Intel IGP vs. nVidia belépőszint

  • (f)
  • (p)
Cikk – Írta: | 2016-11-12 20:00

Vajon egy IGP versenyre kelhet-e egy alsó kategóriás videókártyával? Hol tartanak teljesítményben?

Kulcsszavak: . IntelIGPnVidiaGeForcebelépőszint

[ Új teszt ]

Alap információk

Gondolom hozzám hasonlóan sokan kíváncsiak, hogy miként teljesítenek az Intel processzorokba épített videókártyák (iGP-k) az alsó kategóriás kártyák ellen. Kapva kaptam az alkalmon, hogy ha már platformot váltok és kicserélem a 2. gpu-ként használt („physx”) kártyát, akkor egy kis tesztet összedobhatnék belőle. Előre leszögezném, hogy aki elsősorban játékokra számít, annak csalódnia kell (mod. kérésre készítettem játékteszteket is). El is magyarázom, hogy miért: célom nem az volt, hogy lemérjem, hogy x game-ben mennyi fps-t tol ez vagy az, amit elferdít a driverek működése (leginkább az Intel nem olyan erős terméktámogatása). Jobbnak láttam tesztprogramokban lemérni (azok bemutatják 1-1 kor grafikai szintjét), driveres támogatás biztosan adott és erősorrend lemérésére, következtetések levonására tökéletesen alkalmasak (meg persze akadnak korábbi tesztjeim, amik jól most jönnek :P ).

Először is hasznosnak gondolnám tisztázni, hogy mi is az APU/iGP és miben különbözik a diszkrét VGA-któl (dGPU). Igazából az APU elnevezés Intel esetén nem is állja meg a helyét, az AMD névhasználatában jelent meg a processzorba beépített GPU-kat hívják így. Náluk az első ilyen megoldás a 2011-ben megjelent Llano kódnevű CPU-kban található meg, Intelnél a Clarksdale volt az első 2010-ben, meglepetésre megelőzve a kisebbik processzor gyártót! Az AMD „Fusion” technológiának hívta azt a fejlesztést, ahol a CPU és a GPU egybe van építve, és használhatják egymás erőforrásait, gyorsítótárát. Az Intel első megoldása nem ilyen volt, külön-külön részegységek voltak egy tokozás alatt. Majd csak a Sandy Bridge-dzsel kerültek egy szilícium lapkába (vagyis az Intel Core I 2xxx családdal) – igazából a nagyobbik processzorgyártó folyamatosan lépdelt a képzeletbeli fejlesztési lépcsőn.

Milyen előnye és milyen hátránya lehet gyakorlati szempontból, hogy IGP-t vagy dGPU-t használunk? Előbbi nyilvánvalóan kisebb helyet foglal (triviális, hiszen a processzorban van, és nem egy külön bővítő kártya), így kisebb gépekbe be lehet építeni: vele eljött az ultrabookok, mini PC-k kora is. Természetesen kisebb a fogyasztása, mivel nincs szüksége külön részegységekre: nincs saját memóriája, saját hűtőrendszere, tápellátó áramköre. Egyszerűbb a hűtése, ez a processzorral egy kalap alatt megoldott. (Megjegyzés: a modern IGP lekapcsol és gyakorlatilag 0 watt a fogyasztása, ha van mellette videókártya is, és nincs rá megjelenítő csatlakoztatva. A Windows 10 azt is támogatja, hogy az IGP is használható megjelenítőnek egy vagy több dGPU mellett). Elméletileg további előnye lehet, hogy a CPU és a GPU is tud közös memóriát használni, de ez igazán még mindig csak a jövő (lehet).

