Már megint. Kicsit lassabban...
'Utolsó busszal jövök, én ott leszek, beszélünk, jó?''). Jó. Rendben, harmadszorra látlak. Én is ott leszek. Holnap borozás? ''Én mindenben...''
Most aztán elég. Eper. Nagyon sok. Persze, adjam el, kivele, hogyan? Nem állnak meg (nem veszik!). Este lelépek. 10-18, szörnyű, ott az út mellet... Csak elfogy. Haza. Kád, ing, vasaló. Sprint.
Ellenőrzés. Mp3-lejátszó, tárca, pénz, telefon. 'Kivánok, Szentendre, patak, diák. 125 (mennyi?). Söröm miből lesz (az ingyenélő zenész)? Sziasztok, ott van egy négyes hely, rég láttalak (helló, mi? anyukádék? Szép idő van. (tudtad, hogy az emberek közt átlag 7 percenként jön elő az időjárás?). Tudod kit oltogass.
Idvezletem, (téged se láttalak, téged se, meg téged se xy ideje, de helló...), whiskyt kérnék, fél liter körtelé, meg sör. Köszi. Mennyi? (Anyád!). Tünés innen.
Szia. Szia. Pusz? Nem stílusom. Azért csak adj. Ezen ne múljon, pusz. Hmm... Izé, rég láttalak. Vizsgák (suli)? Bizony, a végéig már nem is látsz. Király... Akkor...
...Izé, mégsem lehet. Hagyjuk most, jó? Jó, de gyere filmezni hozzánk. Ha hagyjuk, miért mennék (jó kérdés). Passz. Még van időnk. Majd egyszer megválaszolom. Oké. Ha tömött a busz, maradsz még egy órát? Persze (izé, ''én mindenben...''). Pusz-pusz.
'Estét, Tahi, Gyógyszerész. 100-as (lehúztak idefelé).
Merre vagy (hering-effektus)? Ah igen. És ki az a barom (te nem látsz. nem akarsz?) melletted? Grat. Most hová... Hopp. Aztán meg..., c'est la vie. (Nem is ismerem...). Sic tibi terra levis!
Menj már arrébb. Lehúzták előlem a lányt. (Azt a szőkét?). Persze, gondolom nem otthon alszik... Szép, szép világ.
Viszlát, sziasztok, holnap borozás? (De nem Vele, Ő semmiben!)
Gondolatok. Szelecske, enyhe szédülés. Egy palacsinta, korty víz. Fogmos, fürdik, Firefox, Logout. Éjszakai napló...
Hirdetés
Éjszakai napló II.
Tovább a teljes íráshoz...Tovább olvasom...
Bejegyzés
9
Az Írország-projekt
Kifelé!
Minden 4 éve kezdődött. Addig rágtam édesanyámék fülét, amíg végre be nem teljesítették az álmomat, megkaptam életem első dobszerelését. (Tegyük hozzá, akkor az a 150000 magyar fiorentínó eléggé hazavágta a családi kasszát, bár így utólag visszagondolva, bőven megérte). Akit érdekel, ez egy Premier Olympic szerelés volt, 3 tammal, pergővel, lábdobbal, kísérővel, lábcinnel, beütővel, állványzattal.
A beszerzőkörút utáni napon tartottuk az első próbát, 3 gitárossal. Metallica - Four Horsemen számát dolgoztuk fel. Hozzáteszem, előtte életemben kétszer ültem dobnál, hát mit ne mondjak, eléggé szokatlan volt. Hamar belejöttem a dolgokba, természetesen csak nagyon alap szinten ment minden. Egy régen hűtőhelyiségként használt kb 40 négyzetméteres szobában próbáltunk a pincében, ettől kezdve kb. minden héten úgy egy másfél évig.
Szép, s jó idők voltak, el is múltak elég hamar...
Azóta lecseréltem a cuccomat, megtetszett egy Tama Rockstar DX, 4 tam járt hozzá, komolyabb állványzat. Bevásároltam cinekből is.
Éjszakai napló
Rohanás…
Rendben, negyed 10-re ott leszek. Igyekszem nem késni (ez rázós lesz). Ellenőrzés. Mp3-lejátszó, tárca, pénz, telefon. Menők vagyunk (vagy csak alapfelszerelés). Itt a busz. Diákot, Aquincumig, köszönöm. Viszlát, minden jót. Piros lámpa, kit érdekel, nem jönnek. Indulás. Szervusz, hogy s mint? Többiek? Egy sör? 265, Staropramen (bizony, ez prágai!). Ez jó volt, igyunk mégegyet a kútnál. Nah jó, most mennem kell, csáó, holnap beszélünk.
Buszon. Diákot, Szentendre állomásig (levegőzöm egyet gyaloglás közben). Szia, bocs hogy késtem (fél 10 van). Semmi gond, megesik.
Sziasztok, szép estét mindenkinek. Jössz két whyskivel (nincs keret ma). Csak megjegyeztem. Tovább.
Mit iszol, leányom? Csak amit te. Rendben, 2 sör, tequila gold. Naná hogy borsot adott és citromot, semmi baj, kezdő. Sziasztok, helyzet? Semmi? Gondoltam.
