A II.vh idejé mindössze három ország tudott önerőből kumulatív harcirészeket gyártani, fejleszteni: Németország, USA és Magyarország. A britek PIAT-ja erős amerikai segítséggel jött létre, az oroszok lényegében csak a Bazooka-t használták (plusz a zsákmányolt német és magyar eszközöket). Egyébként a hatás matematikai leírásával Misnai és Hubert Schardin foglalkozott a legtöbbet, gyakorlatilag Ők végezték az elméleti munka döntő többségét. Ezért is nevezik Misnai-Schardin effektusnak. Persze ők sem a nulláról indultak, Charles Edward Munroe megfigyelései voltak a kiindulási alap (Munroe-effektus). Ezek azonban csak empírikus eredmények voltak, Misnay (bár leginkább Misznay néven találok róla hivatkozásokat, a keresztnevét meg sehol se látom, csak azt, hogy ezredes) és Schardin viszont már számolni is tudták a töltetet. Egy másik HT cikk: [link]
A Toldi már akkor elavult, amikor elkezdett foglalkozni vele a HTI. Nagyjából ugyanez igaz a Turánra is. A Tas már egy érdekes kérdés, de az is elkésett volna. Mire rendszerbeállt volna, addigra Centurion, T44, Pershing és hasonló hk-kkal kellett volna felvennie a versenyt.
Nem tudom mit értesz dzsip alatt. Ha általánosan érted, akkor gondolom egy M151 Ford MUTT volt a delikvens. Arra meg raktak mindent 106mm RR-től kezdve a BGM-71 TOW-ig.
106mm RR: [link]
BGM-71 TOW: [link]
Persze RR-t raktak Willis Jeep MB-re is: [link]
Sima pct ágyút viszont nem igazán viselt volna el, annak ezért elég komoly reakcióereje van.
És mielőtt megkérdezed mi az RR: Recoilless Rifle, azaz hátrasiklás nélküli löveg. Magyarul HSN. (Ebben a témában az M50 Ontos az isten, az viszont a MUTT-hoz hasonlóan nem II. vh-s cucc. [link])
Panzerfaust-ra: Inkább Panzerschreck-re lehet igaz, amit mondasz: [link]; [link] Ez viszont csak szállítókocsi.
Azért ez sem gyenge: [link]; [link]