Ami egyik oldalról nézve előnyös, az más szempontból hátrány is: azzal, hogy nincs külön dedikált memóriája (nagy általánosságban), kénytelen a rendszermemóriát használni, tehát ennyivel kevesebb RAM-mal tudunk gazdálkodni, és ez gyakran jelentősen lassabb is: mármint a customer DDR3-1600 és DDR4-2133 memóriákat összevetve a GDDR5-tel. Ennek folyamán már eleve limitált a sebessége, még ha ez az Intel megoldásainál (jelenleg!) nem okoz lassabb működést. Szintén érdemes megemlíteni, hogy a CPU és IGP közös fogyasztási keretet használ, így ahol nincs lehetőség ennek módosítására, visszább foghatják egymás órajeleit.

Szereplők

Elöljáróban ennyit érdemes tudni a témában, jöjjenek tesztem szereplői. Ezek két felső kategóriás processzor IGP-i, valamint kettő 4. illetve 6. szériás belépő szintű nVidia videókártya. Joggal merülhet fel a kérdés, hogy miért nem szerepel pl. AMD termék? Egyszerűen csak ezek álltak rendelkezésemre. Alábbiakban röviden bemutatnám tehát őket:

eVGA GT 430

A népszerű, tuningos kártyáiról ismert gyártó egy olyan terméke, amiről ezt a legnagyobb jóindulattal sem mondhatjuk el. A kis Fermi low profile-os / félmagas, vagyis csak felezett kártyahelyet foglal el, ezáltal vékony HTPC-be is be lehet rakni. Aktív hűtés van rajta, és a ventilátor alapesetben, terheletlenül sem dolgozik néma csendben (a VGA BIOS-ának módosításával ezt a problémát azért megoldottam). A 700 MHz-es processzor 96 unified shader processzora 1400 MHz-en működik. Ez alapján még lehetne elfogadható teljesítménye (mármint persze, ha 2010-et írnánk), de az egészet hazavágja a 64 bites memóriabusz, amin 1 GB, elég lassú DDR3 1200MHz-es memória dolgozik. Dedikált PhysX kártyának vettem (AMD kártya mellett is használtam!), és egy másodlagos megjelenítőm is rá volt kötve. Leginkább a maximálisan támogatott Full HD felbontás miatt adtam el. Fogyasztása nem túl sok, 40-50 watt körüli.

Palit GT 630

Hívhatnánk silentnek, mert rá ez tényleg igaz, hiszen csak egy passzív borda található meg rajta. Mérete amellett, hogy szintén félmagas, hosszra is kb. 30%-al rövidebb (!), mint a nem túl terebélyes 430-as. Rev.2-es verzió, így szintén 64 bites, tehát a 430-asnál elmondott összes negatívum rá is érvényes. Viszont a vRAM legalább 1800MHz-en jár, így 1,5-ször akkora a memória sávszélessége, mint az elődjének (9,6 ill. 14,4 GB/s). Mivel a kártya egy második kiadás, így ezen már nem Fermi, hanem a 6xxx generációnak megfelelő Kepler GPU található annak 384 shaderével, 902MHz-en. Ezért shaderekből is jóval több van, mint a GT430-ason, így arányaiban ugyanúgy visszafoghatja a memória alrendszere. (Megjegyzés: kicsit sem bosszantó, hogy generációváltás esetén, mindkét kártyagyártónál is alsó kategóriába ugyanazt a lapkát pakolják, így a legtöbb 630-as egy 96 shaderes Fermi – ha nem ismerős, olvasd el az előző VGA-t :) ). Kepleres származásából kiindulva a fogyasztás, ami maximum 25 watt körül alakul, jóval kisebb érték, mint a 430-asé. Ez a hőtermelésre is jótékony hatással van (nyilván a zajszintre is lehetne, ha nem egy passzív borda lenne rajta). Hasznos, hogy támogatja a 4K 60Hz-et is!

