Ölni tudnék a béke Nobel-díjért!

"The problem of leadership is inevitably: Who will play God?"

localhost uzent benne neked tegnap. lattad?

Mert ez tetszik, gyere te is ide ;)

www.refujvaros.hu

es akkor viszont mi ertelme van hogy ide irkalsz?

Bocs Marcus, de nem lehetett kihagyni.

Hát falnak megyek!

Ezt pofázom a legeleje óta, hogy az életednek te magad adhatsz értelmet. Tehát van az életednek értelme, ha akarod.

Globálisan meg nem tudjuk, ez nem jelenti azt, hogy nincs.
Logikailag, ha sorrendbe rakjuk a hozzászólásokat, akkor Neovenator, te is erre a pontra jutsz.

Rog jelek szerint megértett.

Ne glettelj, a vakolás jobb

Az ő válasza az, hogy nincs. Miért ne írhatja le, annak ellenére, hogy nem tud meggyőzni?

www.refujvaros.hu

Még 1x bocs, megyek is oda !!! Remélem kiengesztelhetlek....

Ne glettelj, a vakolás jobb

Ez is egyfajta pótcselekvés. Mint ahogy pl. neked is az.

"The problem of leadership is inevitably: Who will play God?"

irhat, nem igy gondoltam.
hanem, ara vagyok kivancsi, ha ertelmetlen az elete, akkor miert csinalja.
miert kel fel reggel, miert kapcsolja be a gepet. miert ir ide? ezeknek van ertelme egyenkenet, az egesznek meg nincs?
komolyan erdekel, hogy gondolkodik!

es mi helyett csinalod? (esetleg ha mar igy megelolegezted nekem is, akkor azt is, hogy en mi helyett csinalom?)

Bár nem kérdeztetek de elmondom, hogy az életem értelmét korábban a családomban és a karrieremben láttam. Az egyetem nagyon jól ment, boldognak éreztem magam, mikor az államvizsga utáni napon az első feleségem bejelentette, hogy válni akar, és vált is. Nem volt kedvem tovább élni, elvesztettem az életem vélt értelmét. Nincs család, akiért élhetek, nincs munkám (frissen végzett, enyhén megtaposott diplomás). Ennek már 10 éve. Most pedig élek és virulok, és másképpen nézek az élet értelmére mint korábban.

www.refujvaros.hu

Mindketten azért csináljuk, mert nem tudunk olyamit csinálni, aminek valóban van értelme (de mivel nem vagyunk hozzá elég intelligensek, hogy tudjuk, mi a valóban értelmes cselekedet úgy globalice, mondjuk az univerzum szemszögéből -önkényes választás, de hát erről beszélek. Nem tudunk kibújni az emberi agy korlátoltsága alól-, ezért nem tudom neked definiálni, mi is a valóban értelmes cselekedet, még mielőtt rákérdeznél), ezért most itt írkálunk a gép előtt ülve ahelyett, hogy mondjuk -ismét önkényes választás -puszta akaraterővel istenekké alakuljuk és megértsük az univerzum létezésének értelmét benne az élettel például. Csak egy ötlet...

"The problem of leadership is inevitably: Who will play God?"

Talán új pótcselekvést (Rog kevéért: az élet vélt értelmét, új életcélt. Mint egy új ruhát vagy új hobbit) választottál.

"The problem of leadership is inevitably: Who will play God?"

Nos, hát megtépázott én is vagyok, értelmet az ad nekem, hogy tudom, hogy többre vagyok képes. Gondolom furcsa lehet másoknak ez.

Ne glettelj, a vakolás jobb

Nincs semmi baj!
Csak nem értem miért kellett még egy ilyen topik!
(Amikor az enyém sokkal jobb! )

Ölni tudnék a béke Nobel-díjért!

Láttam, de nem írt vissza.

Ölni tudnék a béke Nobel-díjért!

Ja!
És szerénység rulez!

Ölni tudnék a béke Nobel-díjért!