Ne füstölj a képembe, nem szeretem. Ülj el innen, ott szívd a staubot. Mi ez a film? Hm, Alkonyattól pirkadatig, már láttam valamikor. Nem is figyelsz rám? (De, csak mégis, mi ez a film? Már mondtam).
Gondolkoztam, elegem van. Valami kellene lassan. Nem tudom hogy vagy vele. (Én sem tudom biztosan, nem lenne jó…). Dehogy nem, de nem győzködlek. Majd rájössz... Hát persze, az egód határtalan (kösz).
Becherovka, Soproni 1895 (rossz sör… akkor minek iszod? Sosem ittam még ilyet.) Te ez a becha nem esett jól. Kérsz valamit? Végeztem, köszönöm.
Erősödő zene. Mi lehet, valami elbaszott techno, az istállóját annak ki ilyet hallgat! Egyre erősebb, húzzunk.
Tényleg, gondold végig. Most dobott ki, elegem van. Megőrülök. (Ez nem így megy). Nem hát, mégis megkérlek rá. Agyalj egy picit. Tűrhetetlen az állapot.
IGYÁL, tesó! (Tesó a nénikéd, mi megyünk, igyatok, ha jól esik, adnád a koldusnak a cigipénzt). Tahó.
Kiengednél minket (hát persze, zsír, oké)? Naná hogy oké, te részeg disznó. Tudod kit ölelj meg, sosem láttalak…
Induljunk. Haragszol? Most miért kellene? Nem tudom. 10 éve ismerlek, nem ilyen egyszerű ez. Semmisem egyszerű (közhelyszótár a párna alatt?). Borítsunk rá fátylat.
Rendben, jövő hét pénteken találkozzunk, beszéljük meg. Nagyon szeretném. (Jó, rendben). Késik a busz. Szia. Szia.
’Estét, Tahi, Gyógyszerész, diák. 71 Ft. Emeltek, megint.
Fürdés. Gatya. Power. Windows? Mozilla, Logout. Éjszakai napló.
Az olajról, part III.
„2065. május 4.
Egy ősrégi billentyűzettel gépelem a következőket. Újonnan műanyag árut képtelenség kapni. Az alapanyag másra kell.
Van valami a levegőben. Nem, ez nem a tél illata, az régen elmúlt már. Ez valami teljesen más, talán az égő fenyő ad ki magából ilyen szagot. Hát persze, az erdők. Hová tűnnek?
40 napja nem jön olaj a Barátság III.-ból. Azt mondják, kell a németeknek, náluk nehezebb az átállás. Valaki szerint egyenesen lehetetlen.
Amerikában pánik van. Azt hogy a termelés egyik napról a másikra ennyire visszaessen az oroszoknál, senki sem gondolta. Az Államokban nem találtak olajat idestova 12 éve. A legnagyobb mező pont egy éve merült ki. Az orosz exportnak immáron vége. Európa válságban.
-12 fok nyár elején? Ember, mit műveltél?”
Ha olaj van, minden van.
A világon majd’ minden országban termelnek ki kőolajat a földből. A legtöbb a „futottak még” kategóriába tartozik, akad azonban néhány ország, ahol elképzelhetetlen mértékű fekete aranyat hoznak felszínre nap mint nap. A továbbiakban igyekszem elvonatkoztatni a múlttól, célom a jelenlegi helyzet bemutatása.
A teljesség igénye nélkül…
Az OPEC-ről:
„Az OPEC 11 tagállama között főként arab világbeli és fejlődő országokat találunk. Létrehozatalának célja az volt, hogy tagjai, akik a világtermelés mintegy 40%-át adják, hatékonyabban állhassanak ellent az olajpiacokat akkoriban uraló (főleg amerikai, brit és holland) világcégek nyomásának, akik az árak csökkentését szerették volna elérni. Először a harmadik világ olajkészletének értékesítésével megbízott, informális lobbi-csoportként működött és arra korlátozta a tevékenységét, hogy a nyugati világcégek hatalmas bevételeiből nagyobb szeletet próbálon meg kihasítani azáltal hogy tagjai árkartellbe tömörülnek és hogy ellenőrzést gyakoroljon a kitermelési mennyiségek felett.
Az OPEC tagállamai birtokolják a Föld olajtartalékainak mintegy kétharmadát és ők adják a világtermelés 40%-át és az export felét.Az OPEC működésének köszönhetően a tagországok kétségkívül jelentősen több bevételre tesznek szert az olajból, mint korábban. Az amerikai szövetségi Energia Információs Hivatal szerint az OPEC-országok 2004-ben 338 milliárd dollárért adtak el olajat, ami 42%-os emelkedés 2003-hoz képest” (egy az egyben átemelve a Wikipediáról)
Beszéljünk a „legekről”:
A top 5-be Irán kivételével csak arab országok tartoznak, ezek rendre: Szaúd-Arábia, Irak, Kuvait, Irán, és az Egyesült Arab Emírségek.
Vegyük ezeket sorra, sosem árt egy kis országismeret (a lehető legrövidebben)
Szaúd-Arábia:
Egy gyakorlatilag teljesen kopár, fullasztóan meleg, szélsőséges időjárású területen, az Arab-félszigeten fekszik.. Területe kb. Európa egyötödét teszi ki. Államformája monarchia, ami azonban mit sem érdekli a 17 milliós lakosságot (elsősorban persze a férfiakat).