Intel I7 4770K

Az első generációs 1150-es Haswell processzorok legerősebbikét valószínűleg nem kell bemutatnom (a 4790K később jelent meg, és igazán csak a nagyobb működése frekvencia a különbség). 4 mag, 8 szál, turbót is támogatja (tesztben természetesen fix volt az órajel). Amit tudni érdemes róla, hogy a benne található IGP a HD Graphics 4600 Gen7.5 GPU. 20 unified shader processzort tartalmaz, ami 200 MHz-ről egészen 1250-ig „felboostol”, ha a fogyasztási keret megengedi. Maga a CPU 3500 MHz-en jár, de a saját példányom a teszt folyamán végig 4400MHz-n ment (léghűtéssel ez volt nálam a maximum), így valószínűleg nem a processzor lesz a szűk keresztmetszet. Az IGP része gyári beállításokkal ment. A rendszermemória két csatornás (128 bites) 2400 MHz DDR3 modulokból áll, amivel messze felülmúlja az előző két videókártya memória sávszélességét. Biztos nem itt lesz a limit, főleg, hogy az olvasott tesztek szerint, 1600 MHz memória órajel felett már nem igazán gyorsulnak az Intel megoldásai.

Intel I7 6700K

A Skylake, 1151-es CPU-k leggyorsabbika, ami a teszt írásakor az általános felhasználásra szánt PC-kbe tehető legerősebb processzor (az Extreme-ek nem tartozna ebbe a kategóriába). Hasonlóan 4/8 mag, valamint turbó, ami már 4-ről 4,2 GHz-re repíti az órajelet. Az IGP benne már Gen 9-es (GT2) HD Graphics 530-as, 350 -> 1150 MHz-en járhat. A processzoromat GPU tesztek idején végig 4200MHz-en járattam, hogy minimális legyen a 4770K-hoz képest a differencia. Ellenben a FluidMark tesztben már az elérhető 4600-on járattam. Tehát az elérhető legmagasabb értékkel mértem, mivel itt a ténylegesen legnagyobb CPU erőre voltam kíváncsi. 3200MHz-es DDR4-es ramok vannak mellette, így a 4770K-hoz képest még rátesz egy lapáttal memória sávszélességben.

nVidia GeForce GTX950M

Gondoltam, ha már rendelkezésemre áll egy GTX 950M-mel szerelt laptop, akkor őt is hozzáveszem a teszthez viszonyítási pontként. Ez már egy Maxwell GPU, ami a benne található 640 shader processzorral - már a belépő szinthez képest - komoly tényező. A grafikus mag 915, a dedikált GDDR5 memória 5012 MHz-en jár. 2 mag, 4 thread, 2,3 GHz-es órajele miatt nyers erőben nyilván messze elmarad a desktop gépekben lévő processzoroktól, de a GPU-t talán még nem fogja vissza.

Gainward GTS 450

A teszt kakukktojása az egykor alsó- középkategóriás Fermi GTS450, lévén a több mint 5 éves méréseimet használtam. Szerepeltetésének oka, hogy kerestem egy olyan releváns videókártyát, amivel össze lehet hasonlítani a többi résztvevőt. Valószínűleg driveresen egyébként sem gyorsult azóta. Lényeges, hogy egy másik processzor dolgozott alatta, ezt érdemes lehet azért figyelembe venni (4,5 GHz-es 2600K valószínűleg nagy hátrányt azért nem okoz). Sajnos több, azóta megjelent tesztprogramból is kimaradt. A grafikus kártya 192 shaderes, 783 MHz-en jár a magja, az árnyalók pedig 1566-on. 128 bites 3600 MHz-es GDDR5 dolgozik alatta, így sávszélessége 4-szerese(!) a 630-hoz képest. Magán a kártyán egy egyszerű alumínium hűtő van, ami felett egy ventilátor forog, gyárilag elég csendesen. Érdekes lesz összehasonlítani, hogy mi számít többet, a shader multiprocesszorok száma, vagy ezek órajele (illetve hogy mennyit erősödtek az árnyalók a generációk alatt). Kérdés tehát, hogy a GT640-hez, illetve GTX950M-hez képest milyen lesz a viszonya? Azt is érdemes egyébként megfigyelni fél évtized távlatából, hogy a GDDR5 vRAM órajelek a csúcs kártyákon most már 8000MHz felett vannak!