Tényleg fontos, hogy megkülönböztessük a célokat az eszközöktől. Ezen a téren nagy a fejekben a kavarodás. Ha eszközöket tekintünk céloknak, az biztos pótcselekvés.

www.refujvaros.hu

Nem hinném, hogy bárki, a többség által elfogadható módon képes lenne meghatározni az ?élet? általános értemét. De ugyanígy értelmetlen lenne felvetni, hogy mi a szervetlen lét létezésének a célja, három vitatkozó ötféle véleményt nyilvánítana erről a diskurzus során.
Azt hiszem ? bár a vitaindító kicsit csapongó volt és néhol logikátlannak tűnhetett ? a téma mégiscsak az, hogy mi az egyén életének értelme. Mire is vagyunk mi a világban. Úgy gondolom, ezt a kérdést neveltetésből fakadóan, az intelligenciaszinttől függően, világnézeti alapkérdésekben elfoglalt állásponttól befolyásoltan veti fel és próbálja megválaszolni mindenki, akiben a kérdés egyáltalán felmerül.
Nálam a kérdés 17-25 éves korban, a világra való igazi ráeszmélés korszakában merült fel, meg mostanság, így 50-en túl kezd ismét intenzívebben foglalkoztatni.
Nagyon nehéz lenne egy ilyen topic keretei között röviden összefoglalni a témával kapcsolatos belső hezitációkat, meg annak a mindennapi létre való leképzéseit, azaz hogy felel meg saját elveinek az ember - tudattalanul is - a mindennapokban. Ezért csak néhány tőmondatban:
Az ember éljen úgy, hogy minél több szebb perce legyen, amire jó visszagondolni. Eközben minél kevesebb bajt okozzon embertársainak és más élőlényeknek. Örökítse tovább a saját életét az utódjaiban és nevelje őket gondolkodó lényekké, a sorsuk alakításáról úgyis ők döntenek.
Hagyjon maga után az ember nyomot, ha elmegy ebből a világból, olyat ami lehetőleg a többiek sorsát könnyítheti. Nem saját emlékműre van szükség, mert keveseknek adatik meg, hogy cselekedetükkel személyiségként is fennmaradnak az utókor emlékezetében.
Bocsi, ha hegyibeszédnek látszik, amit írtam, nem annak szántam.

Nem tom mér van, de a gondolatjelek kérdőjellé konvertálódtak, kéretik ennek figyelembe vételével olvasni!

Pedig úgy se rossz...

www.refujvaros.hu

tehat a gondolat menet a kovetkezo:
nincs ertelem az eletednek. csak akkor lenne, ha tudnal valami ertelmeset csinalni akkor lenne. de nem tudsz mert nem tudod mi ertelmes. es azert nem tudod mert te magad nem vagy eleg ertelmes hozza.
ahoz viszont eleg ertelmes vagy, hogy eszrevedd amit csinalsz az nem ertelmes, es hogy nem vagy eleg ertelmes ahoz hogy ertelmes celokat talalj magadnak.

ha csak ennyire vagy ertelmes, akkor honnan tudod, hogy amit csinalsz az ertelmetlen. hiszen nincs mihez viszonyitanod. mert nem tudod mi az ami ertelmes. tehat nincs mihez kepest ertelmetlennek lennie a cselekedeteidenek.

( eloszoban azert jobban eloadtam volna. most kerdezz parat, hogy kideruljon mit akartam )

Huhh, ez hosszú lesz...
Nézz vissza esetleg késő délután, addigra összeszedem.

"The problem of leadership is inevitably: Who will play God?"

Teli találat.

Ne glettelj, a vakolás jobb

Gratula, ez mán logika! Nekem is ez jött le!

Ne glettelj, a vakolás jobb

Azt hittem elsüllyedt ez a topik, de mégsem

Ha valakit érdekel leirom (ha senkit nem érdekel akkor is) mit gondolok az életről.

A feladatunk majdnem ugyanaz mint a számítógépnek: sokat számolni, döntéseket hozni

Minden pillanatban számtalan döntési lehetőséget gondolunk ki és ezek közül választanunk kell. Mindig azt a lehetőséget kellene választani amely valószínüleg a legtöbb jót és a legkevesebb rosszat okozza a jelen pillanattól a végtelen távoli jövőig az összas tudat számára.

