2024. március 30., szombat

Gyorskeresés

Útvonal

Cikkek » Fotózás rovat

Teljesen kezdő fotósok

Rekesz, záridő, ISO, Fé, mélységélesség, gyújtótávolság (fókusztávolság), makro és a többi fogalom.

[ ÚJ TESZT ]

A lényeg

És itt jön a csodálatos egyszerűsége az egésznek, nincs más dolgod, mint a megfelelő mennyiségű fényt (fényerőt) ráengedni a fényképezőgép érzékelőjére, amit a rekesszel és a zársebességgel szabályozni tudsz.

Ha sikerül manuálisan állítanod ezeket az értékeket, akkor ha ránézel a gép kijelzőjére, vagy belenézel a keresőjébe (a kis kukucska, amit régen is használtak, még a kijelzők előtt), akkor valami hasonló csúszkán látod a beépített fénymérőt.

Na ennek kell általában középen lennie.

És kezdődhet a tánc. Ha a csúszka a "-" jel felé leng ki, az azt jelenti, hogy kevés a fény, több fényre van szüksége az érzékelőnek. Mondjuk felhős időben nem tudunk napot elővarázsolni (a vaku villantásáról pedig később), így két lehetőségünk marad. Vagy hosszabb ideig engedünk fényt az érzékelőre és növeljük a záridőt (hosszabb ideig lesz nyitva a zár), vagy nagyobb méretben nyitjuk ki a rekeszt arra az időre, vagy ezek egyvelege.

Rekeszeméretek (más néven blende méretek) az alábbi képen.

Ha a csúszka a "+" jel felé leng ki, az épp az ellenkezője az előzőnek, túl sok a fény, kevesebb fényre van szüksége az érzékelőnek. Értelemszerűen vagy rövidebb ideig hagyjuk nyitva a zárat és csökkentjük a záridőt, vagy kisebb méretben nyitjuk a rekeszt, vagy ezek egyvelege.

Mik ezek az értékek?

A legutóbbi képen a rekesz méretei alatt láttátok, hogy jelölik a különböző méreteket. Megtévesztő módon minél kisebb számot láttok nevezőben, annál nagyobb méretben van nyitva a rekesz (mert hogy ez egy hányados, így igazából minél kisebb szám van a nevezőben, annál nagyobb maga a szám).

A záridő is megtévesztő lehet, mert általában a másodperc tört részét jelzi 1/15 (egy tizenötöd) másodperc, 1/30, 1/120. Így itt is igaz, hogy minél nagyobb a (nevezőben lévő) szám, annál rövidebb ideig van nyitva a zár.

Mikor melyiket állítsam?

Az egyszerűbbik eset a záridő. Minél gyorsabb mozgást szeretnél lefényképezni, annál rövidebb záridőre van szükség, hogy ne mosódjon el a mozgás. Ezt akár ki is próbálhatod, ha "S" üzemmódba (tárcsa) tudod rakni a géped és Te állítod a zársebességet. 1/30 másodpercnél már akár a kéz remegése is elég lehet, hogy elmosódjon a kép, 1/4000 másodperces záridővel akár egy gyors autót is le tudsz fényképezni.

A rekeszérték jelentőségének megértéséhez még egy dolgot fel kell fedeznünk. Vannak esetek, amikor egy képen látunk egy éles sávot és egy, vagy kettő homályos sávot előtte/utána. Ennek az oka, hogy bizonyos esetekben az optika nem tudja átfogni a teljes területet élesen.

A szabály az, hogy minél kisebb a rekesz (vigyázz, a hozzá tartozó nevező nagyobb), annál nagyobb területet tud átfogni a fókusz (élesség), ezt hívják úgy, hogy mélységélesség. Akár ezt is kipróbálhatod "A" üzemmódban (tárcsa). Próbálj valami hasonló pozíciót felvenni, mint az előző kép és nézd meg, hogy változik-e valami a képeken a rekeszérték változtatásával (remélem igen... :) ). Ha tükrös gépet használsz, a keresőben általában a legnagyobb rekesszel látod a képet. Ha van olyan gombod a vázon, hogy a beállított rekesszel lásd a képet a keresőben, akkor kattintás nélkül meg tudod nézni a változást.

A tárcsán lévő, általában a kompakt gépekben is megtalálható üzemmódok ezeket a szituációkat modellezik le. Például a futó ember esetén a rövid záridő a lényeg, tájkép esetén a szűk rekesz és így tovább.

Az első nap után

Gondolkoztam azon, mi okozhat esetlegesen gondot az eddigiek alapján.

1. Előfordulhat, hogy a belső fénymérő csúszkája középen van, a kép mégis túl világos, vagy sötét.

Ez lehet például azért, mert a géped alkalmas különböző fénymérési módok használatára és talán nem a számodra megfelelőt használod.

Ne tévesszen meg senkit, ez egy Canon márkájú gép kapcsolója. Egy fórumtárs volt olyan kedves és kigyűjtötte nekünk, hogy melyik márka milyen jelöléseket használ.

A mátrix típusú a teljes képfelületet figyelembe veszi, így ha ezt választod, valószínűleg helyes fényerőt kapsz a teljes képre vonatkozóan, de becsapós lehet, mert maga a téma (amit "igazából" szeretnél lefényképezni) ettől még lehet túl sötét/világos.