Tesztkörnyezet

A tesztek során, lévén GPU és IGP mérések vegyesen fordulnak elő, négyféle konfigurációt használtam, melyek a következőek:

I7 Haswell
CPU: Intel I7 4770K @ 4400 MHz
Memória: 16GB (2x8) G.Skill TridentX 2400 MHz DDR3
Alaplap: MSI Z87 MPower Max AC
Hűtő: Alpenföhn Matterhorn
Háttértár: Samsung 830 256 GB SSD
Táp: Corsair HX 650 W
Használt GPU-k: GT430, GT630, HD 4600

I7 Skylake
CPU: Intel I7 6700K @ 4200, 4600 MHz
Memória: 16 GB (2x8) G.Skill TridentX 3200 MHz DDR4
Alaplap: Asus Z170 Maximus VIII Ranger
Hűtő: Alpenföhn Matterhorn
Háttértár: Samsung 830 256 GB SSD
Táp: Corsair HX 650 W
Használt gpu-k: HD 530

I3 Skylake
CPU: Intel I3 6100U 2.3 GHz
Memória: 4GB 2133 MHz DDR4
Laptop: Acer Aspire E15 E5-575-333M
Háttértár: Kingston 96 GB SSD
Használt gpu-k: GTX950M

I7 Sandy Bridge
CPU: Intel I7 2600K @ 4500 MHz
Memória: 16GB (2x8 Corsair LP 1600 MHz DDR3
Alaplap: Asrock P67 Extreme 4
Hűtő: Alpenföhn Matterhorn
Háttértár: Samsung 830 256 GB SSD
Táp: Corsair HX 650 W
Használt gpu-k: GTS450

Pontos fogyasztás, hőmérséklet és zajszint mérést nem végeztem. Részben a megfelelő műszer hiányából kifolyólag, részben azért, mert írásom célja a VGA-k sebességének összehasonlítása. Azt se felejtsük el, hogy sok tesztoldalon foglalkoztak már velük, ott megtalálhatóak a profin lemért adatok. Szubjektív benyomásaimat azért megosztanám veletek:

CPU-kba épített IGP-k esetén nem is igazán lehet a fogyasztást és hőtermelést a központi egységtől szervesen elválasztani. A laptopot leszámítva, minden konfigurációm esetén az volt az elsődleges célom, hogy léggel még éppen lehűthető legyen: vagyis a magok maximum 80-85 fokig melegedhetnek. Alpenföhn Matterhorn hűtésem viszonylag magas órajelig megbirkózott a CPU-kkal, ezalatt 1500 fordulatot és 24,8 dBA értéket ér el hydro csapágyas ventilátora, ami viszonylag konszolidált maximum zajszint. Direkt terhelve a CPU-t, annak fogyasztása nyaldossa a 200 wattot az Aida szerint (Haswell és Skylake I7-esénél egyaránt), az IGP ennek csak a töredékét kéri el.

Sokkal érdekesebbek a különálló grafikus kártyák. A GT630-ast viszonylag gyorsan le lehet tudni: passzív, így zajszintje 0, fogyasztása is maximum 25 watt lehet, és hőmérséklete se haladta még meg a 60 Celsius fokot (idle 50 fok alatt van).
GT430-asnál már más a helyzet, kicsi bordájára aktív hűtés került, amin egy apró ventilátor dolgozik. Fogyasztása is magasabb (50 watt max) és zajszintje is értékelhető: terhelve, teljes fordulaton már némileg hallatszik a hangja, ráadásul hangszínre is magasabb, de még nem a zavaró kategória. Gyárilag terheletlenül se halkul el, de ezen egy saját ventiprofil segített. 50 fok idle és ~75 fok terhelt hőfok jellemzi, ami véleményem szerint már kicsit magas.
A GTS450-et régen használtam, de ahogy teljesítményben sem, úgy fogyasztásban sem ebben a ligában szerepel. TDP-je 106 watt, de valószínűleg a 150 wattot is megeszi. Gainward egyszerű hűtője azért könnyen megbirkózik vele, terhelve is minimális hangja van (430-asénál sokkal mélyebb), miközben hőfoka is 70 fok környékén marad.