A bibi az hogy mindig azt választjuk amely valószínüleg a legtöbb jót és a legkevesebb rosszat okozza a jelen pillanattól a végtelen távoli jövőig a saját tudatunk számára. DE ez pontosan egybeeshet az előbbivel.

Az anyuka sem azért gondozza a gyerekét hogy annak jó legyen, hanem hogy önmagának jó legyen. Közvetve tényleg önzetlen, de közvetlen önzetlenség lehetetlen, nem létezhet

Én csak ÉN vagyok!

Én nem nagyon látom a környezetem életében az optimumra törekvést, és az ilyen fajta tudatos optimumkeresést.
Az ideális, és a remélem sokszor megvalósuló gyereknevelésben nem érzem azt, hogy az kellene motiválnia a döntéseimet, hogy nekem mi a jó.
Van amikor a kettő egybeesik, van amikor nem.
Hajnali kettőkor a hasfájós gyermek gondozása nem okozott élvezetet, nem töltött el örömmel és belső megelégedettséggel.
Továbbá, egy kiskamasszal szemben hozott jogos korlátozás (meg nem engedő nevelési metódus) több feszültséget és kellemetlenséget hoz rövid (és lehet, hogy hosszabb) távon, hogy belső önzésből vállalnánk.
Nem magamról írok, de szerintem létezik teljes önzetlenség, találkoztam vele az életem során több síkon is.

www.refujvaros.hu

Valóban létezik önzetlenség, bár ritka, de létezik szerencsére!
Viszont az Arpee-03 logikáját is megértem, mert ha az örömöt - amit azzal magadnak okozol hogy önzetlenül segítettél - ellenszolgáltatásnak tekintjük, akkor már nem önzetlenség. De ez már kellően csavart dolog!

Ne glettelj, a vakolás jobb

na béna vagyok:
Viszont az Arpee-03 logikáját
helyesen:
Viszont Arpee-03 logikáját

Ne glettelj, a vakolás jobb

Erre a (szub)témára volt egy aranyos epizód a Jóbarátokban, ott az lett kiemelve, hogy nem igazán van olyan önzetlenség, aminek nincs hozománya az önzetlen fél számára, és így valójában önző az önzetlen ember....

Ennek ellenére vallom, hoy van amikor az önzetlen cselekedetednek még az a hozománya sincs meg, hogy belső örömöd legyen.

www.refujvaros.hu

Mondj példát, hol láttál olyan önzetlen magatartást ahol az önzetlen félnek nincs v.mi belső öröm v. elkerülhet v.mi belső fájdalmat.
Lehet az egyénnek ideális a számtalan alternatíva közül az amely neki nem eredményez belső örömöt, mert egy másik alternatíva esetleg éppen fájdalmat (pl. lelkiismeretfurdalást) okoz.

Te melyiket választottad?
Hajnali kettőkor a hasfájós gyermeked gondozod vagy magára hagyod. Bármilyen rossz is volt felkelni, nyilván gondoztad. Összeomlott volna az életed ha magára hagyod, utána egy életen át gyötör a lekiismeretfurdalás.
A két rossz közül a kissebik rosszat választottad. Ezt talán nem láttad mert nem tudatosan döntöttél.
Azt hiszem a gyors döntések érdekében nem mindig tudatosan gondolkozunk.

Ez a belső öröm és a belső fájdalom döntéseink alapja, szvsz életünk célja.

Azt hogy közvetlen önzetlenség nem létezhet és belül mindenki tökéletesen önző nem a sok szembetűnően önző ember miatt gondolom.
Ez a két szó -- önzés és önzetlenség -- nagyon emberi és tudatos szintű.
A #3 hozzászólásom egy részét bonyolultabban kifejtenem:
az ember (mármint a test és nem a lélek) közvetlenül nem a saját érdekét nézi, nem a családja érdekét nézi, nem a társadalom érdekét nézi. Csak és kizárólag a génjei érdekeit nézi: a génjeink szabják meg (részben) mely dologra érezzünk boldogságot v. fájdalmat igaz ebben a tanulásunknak/nevelődésünknek is szerepe van, de a génjeink szabják meg hogy tanulásunk/nevelődésünk során mit könyvelük el jónak és rossznak.

