2024. március 19., kedd

Gyorskeresés

Útvonal

Cikkek » Számtech rovat

Fogyasztás, mit tehetünk?

  • (f)
  • (p)
Írta: |

Nem tudom, hogy más hogy van vele, de a fogyasztásokkal foglalkozó cikkek valahogy sosem adtak választ...

[ ÚJ TESZT ]

Nem tudom, hogy más hogy van vele, de a fogyasztásokkal foglalkozó cikkek valahogy sosem adtak választ azokra a kérdésekre, amelyek éppen foglalkoztattak az idők folyamán. Arról nem is beszélve, hogy némelyik olyanra sikerült, hogy a legnagyobb jóindulattal sem lehet azt tárgyilagosnak vagy éppen a valóságtól nem elrugaszkodottnak nevezni. Ennek okán már elég régen szerettem volna vásárolni egy fogyasztásmérőt, csak eddig nem találtam megfelelő árfekvésűt számomra, ám most sikerült:

Egy rendkívül egyszerű, kis minimalista készülék, ám a célnak tökéletesen megfelel, hiszen képes mérni a számítógép (és egyéb fogyasztók) által a hálózatról felvett áramot.

Mielőtt belekezdenék a kérdések tárgyalásába pár hasznos technológiát szeretnék megemlíteni:

Cool&Quiet:

Az AMD az Athlon64 óta alkalmazott fogyasztáscsökkentő technológiája, melynek már a sokadik verziójánál tartunk, ám a lényeg nem változott: terhelés nélkül visszaveszi a CPU órajelét (szorzót) és emellett a feszültséget is. Ennek hatékonyságát már rengeteg tesztben láthattuk, a technológia bizonyított az elmúlt évek alatt.

C1E:

Kevésbé ismert technológia és sokan az intel CPU-k sajátosságaként emlegetik, ám ez egy nagy tévedés, ugyanis a modernebb AMD-s alaplapok és CPU-k (Phenom, Phenom II, Athlon64 X2) is támogatják ezt a technológiát, s alkalmazásával a terheletlen teljesítményfelvétel tovább redukálható. A C1E lényege, hogy az operációs rendszer a CPU számára HLT parancsot küld, amennyiben a CPU éppen tétlen (a Windows mindig küldi, ha nincs teljes terhelés alatt a rendszer), és ezáltal éri el a várt hatást. Érdekes módon a tesztek túlnyomó többségében ezt elfelejtik AMD-s rendszereknél bekapcsolni, s mindössze néhány fórumon lehet fellelni, hogy mégis mennyit számít ez a gyakorlatban.

Nyilván az egyik kulcskérdés az, hogy mennyit számít a két technológia. A másik fontos kérdéskör számomra az volt, hogy egy táppal vajon mennyit nyerhetünk? Azaz mennyit számít, ha egy ajánlott tápot veszünk, vagy ha egy nem ajánlottat (védelmeket nem veszem most számításba, csak a fogyasztást). És természetesen az is itt van még, hogy mennyit számít az órajel és mennyit a feszültség növelése, avagy éppen csökkentése.

S akkor lássuk, hogy milyen körülmények között, s milyen eszközökkel is végeztem a vizsgálatot. Első képen a tesztrendszer látható, teljes valójában, melynek az állandó alkatrészei:

MSI DKA790GX Platinum
MSI HD4830 és az integrált MSI HD3300
OCZ 2x2GB RAM @ 2.2V
Coolermaster Gemini II-S CPU hűtő
Seagate 320GB
LG DVD-RW

A két tápegység:

CoolerMaster RealPower RS-520

Q-Tec PSU 650W Big Fan

A teljes környezet:

Tehát ezek a körülmények vezettek a teszthez, s akkor lássuk az eredményeket.

A teszt

Két CPU-t is megvizsgáltam, az egyik a Phenom 9550-em, míg a másik egy energiatakarékos Athlon64 X2, mégpedig a BE-2350. A két CPU-t egyenként hét állapotban tanulmányoztam, több órajelen és feszültségen is, melyek a grafikonokból leolvashatóak. Elsőnek lássuk a Phenom eredményeit:

A diagramon több dolgot is láthatunk. A két beállítás között csak a CPU feszültségszintje tért el, ami mint látható terheletlen állapotban nem okozott jelentős fogyasztásnövekedést, de ez azért van így, mert a lapom képes rá, hogy a CPU VID-jét módosítsa (1.2V-ról 1.25V-ra), aminek következtében a CnQ által visszavett feszültség 1.1V-ra módosult csak a kezdeti 1.05V-ról 1.15V helyett.