Nem célom a 950M mérésekhez használt Acer E15 laptop bemutatása, de úgy korrekt, ha néhány rövid gondolatot megosztok azért róla. Anyagminősége, billentyűzete, kijelzője még árkategóriájában is maximum közepes, ellenben a hardver kárpótolhat ezekért. Valamit valamiért ugye, az sajnos csak álmainkban lehetséges, hogy a minőség szuper legyen, az eszköz gyors legyen, és persze legyen "olcsó"... Hűtése egész példásan teszi a dolgát, hatékonyan (max 70 fok) lehűti az nVidia GPU-t, miközben gyakorlatilag még ekkor sem hallani (maga mellett mondjuk, szépen felmelegíti az asztalt :O ).

Most, hogy mindenki tisztában van írásom céljával és az alapfogalmakkal, valamint megismerhette a résztvevőket, jöjjön a lényeg! A teszteket - a Heavent leszámítva - alapértelmezett beállításokkal futtattam. A kérdés tehát: low-end VGA vagy IGP? Elöljáróban annyit, hogy utóbbiak okoztak meglepetést számomra, de azért látszik, hogy van még miben fejlődni, és a középkategória még nem nagyon látszik számukra.

3DMark

3DMark 06

Legrégebbi használt tesztprogramom. Általánosan elmondható róla, hogy újabb architektúrák már nem gyorsulnak rajta az elvárt módon. Valamint, hogy a különbségek nem lineárisak, vagyis kétszeres pontszámbeli különbség teljesítményben jóval többet jelent (3-4x). Az IGP-k nagyon jól szerepeltek benne, a 4600-as utolérte a GT630-at(!), a 530-as pedig bő 40%-kal gyorsabb nála (ez a legnagyobb különbség köztük). A GT430 csak a kepleres utód felét tudja pontszámban. A GTS450 és 950M közel van egymáshoz, és meglepő módon előnyük sem túl sok az Intelekhez képest. Lehetséges, hogy egy mai közép (alsó) kategóriás notebook GPU csak a 6 éves akkori alsó középkategória szintjén teljesít?

3DMark Vantage

Előbbinél sokkal jobban skálázódik a GPU teljesítményt illetően. A sorrend nem változott, de a különbségek igen, így érdemes elemezni ezt: Az IGP-k között, nem elvárható módon, elég kicsi lett a differencia (14%). A kis GeForce-ok pedig még a lassabbik Intel grafikus teljesítményét sem érik el (430 ismét csak a fele teljesítményt hozza). A GTS450 sokkal közelebb van, mint a 3DMark 06-ban, míg a 950M távolsága változatlan a Haswell IGP-hez képest (de legalább már nem lohol a sarkában a 6 éves Fermi!).

3DMark 11

A már DirectX 11-et futtató tesztprogramban az IGP-k szereplése határozottan gyengébb. A GT630-as ha csak kicsivel is, de még az újabb Skylake megoldást is elveri, a 4600-as pedig 20%-kal el is marad tőle. A 430-as helyzete szinte változatlan, a GTS450 pedig elég haloványan szerepel, nincs túl nagy előnye. 950M itt már megmutatja, hogy mit is várnánk tőle (éppen ezért furcsa a régebbi tesztprogramokban látott sebessége).

3DMark (2013) Fire Strike

.

