Hirdetés
Összegzés
Végezetül érdemes összesíteni a teszt tapasztalatait. Ehhez először is készítettem egy diagramot, amin a GPU-k szintetikus teszteken mutatott teljesítményét ábrázoltam. A GTS450 ezeken nem szerepel, lévén nincs mindenhonnan eredményem (egyébként is csak összehasonlításul vettem bele a mérésekbe). Természetesen FluidMark eredmény sem számít, hiszen ott videókártya versenyez a processzorokkal.
A számok sosem hazudnak, tartja a mondás, és a tesztek során is nagyjából ez az eredmény látszott. Jelesül a gyengébb IGP-s HD4600 párban van a GT 630-al, a HD530-nak van további 30% fórja (ennél azért többet ígértek az Intel diái...). A fermis GT430 eredménye pedig csak ennek felét éri el, ami azért meglepett. Jól látszik azért, hogy egy dedikált középkategóriás notebook GPU, mint a 950M nagyságrendekkel jobb náluk. Ráadásul, minél újabb egy tesztprogram, és minél nagyobb terhelést ró a GPU-ra, annál markánsabb az előnye.
Egy sorban érdemes még megemlíteni a GTS450-et is, ami ugyan gyorsabb - olyan 20-30%-kal - az erősebbik IGP-től, de erre nem lehet büszke.
Igazi végkövetkeztetést nyilván ennyi eredményből és csak ezekből a videókártyákból nem érdemes vonni. Nyilván ki kell emelni, hogy 64 bites megoldásokról van szó, 128 biten jobb eredményre lettek volna képesek (bár egyrészt kevés ilyen van közöttük, másrészt nem a +20% jelenti az üdvösséget).
A tendencia azonban látszik! A Fermi széria alsó kategóriás kártyája fasorban sincs egy mai IGP-hez képest, a régebbi GPU-k esetére pedig fokozottan igaz. A Kepler alsó kategóriája pedig pont ekkora teljesítményt hoz. Sőt kijelenthetjük, hogy már egy GTS450 se jelent igazi opciót egy IGP helyett. Nagyjából ez lehet az a határ, vagyis a használt piacon a 10-15 ezer forintos kategória, amire ilyen CPU-s „videókártya” esetén már nem érdemes beruházni, nagyobb teljesítményt nem kapunk cserébe. Az Intel Iris Pro és az AMD APU-k pedig még magasabb kategóriás darabokat is utolérnek!
Akkor vajon miért is vennénk ilyen kártyát magunknak? Fel lehet hozni, hogy alkalmas fizika számolására. Az nVidia Pyhsx-et mutattam be, de van esély rá, hogy későbbi, DX12-es játékok is (esetleg) használhatják. A tesztben viszont látszott, hogy egy több magos processzorhoz képest nem tudnak többet nyújtani. A hozzáértő persze tudja, hogy nVidia fizikánál plusz effekteket lehet bekapcsolni, ha dedikált nv hardver van alatta. Akár opció lehet AMD gpu mellé tenni. Sajnos azonban a hybrid PhysX csak régebbi játékoknál működőképes, újabbaknál nem, ráadásul kopik ki a játékokból, egyre ritkábban lehet találkozni vele.
A belépőszintű grafikus gyorsítóknak így már csak abban az esetben lehet értelmük, ha régebbi, IGP-vel nem rendelkező gépekbe tesszük őket. Ott még jó szolgálatot tehetnek, mint megjelenítő eszköz, máshol már nincs létjogosultságuk. Itt rögtön meg is jegyezném, hogy ha a jövő és a 60Hz 4K fontos, akkor a Keplernél régebbi darabokat el is felejthetjük. Így a GT430-GTS450 és az AMD hasonló kategóriás darabjainak igazából már nincs piaca. A még ennél régebbi, 8000-9000 szériás nVidia, 3000-4000 szériás AMD kártyák mára csak a nosztalgiafaktort jelentik (főleg, ha a fogyasztás is számít). Végezetül kijelenthetjük, hogy a 15 ezer forintos kategóriát utolérték az IGP-k!