Nagyon szépen látszik az is, hogy a C1E alkalmazásával terheletlen állapotban CnQ bekapcsolt állapota mellett további 12W-ot nyerhetünk (első és második oszlop), valamint hogyha ki van kapcsolva a CnQ, akkor még ennél is többet, azaz 25-35W-ot (3. és 4. oszlop).

Prime95-ös oszlop azt szimbolizálja, ha csak a CPU-t terhelő programot futtatunk. Ebben az esetben a +0.1V 27W-nyi többletfogyasztást okoz, ami közel 10%-os növekedés az 1.2V-hoz képest.

Prime95+Furmark együttes futása a Worst Case, azaz ha mind a CPU, mind a VGA le van teljesen terhelve. Ebben az esetben a fent említett +0.1V 51W többletfogyasztást okoz.

Crysis alatt pedig azért néztem meg, hogy látható legyen, hogy ezek a fenti beállítások tényleg a Worst Case-t mutatják, s attól nem kell tartani, hogy játékok alatt ezt az értéket megközelítjük. Jelen esetben mindössze 11W a többlet.

Második esetben a feszültség volt állandó (1.3V), s a frekvenciát változtattam meg (2600-ról 2900MHz-re). Jól látszik, hogy a C1E hatása továbbra is azonos, azaz alkalmazása 10-30W-nyi fogyasztásmegtakarítást eredményez (1. és 2. oszlop, valamint 3. és 4. oszlop összevetéséből adódik).

A frekvencia nem befolyásolta jelentősen az idle értékeket, hiszen ugyanarra feszültségszintre vette vissza őket az alaplap, ezáltal közel azonos volt a fogyasztás.

Terhelés alatt sincs olyan jelentős megugrás, mindössze 10W-tal növekedett az energiaigény, szemben a feszültség okozta 30-50W-tal. Valós környezetben is mindössze 5W-nyi az eltérés.

Bevettem egy igazán "zöld" beállítást is, hogy láthassunk ki lehet-e alakítani egy energiatakarékos rendszert a Phenom segítségével.

Leolvasható könnyedén, hogy terheletlenül a rendszer megközelíti a 100W-os fogyasztást, ami jónak mondható egy olyan rendszertől, melyben négymagos CPU és diszkrét 4830 VGA is dolgozik.

Terhelt értékeknél sokkal jelentősebb a javulás, csak a CPU-t terhelve is 69W, valamint CPU+VGA-t terhelve is megmarad ez a szintkülönbség a 2.9GHz-es példány és a 2.2GHz-es között (sőt növekszik).

Azonban ez így még nem mutat sokat, hiszen csak a Phenom teljesítményfelvételét látjuk. Tegyük mellé az Athlon64 X2-t:

A CnQ a beállításaim közül csak az alapórajeles és feszültséges esetben működött, amelynek oka 3000-nél a magas alapórajel, amit már nem tudott lekezelni a lap CnQ-val (2950MHz körül még működött), míg visszavett feszültségű esetekben azért nem működött, mert már nem tudta visszavenni a feszültséget a lap jobban a technológia által, ezért az órajelet sem vette vissza. Ennek ellenére referenciaként ábrázoltam.

Jól látszik, hogy itt is van hatása a C1E bekapcsolásának, hozzávetőlegesen 6W-tal csökkent alap körülmények között a fogyasztás CnQ mellett. Amikor a CnQ nem működött, akkor is jelentős eltérés mutatkozik a C1E be- és kikapcsolt eredményei között. A különbség alacsonyabb órajelű esetekben 10W, míg 3000MHz-en már közel 30W.