A tesztet alap és extreme módban is lefuttattam. A sorrend azonos, de a különbségek elég markánsan változnak, így egyben tárgyalom őket. Gyengébb beállításokkal az IGP-k és kis GeForce-ok viszonya olyan, mint a 3DMark 06-ban: a gyengébb Haswell 4600 párban van a 630-assal, a GT430-as ennek a felét hozza, a 530 itt 30%-kal tud eltávolodni. Ahogy nő a terhelés, kibukik a low-end nVidia kártyák gyenge memória sávszélessége. A GT630-as kb. csak a régebbi IGP felét tudja, a 430-as még annyit sem, de nincs olyan messze a 630-tól, mint a többi tesztben. A 950M külön liga: ~ 3,5x gyorsabb, mint a lassabbik IGP, és durvább beállításokkal csak növeli az előnyét. Sajnos a GTS450 ezúttal már kimaradt.

Unigine Heaven és FluidMark

Unigine Heaven 4.0

Evezzünk el a 3DMark tesztekről, és nézzük még a GPU-kat más benchmarkban is! A Unigine népszerű tesztjét maximális beállításokon, max tesszelációval és élsimítással futtattam Full HD-ban. A diavetítésből felocsúdva, a számokon az látszik, mintha ismét a 3DMArk 06 eredményét tettem volna be (a 950M-et leszámítva): HD4600 és GT 630 azonos teljesítményt hoz, a GT430-as nagyjából fele pontszámban, 530-as kb. 40%-kal több. A 950M az egyetlen, ami kilóg a sorból, itt már az elvárt módon, más kategória (4x teljesítmény az IGP-hez képest azért decens).

FluidMark

Érdekesnek találtam a tesztbe belevenni egy olyan benchmark-ot is, ami a nVidia PhysX alatti méréseket tartalmaz. Itt a két CPU versenyzik a két dedikált low GeForce-szal. Már nem törekedtem arra, hogy a processzorok azonos erőt képviseljenek (hiszen nem is ez a cél), hanem a tuninggal nálam elérhető legmagasabb órajelen mentek. Azért, hogy a végeredményt ne befolyásolja negatívan, vagyis a kis nVidia kártyáknak a grafikai számításokkal ne kelljen megbirkózniuk, a megjelenítést egy másik kártya végezte (AMD7870 hybrid PhysX-szel). Már HD alapértelmezett beállítások esetén is részben borul a papírforma: Addig rendben is lenne, hogy a GT430 megveri a tuningolt 4770K-t, de a 18% előny nem túl sok, ellenben a 6770K-tól már kikap. A GT630 azért mindenesetre rádupláz a kicsi Fermire. Nem túl nagy előny ez egy direkt az nVidia GPU-knak való tesztben!

Full HD-ban azonban már nincs esélyük! A GT630 csak a 4770K OC-val van egálban, a Skylake-től kikap, a 430-as pedig még ennek is csak a felét tudja… Érdemes megnézni, hogy a 2 processzor közötti különbség 28 ill. 14%. Előbbi egy korrekt érték lenne az 5% körüli órajel különbség ellenére is. Utóbbi már nem tűnik generációs különbségnek. Végül egy megjegyzés: a tesztprogram használja a többszálú PhysX CPU számítást, szemben az általánosan a játékoknál jellemző helyzettel. Valamint a dedikált GeForce esetén gyakran olyan plusz effektek is bekapcsolhatóak, amik nélküle nem. Ezen tények azonban nem mentik fel őket és az nVidiát, itt ugyanis nem jelent igazi előny egy dedikált belépő szintű kártya.