Én csak ÉN vagyok!

Az elméleted tetszetős és divatos (génjeink uralkodnak döntéseinkben), de logikailag van benn egy-két bukfenc.
Az elméletedet mindenáron igazolni akarod, ezért kétféle hibát is elkövetsz.
Egyrészt a cselekvés következményeit tekinted sok esetben motivációnak. Sokszor az emberi cselekedeteket nem a következmények várása mozgatja. Ezért hamis az a megállapítás, hogyha valaminek a következménye belső öröm, akkor biztos az volt a motiváció. A Nap sem azért kel fel, mert a madarak csicseregnek, bár van összefüggés a kettő között. Természetesen számos esetben a döntéseinkben szerepet játszik a fájdalom elkerülése, és a belső öröm keresése, de nem minden esetben ez a motiváció.
A másik hibád az elméletedben a végtelen leegyszerűsítése a dolgoknak. Egy modell addig életképes, amíg jól jellemzi a valóságot. A tuságosan leegyszerűsített modell igaz könnyen érthető, csak éppen annyira torzít, hogy használhatatlan. A cselekedeteinket minden esetben számos ok erősíti, és gyengítheti.
Pld. amikor a vajúdó feleséged viszed a kórházba, erősíti a száguldásodat a feleséged szenvedése, a gyerek gyorsuló jövetele, a száguldás öröme, stb.. gyengítheti a gyorshajtás büntetésének elkerülése, a baleset miatti félelem stb...
Most ezekből kiemelni pld. a száguldás örömét, mint motivációs tényezőt lehet, és sok estben valós tényező is, csak éppen abban az esetben nem rug labdába.
Ezzel a logikával mindent lehet igazolni, nincs értelme a vitának.
Amikor önzetlenségről beszélek, akkor arra gondolok, hogy a döntésünk pillanatában nem mérlegeljük a minket érő következményeket, bár lehet, hogy utólag lehet ezzel és azzal magyarázni.
Ha én odaadom az utolsó forintomat a koldusnak, a döntésemben az játszik szerepet, hogy az ő szükségét csökkentsem. Kifacsart logika azt gondolni, hogy ezzel a pénzzel akartam megvásárolni azt a belső nyugalmat, amit utána éreztem. A belső nyugalom ajándék, amiért nem lehet megszolgálni. A génjeim sem hiszem, hogy értékelnék ezt az önzetlen cselekedetet.

www.refujvaros.hu

''Amikor önzetlenségről beszélek, akkor arra gondolok, hogy a döntésünk pillanatában nem mérlegeljük a minket érő következményeket [...]''
Ha nem mérlegelsz, akkor mi alapján döntesz? Véletlenszerűen? Amennyiben nem, akkor bizony mérlegelsz, még ha olyan rövid ideig is tart ez, hogy szinte észre sem veszed.
Túl sok lehetőséged nincsen: tudatosan választasz (mérlegelsz), véletlenszerűen választasz (dobókocka...), vagy esetleg valami rádkényszeríti a választást, tehát effektíve nem választasz.

''Ha én odaadom az utolsó forintomat a koldusnak, a döntésemben az játszik szerepet, hogy az ő szükségét csökkentsem. Kifacsart logika azt gondolni, hogy ezzel a pénzzel akartam megvásárolni azt a belső nyugalmat, amit utána éreztem.''
Nem feltétlenül az utána érzett nyugalmat akarod megvásárolni, hanem már a döntés után, de még a pénz átadása előtt meglevő nyugalmat is, stb.

''A belső nyugalom ajándék, amiért nem lehet megszolgálni.''
Mégis kitől kapott ajándék? És ha nem megszolgálod, akkor milyen módon szerzed meg?

