Frissítés: ez a leírás a DNF 4-es verziójához készült. A Fedora a 41-es verziótól kezdve az 5-ös verziót szállítja alapértelmezettként, aminek kissé mások a kapcsolói, és esetnként másképp működik. A változásokról itt olvashatunk bővebben.

A DNF (DeNdiFied YUM) egy fejlett, RPM alapú csomagkezelő, mely elsősorban a Red Hat Linux és annak leszármazott disztribúcióiból (pl. Fedora, CentOS) lehet ismerős, de más disztribúciók is használják. A YUM továbbfejlesztéseként jött létre, annak hibáit (gyenge teljesítmény, lassú függőségfeloldás, magas memóriahasználat) orvosolandó. A DNF a függőségek feloldására az OpenSuse Zypperétről kölcsönzött libsolv-ot használja, mely gyors iteratív függőségfeloldsást biztosít. Maga a DNF, mint program, alapvetően egy frontend a libdnf által biztosított szolgáltatásokat eléréséhez.
Ebben a blogbejegyzésben szerentém összegyűjteni a DNF legfontosabb parancsait és kapcsolóit, hogy segítségére legyen azoknak, akik DNF-es disztribúciót használnak vagy terveznek használni. Nem taglalunk minden egyes opciót, de a leggyakoribb felhasználási esetekre kitérünk. A bejegyzés nem rövid, de természetesen nem szükséges az egészet fejből tudni, elég néhány alapvető parancsot megtanulni ahhoz, hogy jól tudjuk használni a DNF-et. Vannak a leírásban olyan szakaszok, amiket valószínűleg sosem fogsz használni.
A bejegyzés elején a DNF parancsait és kapcsolóit taglaljuk, a végén pedig a DNF által használt konfigurációs fájlokról ejtünk pár szót.

Avagy "Plain text is beautiful!"

Nos, igen, arról a gopher protokollról van szó, amit 1991-ben fejlesztettek ki a Minnesotai Egyetemen, és nem tudott mást, mint egyszerű szöveges dokumentumokat továbbítani, megjeleníteni és keresni köztük.
Később, a Gopher+ révén képessé vált ugyan PostScript fájlok és multimédiás anyagok átvitelére, űrlapok kezelésére és metaadatok küldésére, de mire a Gopher+ elterjedhetett volna, megjelent a World Wide Web, ami szinte teljes mértékben átvette a gopher helyét. Ahogy a web növekedett, a gopher szerverek száma egyre csökkent, míg nem a kétezres évek elejére kevesebb, mint 200 élő gopher szerver maradt egész internetszerte.
Aztán 2010 után történt valami, és a gopher szerverek száma lassú ütemben növekedni kezdett. A pontos okokat nem ismerjük, de valószínűleg annak köszönhető, hogy egy gopher szerver üzemeltetése eléggé egyszerű és olcsó feladat lett ahhoz, hogy kiváló terep legyen a retro érdeklődésű hobbisták számára kedvetelésük kiéléséhez. A gopher keresője, a Veronica-2 szerint manapság körülbelül 325 aktív szerver üzemel, melyek összesen 5 millió egyedi dokumentumot tárolnak.

A kis Raspberry Pi B-m, és az ő 175 napos uptime-ja. Kicsit több, mint fél éve vásároltam, csak a telepítéskor volt újraindítva, azóta sem. Most is csak azért lőttem újra, mert frissítettem a Raspbiant.
Erről fut a Gemini szerverem.

A Linux-szal való ismerkedésem kezdete a kétezres évek elejére-közepére vezethető vissza. Akkoriban még csak live CD-ként, később a Windows mellett, dual bootban próbálgattam a Linuxot, majd nem sokkal a Windows 10 megjelenése után, 2016-ban döntöttem úgy, hogy én innentől Linux felhasználó leszek.

