Előző cikkemben eljutottunk 1999 elejéig, megláttunk olyan óriási megoldásokat, mint a 3Dfx Voodoo II, vagy a kihívója a Riva TNT, ám az élet nem állt meg, sőt a verseny kezdett felgyorsulni. Ez az öldöklő verseny, fejlődni vágyás vezetett a 3Dfx felvásárlásához (nVidia)... Na de ne menjünk elébe mindennek, nézzük csak a felhozatalt...
3Dfx:
Voodoo 3:
'99 áprilisában megjelenő kártya kiadását megelőző időszakban rengeteg vita volt azzal kapcsolatban, hogy vajon jelent-e a kártya előrelépést ill. komolyabb előrelépést az előző generációs 3Dfx kártyákkal szemben. A vita pedig egyáltalán nem volt alaptalan, ha megnézzük a kor tendenciáit, s mellette a kártya specifikációit...
A kártyából ugyanis hiányzott az AGP-n keresztüli textúrakezelés, szintúgy a 32 bites renderelés képessége, sőt a textúrák legnagyobb mérete is elmaradt a várttól, ugyanis legfeljebb 256*256-os textúrákat volt képes kezelni.
Ezek mellett természetesen sok fejlődés is történt, hiszen a Voodoo II-n lévő háromchipes megoldást egychipes váltotta fel, ami jótékony hatással volt a költségekre, továbbá annak ellenére, hogy nem tudott 32 bites renderelést a chip belsejében már minden művelet 32 bites színmélységben történt, ami azért volt fontos, mert így a textúrák eredeti színeit lehetett megőrizni (leszámítva a végső konverziót).
A kártya több változatban került piacra, így született meg kezdetben a V3 2000, V3 3000 és valamivel később a V3 3500. Ezek a változatok csak órajelben különböztek egymástól.
Voodoo 3 2000
Technikai paraméterek
GPU órajel: 143MHz
Pipeline (Pixel/TMU): 1x2
Texture fillrate: 286 MT/s
Memória órajel: 143MHz
Memória méret: 16MB SDRAM
RAM-DAC órajele: 300MHz
Támogatott DX verzió: DX6
T&L egység: Nem tartalmaz
Megjelenés: 1999 II. negyedév
Voodoo 3 3000
Technikai paraméterek
GPU órajel: 166MHz
Pipeline (Pixel/TMU): 1x2
Texture fillrate: 332 MT/s
Memória órajel: 166MHz
Memória méret: 16MB SDRAM
RAM-DAC órajele: 300MHz
Támogatott DX verzió: DX6
T&L egység: Nem tartalmaz
Megjelenés: 1999 II. negyedév
Voodoo 3 3500
Technikai paraméterek
GPU órajel: 183MHz
Pipeline (Pixel/TMU): 1x2
Texture fillrate: 366 MT/s
Memória órajel: 183MHz
Memória méret: 16MB SDRAM
RAM-DAC órajele: 300MHz
Támogatott DX verzió: DX6
T&L egység: Nem tartalmaz
Megjelenés: 1999 II. negyedév
ATi
Ati Rage 128
Ez a kártya nem volt a gyorsaság mintapéldánya, ám minőségét tekintve bizony tudott újat mondani az őt sebességben megverő kártyáknak is. Ezt a kártyát főleg DVD nézés támogatásához ajánlották, s csak másodsorban játékra. Árát tekintve nagyjából megegyezett egy V3 3000-essel, ám a teljesítménye a közelében sem volt...
Technikai paraméterek
GPU órajel: 90MHz
Pipeline (Pixel/TMU): 1x2
Texture fillrate: 180 MT/s
Memória órajel: 90MHz
Memória méret: 8-32MB SDRAM
RAM-DAC órajele: 250MHz
Támogatott DX verzió: DX6
T&L egység: Nem tartalmaz
Megjelenés: 1999 I.negyedév
ATI Rage Fury Maxx
Valamit eltaláltak annak idején az ATI-nál. Ez a kártya egy igazi gyöngyszem volt. Két Rage 128 PRO chipre épült, amelyeknek a teljesítménye egyenként nem sokat ért, ám a kettőt összekötve bizony valós javulást okozott a kártyánál. Sajnos némileg későn érkezett, ezért már a GeForce 256-tal kellett vesenyeznie.
A kártya nem tartalmaz T&L egységet, ennélfogva nem is DX7 kompatibilis hardveresen, azonban a rajta helyet foglaló két chip képes volt a legtöbb esetben kompenzálni a GeForcenak ezt az előnyét. Már korábban is láthattunk példát kétchipes megoldásra, mégpedig a 3Dfx SLI-jét (amit manapság az NV használ már, mint jogutód).