Játékok

Sokak kérése volt, hogy játékok alatt is hasonlítsam össze az IGP-k és a belépő szintű videókártyák teljesítményét. Ennek a kérésnek most eleget teszek, azonban már csak a meglévő gpu-imon, vagyis a GT 630 illetve HD 530-on futtattam teszteket. Azokon a darabokon néztem meg őket, amik gyorsan a rendelkezésemre álltak. Szerencsére elég széles palettát lefednek: akad itt régebbi game akkori elit vagy átlagos grafikával, Cryengines multiplayer cím, stratégia és az újonnan megjelent Mafia 3. Ami közös a tesztelésükben, hogy minden esetben HD felbontáson (1360x768) és a legalacsonyabb, low grafikán mértem le őket. Tehát nem arra törekedtem, hogy a legoptimálisabb fps számot kapjam, aminek a következménye, hogy lesznek olyan magas értékek is, ahol lehetett volna akár nagyobb felbontást vagy medium beállítást használni, de így legalább egyértelműek az adatok.

Tesztelt játékok: Heroes of Might and Magic VII (2015), Warface (2013), WRC 5 FIA World Rally Championship (2015), Metro 2033 (2010), The First Templar (2011), Mafia III (2016), DIRT 3 (2011). A Metro 2033-at és DIRT 3-at beépített benchmarkjukkal futtattam, míg a többinél FRAPS-al logoltam az eredményeket és azonos útvonalat jártam be.

Eredményekre rátérve elég vegyes kép fogad minket. Vannak olyanok, amik bőségesen elegendő fps-t biztosítanak a folyamatos játékhoz, így esetleg még a grafikai beállításokat is feljebb húzhatjuk. Ilyen az 5-6 éves First Templar és Dirt 3, valamint meglepetésre egy folyamatosan fejlesztett Cryengine-es multi, a Warface is. A lovagkori játékon meglátszik az idő vasfoga (ráadásul IGP-n a nagyobb sebesség ellenére rosszabb volt futási minőség), de a rally még mindig jól néz ki. A Heroes VII, WRC 5 és a Metro 2033 még ilyen beállításokkal is a játszható szint alatt teljesít, de ha lejjebb tudunk engedni az igényeinkből (és a felbontáson…), elérhető a folyamatos futási minőség. A Mafia 3 ebben a kategóriában reménytelenül lassú, nem reális hogy ilyen grafikai teljesítménnyel tudjunk gamelni vele.
A GPU-k összevetésére rátérve az egyértelmű, hogy az IGP az erősebb. Minimum értékekben vagy egált hoz, vagy gyorsabb GeForce-os társánál. Egyedüli kivétel a WRC 5, de ott minden szempontból kikap az nVidia „üdvöskéjétől”. Átlag és maximum értékekben, az előbb említett játékot kivéve, mindenhol veri a 630-ast, ha minimálisan is 1-2 helyen (DIRT 3, Mafia 3). Grafikai hibát, anomáliát egyedül a Heroes 7-ben fedeztem fel az Intel IGP-jén (egy hegy textúrája villogott), de ezt leszámítva minden rendben ment - meglepő az Intel driveres támogatását ismerve.

A különbséget százalékosan adom meg,
de a diagramok magassága a tényleges elért teljesítményt tükrözi.

Összesítve az eredményeket a benchmarkoknál látott tendencia folytatódott, vagyis az Intel IGP-je olyan 35%-kal gyorsabb a GT 630-nál. Kicsit jobban kielemezve az eredményeket, az látszik, hogy minimumokat szemlélve jóval kisebb az előnye (20%), valamint NV kártya átlag és maximum eredménye nincs túl messze egymástól, vagyis a limitált memória sávszélessége itt is kiütközhet. Nyilván a benchmarkok másik két szereplőjére nem reális ebből kalkulálni. Azonban ha az ott látott eredményeket vesszük alapul, akkor a 630-as helyére be lehet helyettesíteni a HD 4600-at és ezt elfelezve a GT430-ast. Szerencsére reális képet mutattak a benchmarkok a valós erőviszonyokat tekintve, de ezt bővebben a következő oldalon kifejtem.