Onnantól fogva, a saját gépeimen mindig valamelyik Linux disztibúció volt főállásban. Egy ideig volt Windows-om virtuális gépben, de aztán az is kikopott. Jelen pillanatban két laptopom, egy asztali gépem, három VPS szerverem, és két OpenWRT-s routerem van - ez mind Linux. Ezen kívül a munkahelyemen is rendszeresítettem magamnak egy Linuxos gépet, a céges Windows 10-es mellé. Tehát vegyesen felváltva használok Windowst, Linuxot, beleértve különféle szerververziókat is.
Néhány nappal ezelőtt a GNOME 42 megjelenése alkalmából végigpróbálgattam a friss kiadású, népszerűbb disztrókat, úgy mint Ubuntu, Xubuntu, Mint, és még egy pár, majd egy hirtelen ötlettől vezérelve feltelepítettem a Windows 11-et a laptopomra. Eddig nem igazán használtam, csak egyszer próbáltam ki virtuális gépben, de mivel nem fogott meg, pár perc nyomkodás után töröltem is. Ezen kívül volt néhány gép az ismerőseim körében, amire feltelepítettem, de nyilvánvalóan az sem ugyanaz, mint mikor huzamosabb ideig használja az ember a saját gépén.
Úgyhogy fogtam a kis Lenovo X240-et (Core i5 4300U, 8 GB RAM, 120 GB WD Green SSD, backlit billentyűzet), és rátoltam a Windows 11-et. Mondanom sem kell, hogy a TPM ellenőrzést már a telepítő elején bypassolnom kellett, és ha már ott voltam, a secure boot követelményt is kilőttem (a Linux miatt ezt ki szoktam kapcsolni a BIOS-ban).
Majd a telepítés után következett a belakás...

A Gemini projekt egy új, szöveges tartalmakra koncentráló hálózat.

Bár ez egy nagyjából pontos definíció, de ebből még nem derül ki, hogyan néz ki mindez a gyakorlatban, hogyan működik, hogyan használjuk?
Nos, képzeld el, hogy a world wide web első napjait írjuk. A mérnökök épp most csatlakoztatták a számítógéped a hálózatra, és te, életedben előszö, elkezded használni a webet. Nem hogy Facebook és Youtube, Javascript és CSS nincs, de még képeket sem látsz sehol sem az éppen születőben lévő weben. Szöveges tartalmak mindenhol...
A Gemini hálózat ("geminispace") valami egészen hasonló élményt nyújt. Úgy is gondolhatsz a Geminire, mint egy interaktív multimédiás tartalmak, reklámok, felugró ablakok és szkriptek nélküli webre, bár a projekt céljai közt sosem szerepelt a web leváltása, inkább egyfajta pehelysúlyú alternatíva szeretne lenni. Ahogy a fejlesztők fogalmaznak, a Gemini "nehezebb, mint a Gopher, de könnyebb, mint a web". A szinte kizárólag nyers szöveges tartalom miatt a Gemini oldalak betöltésre rendkívül gyors, a Gemini szerverek pedig igen alacsony erőforrásokkal is beérik.

Red Eclipse 2.0.0 („Jupiter“)

2019. december 19-n megjelent a korábbi írásomban bemutatott Red Eclipse következő nagy kiadása (2.0.0, „Jupiter“). Az új verzió több évnyi fejlesztés eredményeképpen számos komoly fejlesztést tartalmaz:
- Új 3D megjelenítő motor. A Cube2 engine-t annak továbbfejlesztett változata, a Tesseract váltotta fel. A Tesseract sok, a kor követelményeinek megfelelő funkciót biztosít, így olyan látványelemek valósíthatók meg a játékon belül, amikre korábban nem volt mód:
-- Valósidejű dinamikus fények és árnyékok
-- Környezeti hatások (ambient occlusion) és global illumination a természetesebb fényhatásokért
-- Erősen továbbfejlesztett modell megvilágítás
-- HDR (nagy dinamikájú renderelés), bloom, tonemapping
-- Dinamikus vertex animációk
-- Volumetric lighting (beeső fények)
-- Vízfelszín tükröződés
-- Fénytörések üvegen és vizen
- Új felhasználói felület, testreszabható megjelenéssel
- Új pályák (a korábbi pályákkal a 2.0 nem teljesen kompatibilis)
- Módosított fegyvermechniznus, új fegyvermodellek és textúrák
- Impulzusszámláló eltávolítása
- Ugrás módosítása
- Steam integráció

