3. nap

Makro

A makro lényege, hogy közelről és/vagy felnagyítva fényképezünk általában kisebb részleteket, mint mondjuk egy hópihe, egy rovar, vagy egy növény szirma, bibéje.
Külön topikja van itt a PH-n is. Igazából itt elég nagy hangsúlyt kap a technika, ugyanis olyan objektívre van szükség, ami képes az extrém közeli/nagyított témára is fókuszálni. Már a kompakt gépeken is be lehet állítani a makro üzemmódot, általában egy növénnyel jelzik. Ilyenkor a gép tudja, hogy nagyon közeli pontra kell majd fókuszálnia.

Megtehetjük azt is, hogy a legközelebbi fókuszállásban szépen távolodunk a tárgytól és a számunkra megfelelő pillanatban exponálunk. Ehhez kapcsolódik a FOCUS STACKING, amikor (mivel közel van a tárgy, nincs mélységélesség) több képet készítünk a témáról különböző fókuszpontokkal (mondjuk az első képen a bogár vége éles, aztán a közepe, majd a harmadikon a feje), majd a végén szoftveresen egyesítjük őket és így kapunk egy tökéletesen éles bogarat három képből.

A téma közelsége miatt a megvilágítás is lehet problémás. Az én vakum alkalmas arra, hogy egy kicsit lefelé, az objektív felé irányítsam a fényét, így makro esetén is tudom használni, de a direkt fény itt sem az igazi, használhatunk itt is különböző megoldásokat a fény szórására (például tárgysátor).

Háttér "bemozdítása"

Erre több módszer létezik. A leggyakrabban használt, amikor a mozgó téma éles (itt próbálkoztam vele), de a háttér szándékosan bemozdul. Ezt úgy lehet elérni, hogy kikapcsolod a rázkódáscsökkentő automatikát, ha van és folyamatosan követed a témát, exponálás közben is.

A másik lehetőség, hogy egy tengely mentén (attól függően, hogy milyen hatást szeretnénk elérni) exponálás közben "tekerünk" egyet a vázon. Ennél valamivel egyszerűbb, ha állványon tekerünk egyet a zoom gyűrűn, bár ezt például már egész egyszerűen meg lehet oldani szoftveresen is.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!