...de meddig?



Mit hozott a XX. Század?


1859 óta sok idő eltelt. Alapvető változások következtek be az emberek mindennapjaiban. A tudomány gyökeres fordulatot vett, hála a XX. század kezdetén tevékenykedő fizika -és kémiatudósoknak. Lehetővé vált az ipari méretekben történő villamosenergia-termelés, az elektromos áramot használó berendezések száma együtt nőtt a gombamód szaporodó erőművekkel.

A kezdetben nagy és nehéz gépkocsik hatalmas fejlődésen mentek keresztül. Már az 1890-es években kivilágítottan közlekedtek, bár a villanyvilágítás még váratott magára (ekkoriban az olajlámpa volt a „divat”). A járművek sebessége a századfordulón még csak a hintóéval versengett, az 1920-as években azonban akár 100 km/h-s végsebességet is képes volt elérni. Mindezt a finommechanika, a gyártástechnológia, a meghajtóegység korszerűsödése tette lehetővé.




Bár az Otto-motort (négyütemű benzinmotort) már 1876 óta ismerjük, sok évnek kellett még eltelnie, hogy eljussunk a hibrid hajtású, elektromos áramot is felhasználó, korszerű, mondhatni környezetbarát „szörnyetegekig”. Nevezzük az utóbbit (és társait) alternatív meghajtási módnak.


Mivel működhet ma egy személygépkocsi? (A legfontosabb lehetőségek)


Hagyományos meghajtás: (erős, de környezetszennyező motorok)

1. Diesel-olaj (gázolaj): értelemszerűen a Diesel-motorok hajtóanyaga. (: „Napjainkban már, főleg Nyugat-Európában, a dízelmotorral szerelt autók eladásai meghaladják a benzinmotorral szerelt járművekét.” – Wikipedia)

2. Benzin: 2 és 4 ütemű belsőégésű motorokban használatos.




3. Gázüzemű meghajtás: a földgáznak mint gépjármű hajtóanyagnak a legnagyobb előnye, hogy a jelenleg használatos gépjármű-hajtóanyagok közül a legkevésbé környezetszennyező és a legolcsóbb üzemanyagfajta. A tisztán földgázüzemű gépjárművek üzemeltetési költsége körülbelül 1/3-a a benzinüzemű és megközelítőleg fele a PB-üzemű autókénak. A földgáztöltő állomások alig kiépített hálózata miatt eddig nem tudtak elterjedni hazánkban.


Egyéb lehetőségek (a környezeti terhelést csökkentő motorok)

1. Az ún. hibrid meghajtás: ezen esetben általában két vagy több különböző meghajtási módot ötvöznek. Lényegük a lehető leggazdaságosabb, legnagyobb hatásfokú hajtómű alkalmazása. A legelterjedtebb a világmárkák képviselőibe ültetett technológia, melyben egy benzin vagy Diesel-motor mellé egy villanymotort is beépítenek. A benzinmotor hatásfoka kb. 45%-os, a Dieselé kb. 50% körül alakul, ezzel szemben a villanymotorok akár 70%-os hatásfokkal is működhetnek, a maradék százaléknyi energia a környezet melegítésére fordítódik. Az egyes motorok az út- és terepviszonyoktól függően lépnek működésbe, alacsony sebességnél a villanymotor, magasabbnál a belsőégésűek veszik át a mozgatás terhét. Ha valakit behatóbban érdekel a dolog, ajánlom a következő linket:
[link]

2. Napenergia: a mozgatáshoz szükséges elektromos áramot a Napból, napelemekből nyerik, majd vele villanymotort hajtanak meg. Hátránya, hogy elfogadható sebességre csak megfelelő időjárási viszonyok mellett képes, valamint egy ilyen konstrukció még napjainkban is nagyon drága. Ezzel szemben károsanyag-kibocsátása zéró.




3. Biodízel (repceolaj): a növényi olaj metilészter vagy repceolaj metilészter a gázolaj alternatíváját képviselik napjainkban és ezeket mind növényi olajokból állítják elő. Ez az üzemanyag azonban csak a dízelmotorok legfiatalabb generációja esetében használható.




4. Bioetanol: a bioetanolt szinte minden növényből elő lehet állítani hétközapi erjesztéssel lepárlással, majd dehidratálással. Ez azonban egy igen költséges folyamat. Az erjesztés során legfeljebb 15%-os etanol-oldat jöhet létre, mivel töményebb oldatban már nem életképesek az élesztőgombák. Ezt legfeljebb 95%-ig tudják lepárlással (desztillálással) töményíteni. Ezután vegyszeres víztelenítéssel 99,5%-ig lehet vízteleníteni az alkoholt. 100%-os alkohol előállításához már hatalmas energiára van szükség, az autók meghajtásához viszont csak a teljesen tiszta alkohol megfelelő. Az alkohol előállításához tehát több energiára van szükség, mint amennyi az elégetésével felszabadul. Még akkor is mínuszban vagyunk, ha beleszámítjuk, hogy az előállítás során keletkező melléktermékeket is hasznosítják. Az etanolt Európában általában cukorrépából, búzából és kukoricából állítják elő, Észak-Amerikában a kukorica, vagy búza, Dél-Amerikában pedig a cukornád az alapanyag. Az előállított alkoholt aztán benzinhez keverve, vagy tisztán töltik az autókba. Hagyományos, benzinüzemű autóba legfeljebb 20% etanol-, vagy 5% metanoltartalmú üzemanyag tölthető. Léteznek viszont olyan autók, amikbe tiszta alkohol, vagy tiszta ólommentes benzin tankolható. (forrás: [link])
(Kiegészítésképp: Létezik például egy E85 nevű üzemanyag, mely 85% etanol es 15% ólommentes benzin keveréke. Svédorszagban nagyon sikeres, majdnem 700 kútnal lehet már kapni. Egészseges kompromisszum az alkohol előallitasi költsege és a környezetbarátság között.)*

5. Üzemanyagcella: az üzemanyagcellák az elemekhez hasonlóan vegyi reakciókkal közvetlenül elektromosságot állítanak elő, a különbség az, hogy míg az elemeket kifogytuk után el kell dobni, az üzemanyagcella mindaddig üzemel, amíg üzemanyagot töltünk bele. Az üzemanyag cellát ma már széles körben alkalmazzák villamos energia előállításra a mobiltelefontól a városi villamosműig. Áramforrásként, olyan helyen ahol az elemet, akkumulátort, vagy áramfejlesztőt helyettesít, de hő- és áramtermelő berendezésekben is, ahol a villamoshálózatra termeli az áramot.*



Láttuk, mivel forgathatjuk kedvenc járművünk kerekeit. Problémák akkor jönnek majd elő, mikor az ipari méretekben finomított olaj utánpótlása visszaesik, majd meg is szűnik. Képzeljünk el egy világot, amelyben majd’ 100%-ban Diesel és benzinautók koptatják az utakat. Mi történne a gazdasággal, ha egyik napról a másikra elfogynának a készletek? Erősen bízom benne, hogy az átállás lassan, de biztosan megkezdődik. Addig azonban még rengeteg víznek le kell folynia a Dunán.


A csillaggal jelölt részekért külön köszönet jár K. Györgynek, aki e-mailben hívta fel a figyelmemet a megjelölt részek fontosságára!

A 3. (s remélhetőleg utolsó) részben az olajtermelő országokat, valamint egy újabb lehetséges olajválságot vizsgálok majd.