''A génjeim sem hiszem, hogy értékelnék ezt az önzetlen cselekedetet.''
Egy gén túlélésében nem csak az segíthet, ha a hordozó egyed rövid távú érdekeit próbálja előremozdítani, hanem az is, ha a hordozó egyed csoportjának az érdekeit nézi. Két okból is így van ez. Egyrészt, ha a csoportnak jobban megy, akkor a csoport tagjai is nagyobb biztonságban vannak, és jobb eséllyel szaporodhatnak. Másrészt pedig a csoportban feltehetően vannak igen hasonló genetikai állományú egyedek (rokonok) is, amelyeknek a túlélése a csoport többi tagjának génállománya számára is hasznos. Ilyen módon tehát könnyedén kialakulhat a fajon (csoporton, stb.) belüli szolidaritás genetikailag kódolt viselkedésmintája.
Azt ajánlom, nézz utána kicsit alaposabban, mielőtt olyan témábán nyilatkozol, amihez láthatóan nem értesz eléggé.

''... we as consumers want our content free (as in Freedom) and if we don't get it, we'll take our content free (as in beer).''

''Ha nem mérlegelsz, akkor mi alapján döntesz?'' - Nem azt írtam, hogy nem mérlegelek, hanem nem az engem érő következmények, hanem a másikat érő következmények alapján döntök.

''Nem feltétlenül az utána érzett nyugalmat akarod megvásárolni, hanem már a döntés után, de még a pénz átadása előtt meglevő nyugalmat is'' - Lehet, hogy nálad így működik, nálam nem.

''Mégis kitől kapott ajándék? És ha nem megszolgálod, akkor milyen módon szerzed meg?'' - Megszerezni nem tudom, mert ajándék, az Isten ajándéka.

Végül ismeretlenül is köszönöm a kioktatásodat, de én meg azt kérem, hogy olvass figyelmesebben, mert írni már tudsz, de amit olvasol, azt nem mindig érted (lásd az első válaszom)
Szeretettel: kymco

www.refujvaros.hu

''Az számít az egyéni döntésekben, hogy az egyénnek mi a jó, más nem nagyon érdekli, ezt hívják szabadságnak (persze torzan)''


Szerinted mégis mi a szabadság (nem torzan)? Az a szabadság, amikor azt veszek figyelembe az egyéni döntéseimben, amit akarok (adott esetben - és jellemzően - akár kizárólag a saját érdekeimet), vagy pedig az nevezhető inkább szabadságnak, amikor nem feltétlenül vehetem figyelembe azt az egyéni döntéseimben, amit akarok?

Lehet azt mondani, hogy valakinek a szabadság nem kell, vagy legalábbis hogy megelégszik kevés vagy kevesebb szabadsággal is. Természetesen bárki vélekedhet így. De azért ne kezdjük már el átdefiniálgatni a szavakat!

Kedvenc idézetem a témában: (sajnos nem jut eszembe, kitől származik)
''A szabadság az szabadság, nem egyenlőség, méltányosság, igazságosság, vagy nyugodt lelkiismeret.''

''... we as consumers want our content free (as in Freedom) and if we don't get it, we'll take our content free (as in beer).''

huha! ugy tunik valaki megint megszerezte a bolcsek kovet..

A szabadság szerintem az, ha tisztaában vagyunk a korlátainkkal, és élni is tudunk a korlátok között. Mert korlátok a szabadságban is léteznek.

www.refujvaros.hu

''Nem azt írtam, hogy nem mérlegelek [...]''
Igazad van, elnézést kérek a félreértelmezésért.

''Végül ismeretlenül is köszönöm a kioktatásodat, de én meg azt kérem, hogy olvass figyelmesebben [...]''
Ígérem, megpróbálok ezentúl jobban odafigyelni, bár eddig sem a szándék hiányzott, csak ha az ember éppen siet, akkor nagyobb eséllyel hibázik (ez történt most is). Még szerencse, hogy van, aki az ilyet gyorsan észreveszi, és kijavítja.

''Megszerezni nem tudom, mert ajándék, az Isten ajándéka.''
Csak a kíváncsiságomat kielégítendő: Mely vallás istenéről beszélsz? Esetleg egyikéről sem, hanem valamilyen egyedi elképzelésed van?

''... we as consumers want our content free (as in Freedom) and if we don't get it, we'll take our content free (as in beer).''