Légy szaúdi állampolgár. Szüless oda, másképp sosem leszel az. Havonta többezer dollárt illet téged alanyi jogon, mindössze el kell múlj 16 éves, valamint nem árt férfinak lenned, a nőkkel ugyanis kegyetlenül bánnak (mint minden arab országban). Honnan ez a rengeteg pénz? A válasz egyszerű. Szaúd-Arábia a világ elsőszámú olajexportőre, lévén, hogy kb. 250 milliárd (!) hordónyi tartalékkal rendelkezik. A napi felszínre hozott olajmennyiség 12 millió hordót tesz ki. Ennek durván 1/6-odát otthon fogyasztják el, a többi külföldre vándorol. Mondhatjuk úgy is, Szaúd-Arábiában semmi más nincs, csak olaj. A határokon kifelé csak olaj folyik, befelé pedig a nyugati ipar termékeinek színe s java. (WC aranyból?)
Irak:
Higgyétek el, bármennyi „Irak” is folyik a napi médiából, ezen ország mindennapjairól nem tudunk sokat. Egy azonban biztos: Iraké a világ második legnagyobb olajmezője, becslések szerint 115 milliárd hordós tartalék felett rendelkezik, pontosabban csak tenné, mivel éppen a „harmadik fél” ellenőrzi az országot. És sok mást is...
Kuvait:
99 milliárd hordós tartalékok, stabil gazdaság, közel 100%-os függés a fekete aranytól… (Vajon Szaddam tényleg bosszúból támadta meg az országot 1991-ben, avagy más céljai voltak?)
Irán:
Irán nemrég az atomsorompó-egyezményt szőnyeg alá seperte, munkába állította a reaktorait, igyekszik ellenállni a külföldi nyomásnak. A gazdasági háttér elegendő lehet: 96 milliárdra teszik a földben levő kőolaj mennyiséget a területen, szigorúan hordóban megadva.
Egyesült Arab Emírségek:
Sokat elmondok az államról, ha felemlegetem két város nevét, azaz Dubaiét, és Abu-Dzabiét. Mindkét település a világ legfejlettebbjei között van, futurisztikus irodaházakkal, a jövő forgalmához igazított úthálózattal, „állam az államban” gazdasággal. Minek köszönhető ez a hatalmas jólét? A 63 milliárd hordós olajtartaléknak.
5-6...196
A hatodik helyezet „végre” egy ismertebb állam, Oroszország lenne, úgy döntöttem azonban, vele kapcsolatos ismereteimet (amik javarészt orosz tanárnőmtől származnak) egy másik cikkben osztom meg veletek. Természetesen nem csak olajról lesz szó.
Listánk 12. helyezettje lenne az USA, 22 milliárd hordónyi olajjal. Ez kevésnek tűnik, azonban vegyük figyelembe, hogy az USA napi 20 millió hordónyi kőolajat használ fel, ebből azonban csak 9 milliót termel hazai földön, a többi importból származik.
Remélem mindenki emlékszik a Katrina és Rita hurrikánok okozta ideiglenes válságra (2005. november 10. környékén), melynek idején a termelés drasztikusan visszaesett (kb. 86 millió hordónyi hiány keletkezett). Ha pedig valamiből kevesebb lesz, úgy az ára megnő. Riogattak is minket a drága médiumok 300 forintos hazai benzinárral ami jóval később ugyan, de bekövetkezett.
Mi a helyzet itthon?
Mint azt az utóbbi napok történései is mutatják, egyáltalán nem érezhetjük magunkat biztonságban. Az itthon felszínre hozott kőolaj mértéke eltörpül az importként hazánkba érkező folyékony energia mennyiségéhez képest. Mivel Közép-Európa olajban viszonylag szegény, szükségessé válik a távoli tartalékok megcsapolása.
A távoli Oroszország egymaga képes befolyásolni egész Európa életét a csapok nyitogatásával, ez tény. Kérdés, mekkora nemzetközi nyomás kell ahhoz, hogy évek hosszú sora alatt ne alakuljon ki ismét mélyebb gazdasági függés a volt szovjet blokkba tartozó, az anno nagybetűs Nyugatnak nevezett országok, valamint Moszkva között.
Ha erre kerülne sor, az újabb világrend kialakítását sürgetné. Vagy sürgeti már most is?
A cikkekhez felhasznált források:
Könyvek:
-A XX. század krónikája (Officina Nova)
-Michael Wilson és a TIME-LIFE szerkesztősége: Az energia
-National Geographic, 2005. szeptember
Internet:
-Wikipedia:[link]
-Hvg: [link]
-Aneki: [link]
-Eia: [link]
-egyéb, leginkább google
Az olajról, part II.
...de meddig?
Mit hozott a XX. Század?
1859 óta sok idő eltelt. Alapvető változások következtek be az emberek mindennapjaiban. A tudomány gyökeres fordulatot vett, hála a XX. század kezdetén tevékenykedő fizika -és kémiatudósoknak. Lehetővé vált az ipari méretekben történő villamosenergia-termelés, az elektromos áramot használó berendezések száma együtt nőtt a gombamód szaporodó erőművekkel.