Ez a megoldás nagyban különbözik a 3Dfx-étől, mert míg annál az egyik kártya a páros, a másik a páratlan sorokat számolta, addig ebben az esetben nem erről van szó, hanem hogy az egyik képkockát az egyik, míg a másikat a másik egység számolja. Érdekesség, hogy ehhez a fajta megoldáshoz semmiféle különleges szoftveres támogatás sem kellett, szemben a T&L-hez.
Néhány tulajdonsága:
-16 bites teljesítménye a kártyának közel azonos a 32 bitesével
- kedveli a magas felbontásokat
- 32 bites Z-puffer (mélységmeghatározás) alapbeállítás
- nagy textúrák használata sem okoz gondot, mivel használja az S3TC-t
- speciális gyorsítótárak csökkentik a chipváltások hatását
Fontos előnye volt továbbra is az NV-vel szemben a teljesen hardveres DVD lejátszás, szemben az NV-féle félig szoftveres megoldással.
Technikai paraméterek
GPU órajel: 125MHz
Pipeline (Pixel/TMU): 2x(1x2)
Texture fillrate: 500 MT/s
Memória órajel: 143MHz
Memória méret: 2x32MB SDRAM
RAM-DAC órajele: 250MHz
Támogatott DX verzió: DX6
T&L egység: Nem tartalmaz
Megjelenés: 1999 IV.negyedév
Matrox
G400
A G400-as GPU-nak alapja a G200-ban keresendő, amelyet a Matrox mérnökei igyekeztek megfeleltetni a kor kihívásainak, s ennek jegyében "megduplázták". Az új chip ennek fényében nem sok újdonságot tudhat magáénak, de azért párat így is sikerült beépíteni. Ezek közül az egyik legfontosabb, hogy a kristálytiszta 2D-s képet immár nem csak egy, hanem 2db monitoron is megjeleníthetjük (DualHead). Pár új 3D-s funkció is belekerült a chipbe, mint az Environment Mapped Bump Mapping. Teljesítményét tekintve továbbra sem volt kiemelkedő, nem is igazán játékosoknak szánták ezt a kártyát.
Szintén AGP 4x-es csatlakozón keresztül kommunikált az alaplappal.
Technikai paraméterek (G400 MAX)
GPU órajel: 125MHz (150MHz)
Pipeline (Pixel/TMU): 2x1
Texture fillrate: 250 MT/s (300MT/s)
Memória órajel: 166MHz (200MHz)
Memória méret: 16-32MB SDRAM
RAM-DAC órajele: 250MHz
Támogatott DX verzió: DX6
T&L egység: Nem tartalmaz
Megjelenés: 1999 II.negyedév
nVidia
Riva TNT2
Ebben a kártyában végre sikerült ötvözni a sebesség és képminőség megfelelő kombinációját, ugyanis kellően gyors volt ahhoz, hogy a korabeli játékokat a lehető legszebb minőségben megjelenítse. És mindezt úgy sikerült elérni, hogy már megjelenésekor készen a kártyához a megfelelő, gyors és stabil driverek.
A kártya megjelenésekor közvetlen versenytársa volt a Voodoo 3-aknak, ám árban csak az olcsóbbak tudták felvenni velük a versenyt, így a Diamond Viper V770-ese, amely szintén 37000Ft körül volt elérhető, akárcsak az STB-féle V3 3000. Ezek a kártyák minden fontos technológiát támogattak, azt is melyeket a V3-k nem.
A két cég másféle (3Dfx és nVidia) megoldást alkalmazott a textúrázás gyorsítására, ugyanis míg a V3-ak 1db multitextúrázó egységet tartalmaztak, addig a TNT2-k két db egyszeres textúrát kezelni képes egységet építettek be a GPU-ba. A 3Dfx megoldása a korabeli játékok egy részénél nem tudta kifejteni hatását, mert amennyiben a játék nem támogatta a multitextúrákat, akkor elveszett ennek a teljesítménynövelő hatása.
Komoly gyártástechnológia előrelépést jelentett, hogy a csíkszélességet a TNT 0.35um-éről sikerült 0.25um-re sikerült átállítani, aminek köszönhető a több mint másfélszeres órajel (TNT 90MHz-es maggal rendelkezett).
A kártya két verzióban került kezdetben piacra, sima TNT2 és TNT2 Ultra néven, ám ezek csak órajelükben különböztek egymástól. Későbbiekben készültek komolyabb csonkítással is ilyen kártyák, amelyek a vékonyabb pénztárcájú vásárlókat célozták meg, ilyenek voltak az M64 és a Vanta kártyák. Ezeknél a kártyáknál a memóriabusz szélességét 128bitről 64-re módosították, ami a magasabb felbontások esetén (vagy nagyobb textúráknál) komoly hátrányt jelentett.