Nincs semmi baj, egyébként református vagyok.

www.refujvaros.hu

Korlátok természetesen mindenütt léteznek, de nem a korlátoktól lesz szabadabb valami, hanem éppen a korlátok hiányától, illetve (mivel teljes hiány nem lehetséges) attól, hogy a korlátok kisebbek vagy kevesebb van belőlük.

Az előzőekben én nem azt mondtam, hogy ideális állapot az, hogy ha mindenki kizárólag a saját érdekeit nézi minden döntésében, és hogy egy ilyen elvek alapján felépített társadalom nekem jobban tetszik. Szó sincs róla; bizonyos szabályok betartását és betartatását én is fontosnak tartom. De nem keverem össze a fogalmakat. Ezektől a szabályoktól nem szabadabbak leszünk, hanem ahhoz segítenek hozzá, hogy biztonságosabb társadalomban élhessünk, nagyobb kényelemben. A szabadságunk egy részét feláldozzuk egyéb hasznos dolgok érdekében. Valamit valamiért...

''... we as consumers want our content free (as in Freedom) and if we don't get it, we'll take our content free (as in beer).''

Szerintem az egyénnek, társadalomnak, emberiségnek....stb vannak objektív korlátai. Nem attól leszünk feltétlenül szabadabbak, ha ezeket a korlátokat megpróbáljuk kitolni, hanem attól, ha a korlátokkal tisztában vagyunk, és ezek között ''kihasználjuk'' a lehetőségeket.
Pld. (a példák mindig sántítanak) az ember nem élhet oxigén nélkül. Ennek a korlátnak a figyelembe vételével még lehet szabad. Vagy egy testi fogyatékos ember egyes képességei átlagon aluliak. Egészen addig nem lesz szabaddá, amíg tisztába nem jön korlátaival (megtanul vele élni), és akkor szabaddá tud lenni. Ismerek olyan deréktól lefelé megbénult fiatalt, aki szabad. Tudatosan nem törvényekkel, szabályokkal jöttem, de ezeket is lehet így átgondolni.

www.refujvaros.hu

Most két hétre elbúcsúzom, hogy munka helyett most pihenéssel töltsem az időt, ezáltal is értelmes maradhasson az életem.

www.refujvaros.hu

''Nem attól leszünk feltétlenül szabadabbak, ha ezeket a korlátokat megpróbáljuk kitolni, hanem attól, ha a korlátokkal tisztában vagyunk, és ezek között ''kihasználjuk'' a lehetőségeket.''

Ha a korlátokkal tisztában vagyunk, és a lehetőségeinket kihasználjuk, akkor okosak és ügyesek vagyunk - nem pedig szabadok, bár mellesleg lehetünk szabadok is sok tekintetben.

Továbbmegyek: Ha a korlátok kitolhatóak, és tisztában vagyunk azzal, hogy a korlátok kitolásának milyen ára van, akkor még okosabbak vagyunk. Hogy végülis hogyan döntünk: megéri-e nekünk kitolni a korlátokat vagy nem, már a céljainktól függ, és objektíve nem határozható meg rossz vagy jó döntés. Hogy egy durva példát hozzak: ha egy űrhajós történetesen meg akar halni, akkor számára az az okos döntés, ha oxigénellátás nélkül megy ki a világűrbe... ha élni akar, akkor természetesen az ellenkezője igaz.

Az én példám:
Ha egy embernek megvan a lehetősége arra, hogy az űrhajóból űrruhában vagy anélkül is kilépjen, akkor e tekintetben szabad. Ha csak űrruhában léphet ki, akkor e tekintetben nem szabad.
Ha az ember tisztában van vele, hogy ha űrruha nélkül lép ki, akkor meghal, akkor az ember okos, ha nincs ezzel tisztában, akkor buta.

A két tulajdonság egymástól független. Lehet valaki okos és szabad, buta és szabad, stb. Teljesen függetlenül variálható a kettő.

''... we as consumers want our content free (as in Freedom) and if we don't get it, we'll take our content free (as in beer).''

arra meg nem gondoltal, hogy a szabadsag ugyanolyan fogalom, mint a veletlen.

kell egy ''mihez kepest'' is, hogy ertelmezni lehessen.

