ISO

A fotográfiában egy fontos fogalom az ISO. Az ISO a fényérzékenység nemzetközi mértékegysége. A fényérzékeny érzékelők érzékenységének mérési szabványát jelöli (remélem, sikerült elsőre elolvasni és értelmezni, ha nem fuss neki még egyszer, nem szégyen, úgysem tudja meg senki).

Az ISO általános értéke 100, melyet általában minden okostelefon használ, automatikus beállítások mellett. Ezen kívül beszélhetünk még ISO 50-200-400-800-ról és mára már 1600-ról is a telefonok körében. Fényképezőgépek esetén ez a szám már elérte az ISO 51200-at, nem kis különbség.

Az ISO érték emelésével zaj is társul, mely főleg a mobilos fotózásnál igen hamar jelentkezik, így lehetőség szerint mindig ISO 50-100-zal fotózzunk. Mi is ennek a lényege?

"A lapka több millió mikroszkopikus méretű érzékelőcske segítségével észleli a fényt. Ezek a három rgb alapszín - vörös (red), zöld (green) és kék (blue) - valamelyikére érzékenyek, és annak mért intenzitását adják vissza képinformációként. Ezek a pixelek, ezek számát szokták a gépeknél megapixelre átváltva megadni. Ebből a több millió érzékelőből néha egyik-másik tévesen fénynek érzékel egy aprócska elektromos impulzust - különösen nagyobb ISO-nál..." - így keletkezik a zaj.

Gondolom észrevettétek, hogy éjszakai fotózás esetében sokkal több a zaj, mint nappal. Az ISO emelésével ugyan több részlet fog megjelenni a képeken, de ezzel együtt a zaj is egyenesen arányosan nőni fog. Ennek kiküszöbölése érdekében, valamilyen szintű megoldás lehet a záridő növelése, erről a következő oldalon olvashattok részletesebben is.

ISO 100

ISO 200

ISO 400

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!