what you see is what you get. tehát wysiwyg. ez most a ''see get''-ről jutott eszembe. (jó kis eszem van, mi? ) csak, mert kb. ezt gondoltam a mai napról. elsétáltam trendszigetig (brrrr..), végigscanneltem a bazárshort, és a sok színes-villogó-fluoreszkáló-batikolt-patchworkölt-hennázott-plüss kisfaszom láttán vmi édeset kezdtem el érezni a szájüregben; kicsit mazsolás, kicsit lekváros, kicsit szalonnapörcös..

noha világos, a gerendaiék majd hülyék lesznek nem ezt csinálni. a sok visitornak persze hogy eladatnak minden faszságot, hadd legyenek titokzoknisan trendik, úgy öltözékileg, mind zeneileg, mind mindenügyileg. elképzelem a szófogadó szigetes arcot, amint ördögbotozva cipőt válogat a converse sátorban, miután magára öltötte legújabb szerzeményét, egy kapucnis, piszkosszürke, anthraxos pulcsit, aminek a kenguruzsebében sugarbabes maxi, paul okenfold dvd, zanzibár dupla cd, egy karton L&M cigaretta, négy rekesz bomba üccsi, valamint egy sherpa kupon lapul, ami 10%-ra jogosít, ha még nem lenne elég a jóból.

jah, az anthrax egyébként pöpec volt nagyon, akkorát jáccott, h kétszer is visszajött, másodjára már egy ac/dc számmal. egyébként meg szinte akcentus nélkül tolta a front arcuk a ''köszönöm''-öt és a ''budapest''-et, amit igen soxor el is sütött, de egyszer sem tűnt öncélúnak. a könnyem ott csurrant ki a meghatódottságtól, amikor hosszú percekig tapsolták a new yorki betonarcúak az itteni közönséget, és itt tényleg ekvázzuk ki az iróniát, mert tényleg szimpatikusak voltak, olyannyira, h az ember kapásból szemet hunyt pl. a közönség ''antisocial''-oztatásán, mert bár a sorok közt szép számmal akadt ilyen is, emberünknek valószínűleg fogalma sincs arról, h a szamantafoxos-májámivájszos nyolcvanas évek errefelé hogyan is néztek ki.

trashmetalfixáltság kontra gulyáskommunizmus, ugyebár.

az anthrax mindazonáltal nem az a műfaji kulissza, aminek láttán és hallatán önfeledt ugrándozásba tudnánk kezdeni. ám akadt ilyen is a mai fellépők közt: az eddig általunk nem kellő figyelemmel kísért colorstar formáció személyében, amely a wan2 sátorkemencében idézett elő kohószerű állapotokat. a végeredmény abszolút meggyőzött, a nagyszínpad mainstream tutija helyett immár másodszor találtunk vmi vállalhatót a wan2-ban, lásd neo.. (egyre inkább szeretnék a sátor őslakosai közé tartozni, beállni wan2négernek..)

a globe partyaréna egyébként masszívan idehallaccik ilyenkor, kint javában roptatják a jóféle, válogatott közönséget, és dübörögtetik a soksoknullás összegből összelapátolt turbosoundokat, dj. valaki játszik épp, de játszhatna dj. akárki is, a szétütött dobhártyáknak úgyis mindegy.

hopp, egy kiállás, percnyi csend, hogy aztán újra megjöjjön a dob. ''a második vágányra keverés érkezik, a lemezjátszó mentén, kérjük, vigyázzanak!''

fügeöny..

[evtzsekrezS]