Ezen a grafikonon a "méreg zöld" utat már az integrált VGA-val mutattam meg, ennél kisebb fogyasztást nem nagyon lehet elérni. Jól látható, hogy a 4830-as az integrálthoz képest 30W-tal dobja meg a fogyasztást terheletlenül, míg terhelve már 50W-tal. A rendszer fogyasztása integrált VGA-val legrosszabb esetben is a bűvös 100W alatt maradt.

A grafikont összevetve az előzőekkel látszik, hogy az 1.2V-os 2600MHz-es Phenom Crysis alatt 4W fogyaszt mindössze többet, mint a 3000MHz-es X2.

Felhívnám még egy fontos dologra a figyelmet. A feszültség hatása itt sem változott. Teljes terhelésen 15W-ot nyerhetünk, ha lecsökkentjük az X2-nk VID-jét 1.05V-ra 1.25V-ról, ami hozzávetőlegesen 10%-os csökkenést jelent a teljes rendszer fogyasztásában, változatlan teljesítmény mellett. Érdemes megnézni, hogy csak a C1E használatával minimum 20W-ot nyerhetünk a teljes terheléshez mérten (3. és 5. oszlop), de a különbség elérheti magasabb órajelen és feszültségen az 50W-ot is.

Hasonlítsuk össze akkor a Phenomot és az Athlon64-et energiahatékonyság szempontjából:

A 2200MHz-es érték tartozik csak a Phenomhoz természetesen. Látszik, hogy az int. VGA-s megoldással egy ilyen erős diszkrét kártyás megoldás nem veheti fel a versenyt. Viszont a Phenomon mindig működött a CnQ és a C1E is, így a különbség a diszkrét kártyás esetekben mindössze 20W, amiért cserében kapunk egy magasabb órajelet, s kétszer annyi magot, valamint ezzel együtt jelentős többletteljesítményt is (akár 100% is lehet).

A terhelt állapotbeli különbségek jelentősebbek, de így sem érik el a dupla teljesítményfelvételt. Játékban pedig megmarad a 20W-nyi különbség, ami terheletlen esetben is volt.

=================================================================

Áttérnék ezennel a másik témámra, azaz hogy a tápegységek mennyire befolyásolják a teljesítményigényt.

A versenyző közel sem egy kategória, sem árban, sem pedig minőségben, ezt valószínűleg mindenki aláírja. Annak idején, amikor még a Q-Tec tápom volt a főgépemben találtam a Hexus-on egy tesztet róla, s elszörnyülködtem, ugyanis az ottani grafikonok alapján az a táp kétszer annyit fogyasztott, mint egy Chieftec, vagy FSP, vagy hasonló nevesebb gyártók termékei. Kissé értetlenül is fogadtam, de nem tudtam cáfolni eszköz hiányában egyáltalán. Most azonban kezemben van az eszköz, s érdekelt, hogy valóban így van-e (igazság szerint arra számítottam, hogy tényleg úgy van).

Ehhez képest ezt mértem. Terheletlen különbség 10W, terhelve maximum 20W. Természetesen nem jelentéktelen ez sem, hiszen ~10%, de azért mégsem 50%...

Komolyabb terheléssel is megkínáltam a kis 20 tűs tápot, s érdekes módon nem pukkant el, pedig jó ideig kellett szolgáltatnia azt a több mint 300W-ot folyamatosan. A különbség pedig megmaradt az eddig már mért szinten.

Konklúziók:

Óvatosan bánjunk a feszültségemeléssel, mert alapvetően az befolyásolja a fogyasztásunkat terhelt állapotban.
Használjuk a rendelkezésünkre álló energiatakarékosságot szolgáló technológiákat, mint a C1E és a Cool & Quiet, mert velük jelentős megtakarítást érhetünk el pl. ha csak zenét hallgatunk, internetezünk, filmet nézünk és letöltünk.
A Phenomnak sincs elvetemült fogyasztása, hogyha kihasználjuk az általa nyújtott lehetőségeket.

Utóirat:
A C1E nem luxuscikk, nem csak 40000 Ft-os alaplapokon elérhető, hanem például az ASUS M3N-H/HDMI is támogatja (20K körüli), s ezen kívül is nagyon sok lap. Érdemes lapvásárlás előtt utánajárni ennek.

Azóta történt

Hirdetés

Copyright © 2000-2024 PROHARDVER Informatikai Kft.