Ezt írtam korábban:
''Korlátok természetesen mindenütt léteznek, de nem a korlátoktól lesz szabadabb valami, hanem éppen a korlátok hiányától, illetve (mivel teljes hiány nem lehetséges) attól, hogy a korlátok kisebbek vagy kevesebb van belőlük.''

Szerintem ebből egyértelmű, hogy nem valamiféle abszolút szabadság fogalmat használok, hanem igenis tisztában vagyok a relativitásával, azaz azzal, hogy csak valamihez képest értelmezhető. De kíváncsian várom az ellenvéleményt...

''... we as consumers want our content free (as in Freedom) and if we don't get it, we'll take our content free (as in beer).''

ertem en. az urhajos peldara irtam. meg arra hogy le*asztad hogy nem tudja mi az a szabadsag..
bar a velemeny es az igazsag,meg a hit fogalmak is erdekesek lehetnek az elozo hozzaszolasok fenyeben.

Megjegyzés: Így utólag szeretnék még elnézést kérni a kioktató hangnemért. Egyrészt picit türelmetlen voltam az előbb a fórumtól teljesen független okokból, másrészt pedig a gének/evolúció olyan téma, amelyben már annyi butaságot hallottam magabiztosan előadva, hogy gyorsabban felhúzom magam az ilyesmin, mint elfogadható lenne.
Amit a témában írtam, azt természetesen továbbra is fenntartom, de a stílusából már visszavennék egy kicsit, ha módomban állna.

''... we as consumers want our content free (as in Freedom) and if we don't get it, we'll take our content free (as in beer).''

Természetesen mindenkinek meg lehet a saját külön véleménye mindenről, és itt nem arról volt szó, hogy kinél van az ''igazság'', hanem arról, hogy ki használja helyesen a nyelvet.

Amikor kommunikálunk, akkor célszerű a szavaknak elsősorban a már megszokott jelentését használni, de legalábbis, ha már eltérünk ettől, akkor az eltérésre felhívni a figyelmet. Ez a szabadságos vita elsősorban nyelvészeti jellegű volt, és én amellett törtem lándzsát, hogy igenis ragaszkodjunk a szó általánosan elfogadott jelentéséhez, és ne keverjük bele a fogalmakba a saját értékítéleteinket.

Leírom kicsit egyértelműbben, hogy - véleményem szerint - miről is van szó általában a szabadság félreértelmezésével kapcsolatban.
Van egy dolog, a szabadság, ami olyan nagy tiszteletnek örvend, hogy senki nem nagyon meri megkérdőjelezni az abszolút tekintélyét. A szabadságról rosszat mondani nem szép dolog, mert hát senki nem akar zsarnokságban élni (teljesen érthető módon). Ugyanakkor azért azt sem akarjuk, hogy mindent a szabadság oltárán áldozzunk fel, mert egyéb dolgokat is fontosnak tartunk (ki mit...). Kézenfekvő megoldás tehát, hogy átértelmezzük egy kicsit a szabadságot, és így megmarad a kecske is meg a káposzta is: Van egyfelől szabadságunk, amire büszkék vagyunk, másfelől azért a korlátozásokat is bevezethetjük, amelyeket szükségesnek tartunk.
Ez egy nagyon tipikus módszer. Olykor a leírtnál durvább formában is előfordul.

Véleményem szerint őszintébb és becsületesebb lenne azt mondani, hogy a szabadság fontos dolog, de nem minden határon túl az, mert más fontos dolgok is vannak. És innentől aztán el lehet kezdeni vitatkozni azon, hogy melyek ezek a dolgok, és melyik mennyire fontos.

''... we as consumers want our content free (as in Freedom) and if we don't get it, we'll take our content free (as in beer).''

szerintem viszont szo szerint azt irtad, hogy atdefinialja a szavakat.

az meg hogy te valamit hogy ertelmezel amikor leirod, illetve hogy ertelmezel valami amikor mas irja le, meg nem biztos hogy azt jelenti hogy a masik rosszul hasznalja a nyelvet, vagy felreertelmez egy fogalmat.