Bevezetés

Az AMD kínálatában 2006-ban jelent meg az első DDRII memóriát támogató processzor Athlon64 X2 néven, mely már Socket AM2 foglalatba illeszkedett. A CPU-k mind Windsor magra épültek, azaz 90nm-es gyártástechnológiával készültek, s típustól függően magonként 512KB vagy 1MB L2 cache-el rendelkeztek. A legmagasabb órajelű típus az idők során a 3.2GHz-es órajelű 6400+ lett, mely 2007 folyamán mutatkozott be.

Érdekes mód a 65nm-es gyártástechnológiára történő átállás nem hozta meg az áhított órajelbeli növekedést az Athlon64 X2 CPU-k tekintetében, sőt a Brisbane mag átdolgozásának "köszönhetően" azonos órajelen némileg lassabb is volt elődjénél, amit a gyártó azzal kompenzált, hogy a 65nm-es modellek, amelyek a régiekkel azonos modellszámot kaptak 100MHz-cel magasabb órajelen üzemeltek gyárilag. Az órajelemelésre azért lett volna szükség, mert a konkurens gyártó Core2 architektúrás termékei teljesítményben - azonos órajelen - és túlhajthatóságban is jobb eredményeket mutattak fel.
Annak ellenére, hogy teljesítményt tekintve nem tudtak előrelépést produkálni a fogyasztás, melegedés és gyártási költség szempontjából mindenképpen előrelépés volt az átállás.

Egy egyszerű bemutató és processzorhűtő összehasonlításra szántam el magam, s mint a címből ki is derült jelen tesztben az Arctic Cooling legnagyobb üdvöskéje az elemzés tárgya, mégpedig a Freezer Xtreme. Ezúton, még az elején szeretném megköszönni MadMax81-nek hogy rendelkezésemre bocsátotta erre az időre a hűtőjét.

A főszereplő:

A hűtő nyolc heatpipeot tartalmaz és két óriási bordát, melyek között helyezkedik el az Arctic Cooling 12cm-es egyedi CPU ventilátora, melynek sebessége 800-1600RPM között változtatható, s még maximális fordulatszám mellett is halk jelzőt érdemel.

Nem tudom, hogy más hogy van vele, de a fogyasztásokkal foglalkozó cikkek valahogy sosem adtak választ azokra a kérdésekre, amelyek éppen foglalkoztattak az idők folyamán. Arról nem is beszélve, hogy némelyik olyanra sikerült, hogy a legnagyobb jóindulattal sem lehet azt tárgyilagosnak vagy éppen a valóságtól nem elrugaszkodottnak nevezni. Ennek okán már elég régen szerettem volna vásárolni egy fogyasztásmérőt, csak eddig nem találtam megfelelő árfekvésűt számomra, ám most sikerült:

Egy rendkívül egyszerű, kis minimalista készülék, ám a célnak tökéletesen megfelel, hiszen képes mérni a számítógép (és egyéb fogyasztók) által a hálózatról felvett áramot.

Mielőtt belekezdenék a kérdések tárgyalásába pár hasznos technológiát szeretnék megemlíteni:

Cool&Quiet:

Az AMD az Athlon64 óta alkalmazott fogyasztáscsökkentő technológiája, melynek már a sokadik verziójánál tartunk, ám a lényeg nem változott: terhelés nélkül visszaveszi a CPU órajelét (szorzót) és emellett a feszültséget is. Ennek hatékonyságát már rengeteg tesztben láthattuk, a technológia bizonyított az elmúlt évek alatt.

A gondolat, hogy foglalkozzak a témával akkor ötölt belém, amikor olvastam fLeSs legutóbbi cikkének - ami minden elismerést megérdemel szerintem - kommentjeit, s ott többen nehezményezték a tesztkonfiguráció bizonyos részeit, úgymint a CPU órajelét (miért nem magasabb), a memória méretét (miért nem több), valamint azt, hogy miért is nem 64bites Vista alatt készült a teszt.

Úgy gondoltam utánajárok annak - ha már adott a 4GB RAM, hogy tényleg van-e negatív hatása, ha ennek mindössze csak a fele van a számítógépünkben. Nem vizsgálom meg a témakört minden nézőpontból, azaz most nem foglalkozok szintetikus tesztekkel, sem pedig tömörítéssel vagy kódolással, hanem csak és kizárólag játékokkal. Valamint szakítok azzal a szokásommal is, hogy csak az átlag FPS-eket tüntetem fel a grafikonokon, mert mint tudjuk, a kevesebb RAM a legtöbb helyzetben a minimum FPS-re van hatással, nem pedig az átlagra.

Sikerült összegyűjtenem itthonra három különböző AM2(+)-es CPU-t s gondoltam megnézem, hogy a teljesítményük különböző helyzetekben hogyan is viszonyul egymáshoz. A processzorok nem csak órajelükben, hanem L2 és L3 cache méretében is különböznek, sőt olykor architekturálisan is, ezért konklúziók levonása igencsak nehézkes. Igyekeztem a jelenlegi kínálatot a lehető legjobban lefedni, ezért több órajelen is megvizsgáltam a CPU-t, legalábbis amennyire a tuning engedte. Nem törekedtem arra, hogy a körülmények teljesen azonosak legyenek, inkább az volt a cél, hogy a lehető leggyorsabb beállításokon futtassam a rendszert az adott órajelen.

Tesztkörnyezet:
MSI DKA790GX Platinum
KingMax DDRII-800 4x1GB
Sapphire HD3870 512MB GDDR4 (Catalyst 8.10)
CoolerMaster RealPower RS-520W
CoolerMaster Gemini II-S

Külön szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a teszt Windows Vista x64 Ultimate rendszer alatt készült, ami kihatással van az eredményekre!!!