A kezdetben nagy és nehéz gépkocsik hatalmas fejlődésen mentek keresztül. Már az 1890-es években kivilágítottan közlekedtek, bár a villanyvilágítás még váratott magára (ekkoriban az olajlámpa volt a „divat”). A járművek sebessége a századfordulón még csak a hintóéval versengett, az 1920-as években azonban akár 100 km/h-s végsebességet is képes volt elérni. Mindezt a finommechanika, a gyártástechnológia, a meghajtóegység korszerűsödése tette lehetővé.
Bár az Otto-motort (négyütemű benzinmotort) már 1876 óta ismerjük, sok évnek kellett még eltelnie, hogy eljussunk a hibrid hajtású, elektromos áramot is felhasználó, korszerű, mondhatni környezetbarát „szörnyetegekig”. Nevezzük az utóbbit (és társait) alternatív meghajtási módnak.
Mivel működhet ma egy személygépkocsi? (A legfontosabb lehetőségek)
Hagyományos meghajtás: (erős, de környezetszennyező motorok)
1. Diesel-olaj (gázolaj): értelemszerűen a Diesel-motorok hajtóanyaga. (: „Napjainkban már, főleg Nyugat-Európában, a dízelmotorral szerelt autók eladásai meghaladják a benzinmotorral szerelt járművekét.” – Wikipedia)
2. Benzin: 2 és 4 ütemű belsőégésű motorokban használatos.
3. Gázüzemű meghajtás: a földgáznak mint gépjármű hajtóanyagnak a legnagyobb előnye, hogy a jelenleg használatos gépjármű-hajtóanyagok közül a legkevésbé környezetszennyező és a legolcsóbb üzemanyagfajta. A tisztán földgázüzemű gépjárművek üzemeltetési költsége körülbelül 1/3-a a benzinüzemű és megközelítőleg fele a PB-üzemű autókénak. A földgáztöltő állomások alig kiépített hálózata miatt eddig nem tudtak elterjedni hazánkban.
Egyéb lehetőségek (a környezeti terhelést csökkentő motorok)
1. Az ún. hibrid meghajtás: ezen esetben általában két vagy több különböző meghajtási módot ötvöznek. Lényegük a lehető leggazdaságosabb, legnagyobb hatásfokú hajtómű alkalmazása. A legelterjedtebb a világmárkák képviselőibe ültetett technológia, melyben egy benzin vagy Diesel-motor mellé egy villanymotort is beépítenek. A benzinmotor hatásfoka kb. 45%-os, a Dieselé kb. 50% körül alakul, ezzel szemben a villanymotorok akár 70%-os hatásfokkal is működhetnek, a maradék százaléknyi energia a környezet melegítésére fordítódik. Az egyes motorok az út- és terepviszonyoktól függően lépnek működésbe, alacsony sebességnél a villanymotor, magasabbnál a belsőégésűek veszik át a mozgatás terhét. Ha valakit behatóbban érdekel a dolog, ajánlom a következő linket:
[link]
2. Napenergia: a mozgatáshoz szükséges elektromos áramot a Napból, napelemekből nyerik, majd vele villanymotort hajtanak meg. Hátránya, hogy elfogadható sebességre csak megfelelő időjárási viszonyok mellett képes, valamint egy ilyen konstrukció még napjainkban is nagyon drága. Ezzel szemben károsanyag-kibocsátása zéró.
3. Biodízel (repceolaj): a növényi olaj metilészter vagy repceolaj metilészter a gázolaj alternatíváját képviselik napjainkban és ezeket mind növényi olajokból állítják elő. Ez az üzemanyag azonban csak a dízelmotorok legfiatalabb generációja esetében használható.
4. Bioetanol: a bioetanolt szinte minden növényből elő lehet állítani hétközapi erjesztéssel lepárlással, majd dehidratálással. Ez azonban egy igen költséges folyamat. Az erjesztés során legfeljebb 15%-os etanol-oldat jöhet létre, mivel töményebb oldatban már nem életképesek az élesztőgombák. Ezt legfeljebb 95%-ig tudják lepárlással (desztillálással) töményíteni. Ezután vegyszeres víztelenítéssel 99,5%-ig lehet vízteleníteni az alkoholt. 100%-os alkohol előállításához már hatalmas energiára van szükség, az autók meghajtásához viszont csak a teljesen tiszta alkohol megfelelő. Az alkohol előállításához tehát több energiára van szükség, mint amennyi az elégetésével felszabadul. Még akkor is mínuszban vagyunk, ha beleszámítjuk, hogy az előállítás során keletkező melléktermékeket is hasznosítják. Az etanolt Európában általában cukorrépából, búzából és kukoricából állítják elő, Észak-Amerikában a kukorica, vagy búza, Dél-Amerikában pedig a cukornád az alapanyag. Az előállított alkoholt aztán benzinhez keverve, vagy tisztán töltik az autókba. Hagyományos, benzinüzemű autóba legfeljebb 20% etanol-, vagy 5% metanoltartalmú üzemanyag tölthető. Léteznek viszont olyan autók, amikbe tiszta alkohol, vagy tiszta ólommentes benzin tankolható. (forrás: [link])
(Kiegészítésképp: Létezik például egy E85 nevű üzemanyag, mely 85% etanol es 15% ólommentes benzin keveréke. Svédorszagban nagyon sikeres, majdnem 700 kútnal lehet már kapni. Egészseges kompromisszum az alkohol előallitasi költsege és a környezetbarátság között.)*
5. Üzemanyagcella: az üzemanyagcellák az elemekhez hasonlóan vegyi reakciókkal közvetlenül elektromosságot állítanak elő, a különbség az, hogy míg az elemeket kifogytuk után el kell dobni, az üzemanyagcella mindaddig üzemel, amíg üzemanyagot töltünk bele. Az üzemanyag cellát ma már széles körben alkalmazzák villamos energia előállításra a mobiltelefontól a városi villamosműig. Áramforrásként, olyan helyen ahol az elemet, akkumulátort, vagy áramfejlesztőt helyettesít, de hő- és áramtermelő berendezésekben is, ahol a villamoshálózatra termeli az áramot.*
Láttuk, mivel forgathatjuk kedvenc járművünk kerekeit. Problémák akkor jönnek majd elő, mikor az ipari méretekben finomított olaj utánpótlása visszaesik, majd meg is szűnik. Képzeljünk el egy világot, amelyben majd’ 100%-ban Diesel és benzinautók koptatják az utakat. Mi történne a gazdasággal, ha egyik napról a másikra elfogynának a készletek? Erősen bízom benne, hogy az átállás lassan, de biztosan megkezdődik. Addig azonban még rengeteg víznek le kell folynia a Dunán.