A középre súlyozott egy átmeneti lehetőség, ahol továbbra is figyelembe veszi a fénymérő a teljes képet, de nagyobb hangsúlyt kap a kép közepe. Én ezt szoktam használni, mert így azért nagy valószínűséggel helyes információt kapok a témáról, de ugyanakkor kapok információt a környezetről is.

A harmadik lehetőség a "spot", ami azt jelenti, hogy csak egy adott ponton mér fényerőt a gép. Ezzel nagyon pontos információt kapunk a témáról, de szintén becsapós lehet, hiszen figyelmen kívül hagyja a környezetet.

2. Szorosan ehhez kapcsolódóan.

Nem biztos, hogy a téma a kép közepén van. Sőt, ha elkezdünk foglalkozni a kompozícióval, látni fogjuk, hogy nagyon sokszor nem is javasolt a lényeget a kép közepére helyezni. Ilyenkor figyelni kell, hogyan fókuszál/méri a fényt a gépünk.

Ez egy elég komoly gép keresője.

Láthatjuk, hogy nagyon sok fókuszpont (ez a pontja lesz éles a képnek) közül lehet választani. Az egyszerűbb gépeken nincs ennyi fókuszpont, de ettől függetlenül általában van választási lehetőségünk, hogy mit várunk a masinától.
Rábízhatjuk az automatikára, ilyenkor általában a legközelebbi pontra fókuszál, tudatos komponálás során nem ajánlom. Kiválaszthatunk konkrét fókuszpontokat, hogy melyiket használja. Ez hasznos lehet, ha sokszor készül kép hasonló felállásban és mondjuk mindig a kép jobb oldalán van a téma. Amit általában használok az a középső fókuszpont.

Felmerülhet a kérdés, hogy ha nem középen van a téma, akkor mi a teendő. A fényképezőgépeknek van egy olyan funkciója, hogy ha csak félig nyomod le az exponáló gombot (tehát amivel fényképezel), akkor nem készül kép, de a masina fókuszál az adott pontra és a fényt is méri.

Általában be lehet állítani, hogy ha félig lenyomva marad a gomb, akkor a gép megjegyezze ezeket a beállításokat (van olyan eset, amikor épp az ellenkezőjére van szükség, például ha gyorsan mozgó tárgyat fényképezel és kell a fókusz folyamatos korrigálása, de majd erre is mondok egy praktikát). Tehát belövöd a szükséges beállításokat a témára, folyamatosan félig lenyomva tartod a gombot, majd komponálsz (mondjuk kicsit arrébb fordítod a gépet, hogy látszódjon, ahogy a párod jobb oldalt áll és a kép bal oldalán látható tárgyat nézi) és exponálsz (azaz teljesen lenyomod a gombot).

És akkor a praktika, amit ígértem. Ha gyorsan mozgó tárgyat fényképezel, elképzelhető, hogy nincs időd fókuszálni. A különböző árkategóriájú fényképezőgépek sok mindenben különböznek, ezek közül az egyik az automata fókusz sebessége. Ha nem elég gyors a géped az adott témához, megteheted, hogy előre fókuszálsz arra a pontra, ahová várod a témát és amikor bejön a képbe a téma, akkor exponálsz.

Tehát például vársz egy versenymotort egy kanyarban, akkor félig lenyomod a gombot az aszfaltnak azon a részén, ahol szerinted keresztül fog menni és amikor beszáguld a képbe, akkor nyomod le teljesen a gombot. Van olyan eset, amikor ez nem működik, például ha a levegőben szeretnél valamit lekapni, ott nincs olyan pont, amihez viszonyíthatnál.

Ha ebben az esetben is szeretnénk használni ezt a technikát, akkor keresnünk kell valamit, ami nagyjából olyan messze van mint ahova a témát várjuk és így már eljátszhatjuk ugyan ezt. Vigyázzunk a fényerővel, hogy azt viszont a témára lőjük be, ez igaz a motoros példára is. Ha mondjuk egy fehér motort várunk és beállítjuk a fényerőt a fekete aszfaltra, akkor érhet minket meglepetés.

3. Végül foglaljuk keretbe ezt a napot, kapcsolódva az első problémához.

A mátrix típusú fénymérésnél azt mondtuk, hogy valószínűleg helyes értéket kapsz a teljes képre vonatkozóan. No ez sem mindig van így. Vannak olyan esetek, amikor a környezet "becsapja" a fénymérőt. Például aktuálisan ha havas tájat fényképezel és a fénymérőd középen van, túl sötét lesz a kép.

A hó nagyon sok fényt ver vissza, így ebben az esetben igenis világosabban kell komponálni, mint általában, tehát nem kell megijedni, akkor lesz valósághű a kép, ha a fénymérő erősen kileng a pozitív irányba.

Hasonló a helyzet, ha sötétebb környezetben fotózunk (vaku nélkül, vakuról majd később). Ilyenkor igenis sötétebb a kép, ha a valóságot akarjuk visszaadni, így ebben az esetben a fénymérőn negatív irányba kell elmozdulni.

Ha bármi más problémátok adódott az első napon, jelezzétek a fórumban.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!

Azóta történt

Előzmények

Hirdetés

Copyright © 2000-2024 PROHARDVER Informatikai Kft.