A KDE Plasma Tárak (Vault) nevű plasmoidja segítségével olyan jelszóval titkosított mappákat hozhatunk létre, melyek tartalma on-the-fly (menet közben), a felhasználó számára teljesen transzparensen kerül titkosításra. Ez a plasmoid azok számára lehet ideális, akik valamilyen okból kifolyólag nem szeretnék a teljes lemezüket titkosítani, vagy nincs szükségük arra, hogy a teljes munkamenet alatt hozzáférhessenek a titkosított adataikhoz, csupán rövidebb ideig. A titkosítás hátteréül jelenleg két módszer választható, az encfs és a cryfs. A cryfs jelenleg biztonságosnak tekinthető átlagos felhasználáshoz (de azért a nukleáris indítórakéták kódjait ne így tároljuk…), míg az encfs-ről 2014-ben egy független, fizetett audit megállapította, hogy bizony akadnak gyengeségei. Egyes esetekben minden további nélkül használható, de maradjunk inkább a cryfs-nél (nem véletlenül ez az alapértelmezett beállítás). A jövőbeli tervek közt szerepel a gocryptfs implementálása, ami egy biztonságosabb alternativa az encfs-re.
Az felsorolt összes titkosítási algoritmus megegyezik abban, hogy a felhasználói térben futó FUSE-ra épülnek, így használatukhoz nincs szükség root jogosultságokra, valamint abban, hogy könnyedén használhatók együtt netes felhőszolgáltatókkal (Dropbox, OneDrive, stb.).
A Tárak a Plasma 5.11 verziótól érhető el, és folyamatos fejlesztés alatt áll, a jövőben új funkciók megjelenése várható.

A Linuxos KDE Plasma asztali környezethez készült KDE Connect alkalmazás mára sok Linux felhasználó számára nélkülözhetetlenné vált, ami nem meglepő, hisz nagyban megkönnyíti a PC és a mobileszköz közti kommunikációt, miközben tökéletesen integrálódik a Plasma asztali környezetbe. Nézzük, mit is tud ez az alkalmazás.

A KDE Connect (magyarosan KDE Csatlakozás) feladata, hogy összeköttetést létesítsen hordozható eszközünk (mobil/tablet) és számítógépünk közt helyi hálózaton keresztül. A program segítséget nyújt azok számára, akik gyakran mozgatnak fájlokat mobiljuk és a gépük közt, de más feladatokban is jó szolgáltatot tehet. A KDE Connect főbb funkciói:
- Számítógép és mobileszköz csatlakoztatása bizonságos, TLS titkosított helyi hálózati (LAN) kapcsolaton keresztül
- Mobileszközre érkező értesítések megjelenítése a számítógépen
- SMS-ek és egyes üzenetküldők (Messenger, Whatsapp, stb.) üzeneteire történő válaszolás az asztalon keresztül
- Számítógépen futó médialejátszó irányítása mobilról
- Mobileszköz használata mint számítógép távirányító
- Előre definiált parancsok indítása mobilról
- Mobileszköz töltöttség szint kijelzése az asztalon
- Mobiltelefon megcsörgetése
- Fájlok és linkek megosztása a mobileszköz és a számítógép közt
- Telefon tárhelyének böngészése számítógépről, fájlok másolása, törlése, átnevezése, stb.
- Vágólap tartalmának megosztása a mobileszköz és a számítógép közt
A KDE Connect korábbi (akár 4-es) Plasma verziókkal is használható, de egyes szolgáltatásait csak frisebb, legalább 5.14.3-as verzióval tudjuk használni.

Linux alatt Xfce-n találkoztam először ezzel a menüelrendezéssel:

xfce-whiskermenu-plugin

Bal oldalt a kedvenc programok, jobb oldalt az összes többi, egy keresősáv felül, és az újraindítást/leállítást/zárolást lehetővé tévő gombok egy elkülönített részen. Számomra ez a legátláthatóbb menüfelépítés.
KDE alatt a default indító menü (Kickoff) eléggé más elrendezést használ, ami nekem már a kezdetektől fogva nem tetszik (bár állítólag több éves kutatási munka és számos tesztelő visszajelzése alapján került kifejlesztésre):

Plasma 5 Kickoff balra az alapértelmezett Breeze témával, jobbra egy sötétebbel

A Gwenview eszköztára alapértelmezetten kissé szegényes, így első látásra nem látszanak a program képességei. De mint minden KDE program, így a Gwenview eszköztára is átszabható személyes preferenciáink alapján. Ehhez kattintsunk az eszköztáron a jobb egérgombbal, válasszuk az „Eszköztárak...” lehetőséget, majd a megjelenő ablakban balról jobbra átpakolva kijelölhetjük, mely gombok jelenjenek meg az eszköztáron, ugyanitt megváltoztathatjuk a gombon megjelenő feliratot és ikont.

Eszköztár testreszabása

Felül az alapértelmezett eszköztár (nem az én képem, neten találtam), alul pedig a testreszabott