A csillaggal jelölt részekért külön köszönet jár K. Györgynek, aki e-mailben hívta fel a figyelmemet a megjelölt részek fontosságára!
A 3. (s remélhetőleg utolsó) részben az olajtermelő országokat, valamint egy újabb lehetséges olajválságot vizsgálok majd.
Az olajról, part I.
Időhúzás...
Napjainkra a tudományos és főleg a technikai fejlődés már-már ijesztő tempót vesz fel. Gyakorlatilag nincs is már olyan dolog, amit - kellő mennyiségű forgótőke ellenében – ne kapnánk meg az eladóktól, szolgáltatóktól. A fejlett országokban az igények folyamatos növekedése irreálisan magas kibocsátást indukál, mely egyrészt dicsérendő dolog (mint tudjuk, varietas delectat), másrészt azonban lassan elviselhetetlen terheket ró Anyaföldünkre. A világ előrehaladottabb felén immáron fényszennyezésről beszélhetünk, az elmaradottabb részeken ugyanakkor gyötrő energiahiánnyal szembesül az oda utazó. Hogyan lehetséges az, hogy egy bolygón, mely akár kétszer ennyi embert is szó nélkül kiszolgálna, ekkora különbségek legyenek úgy társadalmi, mint gazdasági téren?
A választ egy meglehetősen komplex rendszer elemzése adhatja meg. Ezen szisztéma fontos eleme, jövőben egyre sürgetőbb megoldást kívánó probléma, az olajra épülő gazdasági berendezkedés mostani cikkem témája.
A kezdetek
Mit tudunk a kőolajról? Fekete. A földből nyerjük. Éghető. Nehezen lemosható. Büdös. - Sorolná egy általános iskolás. Legfontosabb jellemzője talán mégis az, hogy nincs az a nemesfém, amely birokra kelhetne vele felhasználhatóság szempontjából. A „fekete arany” mikroorganizmusokból képződött évmilliókkal ezelőtt. Páratlan kincse ez a természetnek, maga a folyékony energia, mely egyenest a Napból származik.
Az ember akkor fedezte fel az olajat, mikor észrevette szivárgásait a felszínen. Egykor fegyverek kenésére használták, alkalomadtán befűtöttek vele az oltárok tövében. Jól megvolt az emberiség az ipari mennyiségű nyersanyag nélkül is. Az 1850-es években például az Egyesült Államokban mindössze egy gyűszűnyi volt az egy főre jutó olajfogyasztás (vajon mire használhatták?).
1855-ben aztán egy tudományos cikk bebizonyította, hogy a kőolaj 90%-a desztillálással a kereskedelemben is eladhatóvá alakítható. A földkerekség első olajcége a magas hozam reményében alakult 1859-ben, a Seneca Oil Company nevet vette fel. Lelkes vállalkozók fogtak össze, hogy megkíséreljék fúrással keresni az olajat, mindezt előttük még senki sem próbálta. Vezetőjük, bizonyos Edwin L. Drake létrehozott egy gépházat és egy fúrótornyot, a pennsylvaniai Titusville közelében, egy farmon. A területet Oil Creeknek nevezték, itt ugyanis a fekete arany magától „tört” a felszínre.
Az általa megnyitott kút naponta mintegy 40 liter olajat hozott a felszínre. Ez a csekély mennyiség is elég volt azonban, hogy 24 órán belül a közeli telkek árai az egekbe szökjenek…
A fellendülés ettől kezdve megállíthatatlan volt. (Az első sikerek után gyorsan szaporodtak a fúró vállalkozások a környéken, megindult a vasúti szállítás is. A lelőhelyekről később már csövekkel szállították az olajat az állomásokig, így a transzferköltségek 2/3-adát megspórolhatták.) Miután világossá vált, hogy az olaj szinte kimeríthetetlen készletekkel kecsegtet, a desztillációs technika tökéletesítésével új piacok nyíltak az üzletemberek előtt. Ebben az időben az eljárással hengerolajat és kenőolajat állítottak elő.
