Hol is kezdjem? Hát igen, megpróbáltam aludni, de amint elaludtam volna csörgött a telefon Hát igen...
Kedden rottyon voltam, szerdán rottyon voltam, nem jutottam el egy buliba se. Eléggé fáradt voltam, és hogy őszinte legyek, kibaszottul elment a kedvem a bulitól. Másnap felkeltem, bekapcsolom gépet, nézem az emaileket, és mi van? Szivatnak cégnél, újra lekell vizsgáznom mindenből Hogy mindig szarik valamit a kutya
Hétvégére hazamentem, jó volt újra otthon, a családal és a barátokkal. Délután dumáltam otthoniakkal, megcsináltam a számgépet, megebédeltem, aztán felmentem Fecóhoz, mert nem nagyon láttam a búráját mostanában. Szombaton kiugrottunk egy kicsit pókerezni, meg sörözni...vasárnap meg még mielőtt visszajöttem volna vpbe, kimentem meccsre Fecóval, utána meg gyorsan kiírta nekem a trianon sorazatot, 12 óra, még nem nagyon volt időm megnézni...majd sort kerítünk rá
Hétfőn sikerült felhúznom magam az otthoni problémákon, főleg a tehetetlenségemen, mert nem tudok rajtuk változtatni semmit Ezt a telefonom bánta, kicsit széttörtem
Kedden elmentem focizni este, 5 perc futás után majd szétszakadt a tüdőm, és alig kaptam levegőt. Meghoztam a döntést, az utolsó doboz cigimet még elszívom és aztán vége. Foci után kimente Viktorral és Gáborral egy sörre Gesztenyésbe, aztán onnan még hazajöttem és kimentem Miki szülinapját egy sörrel(vagy kettővel) megünnepelni. Jó volt a hangulat, de aztán egy váratlan esemény történt...nem részletezem ezt sem, de ezután még megittam a söröm, aztán elhúztam a penetrába...igen, ez vagyok én
Szerdán kimentünk expresszóba, itthon alapoztunk, aztán átmentünk telekibe onnan DC és végül mentünk expresszóba, mire kiértünk, már egész jól voltam, többiek is ezt mondták...Elszívtam dcben az utolsó szál cigimiet a dobozból, ezzel végeztem(expresszóban viszont emlékszem, hogy Totó megkínált, és biza nem mondtam nemet...na, ennyit az akaraterőmről...mikor már majdnem széthullottam, eljöttünk haza, de mikor lefeküdtem igen keményen forgott a világ velem..."boxultak a majmok a fejemben" ahogy egy régi jó barátom mondotta vala.
Csütrötökön(tegnap) meg bementem céghez dolgozni 4-re, és csak fél6-kor derült ki, hogy nem is kéne ott lennem, mondom bazz, mégegy ekkora suta paraszt mint én nincs a világon.
Ezenkívül mi volt még? Aham meg is van, elolvastam Csabi blogját, jó, hogy részegen írt bele, így legalább most megtudtam, mit gondol, és mi az amit nem mond őszintén a szemembe. Zavarja pár dolog, meg is értem, többnyire igaz, amit mondott, de tudjátok hogy van ez: "fáj az igazság". Rájöttem, hogy Csabival nem teljesen őszinte a barátságunk, de szerintem ez így helyes. Ha őszintén megmondanánk egymásnak minden dolgot, ami zavar minket a másikban, az csak mérgezné a barátságunk, és ellenszenvet keltene. Épp ezért, én inkább megtartom magamnak az ilyeneket. Mint már mondtam oly sokszor, inkább hazudok, csakhogy fenntartsam a békémet és nyugalmamat. Az igazság csekély ár melyet már oly sokszor feláldoztam az önzőségem oltárán. Akinek ez nem tetszik, beveheti. "Az élet tett ilyenné". Ezt is de sokan hallották már tőlem, és mikor mondom, már kezdek is nevetni, és inkább mint egy viccet vagy kifogást, úgy tűntetem fel, pedig halálkomolyan gondolom. Íme egy újabb hazugság, és a hazugságoknak száma sok. Ha jobban végig gondolom, nagyon ritkán van olyan, hogy nem hazudok, és még ritkábban van olyan, hogy leveszem a maszkom. Évente néhány alkalommal, és többnyire akkor is megbánom. Jobb a maszk, amit mindenki szeret. Ami azt mondja, amit hallani akarnak. Ezért is van az, hogy egész jól tudok vígasztalni is, azt mondom, amit hallaniuk kell, hogy erőt kapjanak, hogy megtegyék azokat a lépéseket, amikkel rendbejönnek. Hm, asszem megvan miért nem tudom magam vigasztalni, ha van vmi olyan para...azért nem megy, mert magamnak nem tudok olyan nyilvánvalóan hazudni a komoly dolgokban. Most, hogy olvasom a könyvet, egyre inkábbrájövök, milyen vagyok. Természetes képességem van a kapcsolatteremtéshez, hogy ráhangolódjak a másik emberre. Könnyen beletudom helyezni magam a pillanatnyi állapotába, érzem amit ő, és ezért tudom, azt mondani, amit hallani akar. Most azon gondolkozom, kitöröljem-e amit most írtam, hisz ezzel most sebezhetővé tettem magam, de tudjátok mit, legyen ez az őszinteség órája, és úgyis csak néhányan olvassák olyanok, akik ismernek, így a névtelenségbe burkolva könnyebben kotyogok ki ilyen dolgokat

"Altissima quaeque flumina minimo sono labuntur" "A legmélyebb folyó hömpölyög a legkisebb zajjal"