Összegzés

Végezetül érdemes összesíteni a teszt tapasztalatait. Ehhez először is készítettem egy diagramot, amin a GPU-k szintetikus teszteken mutatott teljesítményét ábrázoltam. A GTS450 ezeken nem szerepel, lévén nincs mindenhonnan eredményem (egyébként is csak összehasonlításul vettem bele a mérésekbe). Természetesen FluidMark eredmény sem számít, hiszen ott videókártya versenyez a processzorokkal.

A számok sosem hazudnak, tartja a mondás, és a tesztek során is nagyjából ez az eredmény látszott. Jelesül a gyengébb IGP-s HD4600 párban van a GT 630-al, a HD530-nak van további 30% fórja (ennél azért többet ígértek az Intel diái...). A fermis GT430 eredménye pedig csak ennek felét éri el, ami azért meglepett. Jól látszik azért, hogy egy dedikált középkategóriás notebook GPU, mint a 950M nagyságrendekkel jobb náluk. Ráadásul, minél újabb egy tesztprogram, és minél nagyobb terhelést ró a GPU-ra, annál markánsabb az előnye.
Egy sorban érdemes még megemlíteni a GTS450-et is, ami ugyan gyorsabb - olyan 20-30%-kal - az erősebbik IGP-től, de erre nem lehet büszke.

Igazi végkövetkeztetést nyilván ennyi eredményből és csak ezekből a videókártyákból nem érdemes vonni. Nyilván ki kell emelni, hogy 64 bites megoldásokról van szó, 128 biten jobb eredményre lettek volna képesek (bár egyrészt kevés ilyen van közöttük, másrészt nem a +20% jelenti az üdvösséget).
A tendencia azonban látszik! A Fermi széria alsó kategóriás kártyája fasorban sincs egy mai IGP-hez képest, a régebbi GPU-k esetére pedig fokozottan igaz. A Kepler alsó kategóriája pedig pont ekkora teljesítményt hoz. Sőt kijelenthetjük, hogy már egy GTS450 se jelent igazi opciót egy IGP helyett. Nagyjából ez lehet az a határ, vagyis a használt piacon a 10-15 ezer forintos kategória, amire ilyen CPU-s „videókártya” esetén már nem érdemes beruházni, nagyobb teljesítményt nem kapunk cserébe. Az Intel Iris Pro és az AMD APU-k pedig még magasabb kategóriás darabokat is utolérnek!

Akkor vajon miért is vennénk ilyen kártyát magunknak? Fel lehet hozni, hogy alkalmas fizika számolására. Az nVidia Pyhsx-et mutattam be, de van esély rá, hogy későbbi, DX12-es játékok is (esetleg) használhatják. A tesztben viszont látszott, hogy egy több magos processzorhoz képest nem tudnak többet nyújtani. A hozzáértő persze tudja, hogy nVidia fizikánál plusz effekteket lehet bekapcsolni, ha dedikált nv hardver van alatta. Akár opció lehet AMD gpu mellé tenni. Sajnos azonban a hybrid PhysX csak régebbi játékoknál működőképes, újabbaknál nem, ráadásul kopik ki a játékokból, egyre ritkábban lehet találkozni vele.

A belépőszintű grafikus gyorsítóknak így már csak abban az esetben lehet értelmük, ha régebbi, IGP-vel nem rendelkező gépekbe tesszük őket. Ott még jó szolgálatot tehetnek, mint megjelenítő eszköz, máshol már nincs létjogosultságuk. Itt rögtön meg is jegyezném, hogy ha a jövő és a 60Hz 4K fontos, akkor a Keplernél régebbi darabokat el is felejthetjük. Így a GT430-GTS450 és az AMD hasonló kategóriás darabjainak igazából már nincs piaca. A még ennél régebbi, 8000-9000 szériás nVidia, 3000-4000 szériás AMD kártyák mára csak a nosztalgiafaktort jelentik (főleg, ha a fogyasztás is számít). Végezetül kijelenthetjük, hogy a 15 ezer forintos kategóriát utolérték az IGP-k!