Ne kóstold meg, annyira mégsem finom (próbáltam!)
Mielőtt a kőolaj, illetve termékei a piacra kerülnének, a nyersolajat lepárlóüzemekben veszik kezelésbe. Mindez hosszú, bonyolult, mégis szinte teljes mértékben automatizálható folyamat. A finomítás végeztével számos végterméket számolhatunk össze. Ezek:
-gáz (a földgáz kiegészítéseként)
-benzin (egykor ez értéktelen melléktermék volt)
-sugár-hajtóművek üzemanyaga (a kerozingyártás alapja a petróleum)
-Diesel-olaj (sok autó, mozdony, hajó, traktor(thx to ALI_G) üzemanyaga)
-fűtőolaj
-kenőolajok és maradékok (ide tartozik pl. a paraffin, a nehézolajok, de az aszfalt is!)
Egy olyan, de milyen jövő felé?
Mint láthatjuk, az élet megannyi területén találkozunk az olajjal s származékaival. A legkülönbözőbb ipari folyamatok fontos hozzátartozói ezek az anyagok. Nem véletlen helytálló azon állítás, miszerint olaj nélkül nem létezhetne a modern civilizáció. Semmi probléma ezzel még jelenleg, a készletek ugyanis hatalmasak.
Egyvalami mégis nyugtalaníthat bennünket. Ahogy a Nap, úgy a Föld olajtartaléka sem örök. Olyannyira nem, hogy bár életadó csillagunk még pár milliárd évig ontja fényét, a kőolajtartalékok kimerülése már a mi generációnk életében bekövetkezik. A legdurvább becslések szerint is legfeljebb 2050-ig szipolyozhatjuk a talajt, utána csak elvétve lelünk majd erre a drága kincsre. Időnk tehát nincs sok, de ami még elszomorítóbb, az érdekek jelenleg semmiféle alternatívát nem engedélyeznek főként energiatermelés terén. Pontosabban fogalmazva, az arányokon nem vagyunk hajlandóak változtatni.
A második részben a fenti érdekeket, valamint a lehetséges alternatívákat tárgyalom.
Folytatás: [link]
Apróhirdetés, másképp
Kevésbé rendhagyó írás következik, mondhatjuk felhívásnak is.
Kezdetnek:
Azzal kezdeném, hogy indulás előtt vagyunk, semmiféle jutattást nem tudunk biztosítani. Aki a projecten dolgozik, a későbbi siker reményében teszi. Túltettük magunkat azon, hogy lehet hogy sok időnket elrabolja majd a dolog, eredmény nélkül. Azonban végtelenül optimisták vagyunk, a kétkedők nem érdekelnek. Hosszút távon akár komoly lehetőségek is felszínre kerülhetnek. Mindez azon múlik, ki mennyire bízik a dologban.
Szóval.
A közösségi oldalak egy új fajtáját kívánjuk életre hívni. A cél elsősorban nem a minél több kapcsolat kiépítése lesz, azonban többet nem mondhatok, legalábbis nem itt.
A csapatunk jelenleg 1 db designert, 1db hardveres urat, 1 db rendszergazdát valamint 5 db ügyintézőt foglal magába. Szükségünk lenne egy emberre, aki megcsinálja az oldal programozási részét. Ebben további 2 ombre tudna közreműködni a hiányzó lélek utasításai alapján. Saját szerverrel rendelkezünk (Proliant ML330), tesztelni lehet mindent.
Felhívom a t. fórumtársak figyelmét, hogy nem offtopicot óhajtottam létrehozni, ezt legyetek szívesek tiszteletben tartani. Akit komolyan érdekel a dolog, valamint kellő ismerettel rendelkezik php és mysql terén, érdeklődjön priviben. Még annyit, hogy budapestiek vagyunk mindannyian, és a BME infóépületében szoktunk találkozni, általában csütörtök-péntek magasságában.
Az ötletről kizárólag személyesen kívánunk továbbiakat megosztani, technikai kérdések jöhetnek MSN-címemre (az adataimnál látható). Várom a jelentkezőket, akik képesek egyfajta hobbiként is felfogni (kezdetben) az egészet.
Tovább a teljes íráshoz...Tovább olvasom...
Bejegyzés
5
Globális problémák I. rész
Képzeljünk el egy bolygót, amelynek 71%-át víz borítja.
Képzeljük el, hogy ezen a bolygón él egy faj, mely a planéta történetében valószínűleg csak egy villanásnyi időt tölt majd el felszínén, mégis léte alatt annyi szenvedést okoz a drága anyaföldnek…
… hogy az sosem bocsát meg neki.
Hogy hová tart az emberiség?
A feltett kérdésre kevesen tudják biztosan a választ, ők azonban többnyire titkolják. Ha mégis megszólalnak, valószínűleg a mindenkori vezetés bebizonyítja az ellenkezőjét, de legalábbis csökkenti a prognózisok eredményének jelentősségét. Ha globálisan ez a trend marad, azaz a politikusnak jobban hisznek az emberek, mint a tudósnak, akkor bizony hamarosan csúfos véget érhet a földi civilizáció, és ezt nem a kút fejemből ötlöttem ki.
