de pár évvel ezelött találkoztam a férfival és az autójával fényes nappal... kissé akkor beparáztam...

Kisebb koromban sokszor álmodtam, hogy egy magas, öblös barlangban mászom felfelé a falon, már nagyon magasan vagyok, sehogy nem fogok tudni lemászni. A szüleim lentről figyelnek, kétségbeesetten nézek le rájuk, és egyszer csak csönd lesz, hirtelen minden elhalkul egy pillanat alatt. És lehet hallani a csendet, ahogy zakatol.
Aztán ez, hogy megijedek a hirtelen csöndtől, gyakran előfordult, amikor ébren voltam, akkor is.

Velem tavaly év végén történt a következő eset: otthon voltam, aludni akartam, de csak forgolódtam az ágyban. Legalább egy óra eltelt így, amikor azt éreztem, hogy valaki van a szobában. Kinyitottam a szemem és a sötétségben egy olyan körvonalat láttam meg kb 1 méterre az ágyamtól, mint egy nagyranőtt tekebábu, csak kicsit kövérkésebb. Kb 1,5 m magas lehetett és csak ott állt. Zöldesen fénylett a körvonala, ami miatt rögtön UFO-ra gondoltam (csak mellékesen: hiszek az UFO-kban), meg a formája is olyan volt, amilyennek ábrázolni szokták. Nagyon megijedtem, megpróbáltam elérni a kétszemélyes ágy másik oldalán levő olvasólámpa kapcsolóját, de el volt zsibbadva a kezem és a lábam is, úgyhogy csak dobáltam magam. Nagy nehezen elértem a kapcsolót, felkapcsoltam a lámpát, illetve csak felkapcsoltam volna, mert nem világított. Na ekkor kezdtem igazán parázni! Kb 1 méterrel arrébb van a teknős lámpája, amit nem tudom hogy, de elértem és felkapcsoltam. Na, az sem világított!
A következő momentum, amire emlékszem, hogy felülök az ágyban verejtékezve és felkapcsolom az olvasólámpát. Világított. Aznap nehezen aludtam vissza, de elhitettem magammal, hogy csak álom volt. Másnap meg azt álmodtam, hogy este bemegyek a sötét szobámba, felkapcsolom a nagyvillanyt és nem világít. Szinte ordítva ébredtem fel.
De a vicc az egészben, hogy visszajöttem a koliba, elmeséltem ezt szobatársamnak, és ő kérdezte, hogy fáztam-e. Mondtam, hogy nem emlékszem. Erre ő: aki UFO-t lát, sokszor nem tud mozdulni meg fázik, legalábbis ő beszélt egy ilyen kutatóval, aki ezt mondta neki.
Na, onnantól kezdve kezdtem parázni, hogy most álmodtam, vagy nem. Pár hétig ha otthon voltam, félve kapcsoltam le a villanyt este.
Ez álom lehetett vagy valóság?

Amit ma letölthetsz, ne halaszd holnapra!