A gyors változásokkal az evolúció képtelen lépést tartani. Értem ezalatt azt, hogy mind az emberi, mind az állati fejlődés túl lassú ahhoz, hogy a szélsőséges viszonyokhoz rövidtávon alkalmazkodjék. Próbáljunk meg európai létünkre akár egy hetet is eltölteni mondjuk Afrikában, lehetőleg ruha nélkül. Mit kapunk? Napszúrást. Vagy ismerkedjünk meg bennszülöttként a Közép-európai éghajlattal. 30 fokokban téli kabátban rohangálnánk Budapesten (ez nem vicc, nézzetek szét nyáron pl. a Váci utcában).
A média, sajnos elég felelőtlenül, a globális felmelegedést okolja az éghajlatbeli változások miatt. A globális felmelegedést azonban mi, emberek idézzük elő, valahogy sosem mutatnak rá kellőképp az ok-okozati összefüggésekre. Az átlagember pedig csak legyint, mondván, „ha más ember nem változtat az életmódján, én miért tenném”?
Vegyük sorra a globális szempontból legfontosabb problémákat:
(A kevésbé hangoztatott bár annál fontosabb)
-Az ózonpajzs elvékonyodása:
A 30-as évektől kezdődően a hűtőberendezések, a 60-as évektől kezdve pl. aeroszolok gyártásakor is felhasználták az ún. CFC-ket, a halogénezett hidrogéneket. Ilyen pl. a freongáz. Előnyük, hogy az élő szervezetre káros hatásuk nincsen, hátrányuk azonban, hogy a légkör felső rétegeibe jutva az O3 molekulából egy egyszerű mozdulattal O2-t csinálnak. Az ózon pedig, mint tudjuk, megvédi Földünket a Napból érkező káros ultraibolya sugaraktól.
Ha azonban az ózonréteg többé-kevésbé megadja magát, azaz mérete 50% alá csökken, ózonlyukról (ózonlikról, ahogy itt falun emlegetik) beszélünk. A fényszűrés hiánya idelent előbb-utóbb melanómát (bőrrákot) okoz, igaz fokozatos napozással fokozott védettséget szerezhetünk. Ez azonban lutri.
Az alábbi táblázat érdekességképp a freonok egyes fajtáinak környezetkárosító hatásait szemlélteti:
(forrás: [link] )
Ezeket az anyagokat ma már nem engedélyezik. Azonban tudnunk kell, hogy kb 1-1,5 évtized, mire az említett matériák a felső légkörbe kerülnek, az ózonlyuk növekedése tehát egy ideig még folytatódik
(A kismilliószor emlegetett, mégis csak részben igaz)
-A sarkvidékek olvadása, valamint azt ezt kiváltó globális felmelegedés
Kezdjük a tényekkel. A sarki jég olvadásával nem nő (számottevően) az óceánok vízszintje. A média mégis attól hangos, hogy akár métereket is emelkedhet a Földet borító vízfelszín. Ez oltári baromság. Miért? Dobjunk egy pohár whiskybe jégkockákat, nézzük meg mennyit emelkedik az ital szintje a pohárban, miközben olvad a jég. Bizony semennyit. A Föld esetében legfeljebb a sósvíz-édesvíz arány változik, elárasztani semmit sem fog a tenger.
A makroklíma mégis hatalmasat változhat. A sarkvidék ugyanis az azt borító hó valamint jég miatt fehér, a fehér felüleltről pedig tudjuk, (Shimnek köszi a kiigazításért) hogy minden fényt visszaver. Egyfajta hűtőként is felfoghatjuk az egészet, amit hamarosan mi, emberek kapcsolunk majd ki, talán örökre.
A kiotói egyezmény pedig úgy gondolom semmire sem lesz elég. Kezdjük azzal, hogy se India, se Kína nem írta alá, az a jópofa Bush (akit többször kívántam már a pokolba, mint bárki mást) pedig kéjes mosollyal lépett ki a megállapodásból, mondván hogy a gazdaság fejlődésének ne szabjunk határt, kérem! Jó kérdés, mire lesz elég a többi ország önmegtartóztatása. Sajnos amíg az olaj mozgatja a gazdaságot gyakorlatilag mindenhol a világon, alapvető változásra semmi esélyt nem látok.
Most is igaz azonban, hogy a gond nem a technikában van. Hanem?
Hanem a mi fejünkben.
A következőkben az olajalapú gazdaságot tárgyalom majd, annak minden előnyével s hátrányával együtt.
Folyt köv.
Alkoholizáljunk?
1 millió alkoholista országa.
Férfiak, akik munka után megszokásból nyúlnak a sörösüvegért. Családapák, kiknek csemetéjüknél s asszonyuknál nagyságrendekkel fontosabb a véralkoholszint optimális szinten való tartása a nap egyes szakaszaiban. Zenés-táncos estekről hazafelé tartó, a busz hátsó üléseit alaposan összerondító leányok. Ugyanitt tizenéves fiatalok, vodkával, borral a kezükben.
Egymást ölelgető kottarészeg emberek, akik tán sosem látták egymást azelőtt. Hajléktalanok, zugvedelők, „utolsókat rúgók, de ivók'', borospince hűvösében nyaraló nyugdíjasok.
Tündérről írok most, melyet van ki sosem szólít, van ki csak egyszer, van ki olyan sokszor, hogy végül a tündér szólítja őt. Édes hangja megigézi az ember fiát, előbb finoman (s meglehet eredménytelenül) csábít, később azonban kegyetlenül lecsap idézőjére. Vasakarat szükségeltetik ilyenkor a „jótevő'' varázspálcájának megragadásához, apró darabokra töréséhez, ezek után a hátsó felébe gyömöszöléséhez.
Alkohol. E szó alatt a hétköznapi ember az etil-alkoholt (C2H5OH - etanol) érti, kémiailag azonban sokkal több anyag tartozik az alkoholok családjába. A továbbiakban tekintsünk el az utóbbi besorolástól. Vizsgáljuk meg napjaink legelfogadottabb drogját, családok tönkretevőjét, az emberi szervezet gátlástalan pusztítóját. Előrebocsátom: tisztelet a kivételnek, a mértékkel, megfontoltsággal ivóknak.
Sokan mondják az alkoholra, hogy kis mértékben gyógyszer, nagy mértékben méreg. Egyesek hajlamosak az állítás másik felét átfogalmazni (azaz kis mértékben gyógyszer, nagy mértékben orvosság). Azt mondhatjuk, mindkét mondat értelmes. Az alkohol, annak ellenére hogy sejtméreg, kis mértékben segíti az emésztést, izmot lazít, nyugtat (igaz, mindezt megteszi egy Pink Floyd szám is, ráadásul abból sok sem káros, sőt). Alkalmazzák a gyógyászatban fertőtlenítőként, az élelmiszeriparban tartósítóként (a gyümölcslevek is tartalmaznak alkoholt nagyon kis mennyiségben), oldószerként.
Nagy mértékben a gátlásokat kénsav hatékonyságával oldja, felszínre hozza a rejtett érzelmeket. Ezért fordulhat elő, hogy például éjszakai műszakról hazafelé menet egymást kifejezetten szerető fiatalembereket látunk az utcán a legkülönbözőbb pózokban imádva a másikat. Orvosság bizony minden földi kínra, problémára. Legalábbis nagyon-nagyon sokan így látják. Ne felejtsük el, hogy hosszú távon alaposan megsínyli a szervezet a mértéktelen alkoholfogyasztást. Tündérünk nem válogat, viszont piszok türelmes.
Miért fogyasztunk alkoholt?
1. Mert széles körben elfogadott.
Manapság talán túlságosan is. A fiatalok hülyének nézik a másikat, ha az ellenáll a kísértésnek. Kiközösítik a nem ivókat, mert nem tartják őket elég felnőttnek. Fordítva is működik a dolog, van aki azért iszik hogy elfogadják. Az itallal a férfiasságot, a a keménységet társítják. És természetesen azt, hogy ez a „menő”. Ismerek embereket, akik kizárólag a berúgás kedvéért vesznek több üveg Aszút, majd húzóra nyelik az üvegeket. Mások Tesco-value vodkát döntenek hasonló kategóriájú szörpökkel. Alkalmanként 1-1,5 üveggel/kopf, ami valljuk be, tisztes mennyiség. Mindkét társaság naponta ismeri meg a másik rejtett énjét, többnyire éjszakába nyúló tapsikálás és technohallgatás közepette.
2. Mert megoldja a problémáinkat.
Legalábbis így gondoljuk. Az italozás csak tüneti kezelés, semmilyen mértékben nem mozdítja előre a megoldás kerekét, nem közelíti az álláspontokat. Nem ad gyógyírt a depresszióra s társaira, a gondokat csak egy ideig feledteti. Ez pedig olyan, mintha nem létező szőnyeg alá sepernénk a bajt.
Sajnos azonban az 1 millió alkoholista életviteléhez a gyártók is erősen asszisztálnak. Mi szükség van például 0,5 cl kiszerelésű szeszes italra? (Árpád-híd, metrómegálló. Az ürge a sort megelőzve, önkívületben tapadt a trafik üvegére. Kis vodka van? Kettőt kérek. Mire hármat léptem, az úr leküldte mindkettőt, és örömmel konstatálta hogy nem volt rendőr a helyszínen). Mi szükség van silány minőségű, kommersz italokra? Talán az itthoni rákos statisztikákat óhajtja a T. gyártó kissé feljebb tornászni? Miért reklámozzuk az alkoholos italokat? Hol van itt a józan ész a döntéshozók körében? Ha a cigarettaplakátokat le lehetett szedetni, hát a sört reklámozó jómunkás embert s kollégáit miért képtelenek száműzni az óriásplakátokról?
Jah értem már, netán a tündérnél lenne a varázspálca?




- Mielőbb díjat rakatnának a görögök az olcsó csomagokra az EU-ban
- Könyvajánló
- Kerékpárosok, bringások ide!
- Kínai és egyéb olcsó órák topikja
- One otthoni szolgáltatások (TV, internet, telefon)
- Milyen videókártyát?
- Luck Dragon: Asszociációs játék. :)
- PlayStation 5
- Milyen házat vegyek?
- Hálózati / IP kamera
- További aktív témák...