Technikai paraméterek (Ultra értékei)
GPU órajel: 125MHz (150MHz)
Pipeline (Pixel/TMU): 2x1
Texture fillrate: 250 MT/s (300MT/s) (ha dual textúrák voltak, akkor feleződött)
Memória órajel: 150MHz (183MHz)
Memória méret: 16-32MB SDRAM
RAM-DAC órajele: 300MHz
Támogatott DX verzió: DX6
T&L egység: Nem tartalmaz
Megjelenés: 1999 II. negyedév
GeForce 256
A világ első GPU-jaként számon tartott chip. Ebbe a kártyába integrálták bele elsőként, működőképesen a DX7 újdonságát, a T&L egységet. Ez az egység azt a célt szolgálta, hogy a 3D-s alkalmazásokban sokszor alkalmazott mátrixtranszformációk és fényhatás-számítások hardveres támogatást kapjanak, azaz ne kelljen őket a központi processzornak kiszámolni. Ez azt jelentette DX7-es alkalmazásokban, hogy a kártya teljesítménye (egy TNT2 Ultrához képest) akár 9-10x-esére is emelkedhet (lásd Indy3D).
Azonban nem csak a DX7-es alkalmazásokban volt teljesítménynövekedés, mert a TNT2 alapot sikeresen áttervezték, s alkalmazták az S3 által már rég óta használt AGP 4x-es csatlakozót, amelynek egy ilyen kártyánál komoly hatása volt a játék folyamatosságának megőrzésére.
Ez a kártya is több verzióban készült, de a verziók csak a memória típusában különböztek, ugyanis készült SDR-SDRAM-os és DDR-SDRAM-os verzió is a kártyából. Mai szemmel az lehet az érzése az embernek, hogy átverés a DDR-es verzió, ám ez nem igaz. A kártya igenis gyorsult a DDR memóriától, s az ára is az egekben volt, köszönhetően a teljesítménynek és az új, ritka technológiának.
Ez az ár azonban megtérülhetett, ugyanis a kártyát még a 2006-os megjelenésű Star Wars: Empire at War játék is támogatta.
Ebből a chipből butított verzió nem készült, ez pedig azért lehetséges, mert viszonylag rövid ideig volt a piacon, s az ezt követő GeForce 2 GTS-ből származtatott MX-ek azonos teljesítményt nyújtottak az eredeti Gf 256-tal, azonban az előállítási költségük jóval alacsonyabb.
Technikai paraméterek
GPU órajel: 120MHz
Pipeline (Pixel/TMU): 2x2
Maximális texture fillrate: 480 MT/s
Memória órajel: 183MHz
Memória méret: 32-64MB SDRAM
RAM-DAC órajele: 350MHz
Támogatott DX verzió: DX7
T&L egység: Tartalmaz
Megjelenés: 1999 IV. negyedév
S3 Graphics
Savage 4
Az előző cikkből megismert Savage 3D továbbfejlesztése volt a kártya több szempontból is. A chipet felruházták multitextúrázási képességgel, egyszerre képes volt egy menetben két egyszeres textúrát is kezelni, ám sajnos nem egy órajel alatt, s ha a játék dual textúrákat használt, akkor a textúra kitöltési sebesség a felére esett vissza.
A kártya általában nem tudta teljesítményben felvenni a verseny a 3Dfx és az nVidia újdonságaival (V3 és TNT2), ennek ellenére olcsósága miatt jó ár/teljesítmény mutatóval rendelkezett és rendkívül népszerű volt az olcsóbb gépek piacán. Ezt szerencséjükre a gyártástechnológia is lehetővé tette, hiszen 0.25um-t alkalmaztak.
A kártya 4xAGP interfaceszel rendelkezett - hozzátenném, hogy elsőként a VGA piacon.
Technikai paraméterek
GPU órajel: 110-143MHz
Pipeline (Pixel/TMU): 1x2
Texture fillrate: 500 MT/s
Memória órajel: 143MHz
Memória méret: 8-32MB SDRAM
RAM-DAC órajele: 300MHz
Támogatott DX verzió: DX6
T&L egység: Nem tartalmaz
Megjelenés: 1999 I. negyedév
Savage 2000
A kártya már a GeForce 256-os közvetlen ellenfelének számított, beépített T&L egységgel, amely szerencsére csak szoftveresen volt letiltva, így a kicsit olvasottabb felhasználók könnyen fel tudták oldani a tiltást, s használni ennek teljesítménynövelő hatását.
A kártya hasonló texture fillratetel rendelkezett mint a GeForce 256, de ezt csak akkor tudta kihasználni, ha a játék támogatta a multitextúrázást, azaz ha 2x-es textúrákat használt. Ha ez nem állt fenn, akkor a sebesség ismételten megfeleződött.
A kártyát kezdetben 0.22um-en gyártották, ám ezt a későbbiek 0.18um-re állították át. Ráadásul, míg a GeForce 256-ot 23 millió trazisztorból építették fel, addig a Savage 2000 mindössze 12 milliót igényelt.
Technikai paraméterek
GPU órajel: 125MHz
Pipeline (Pixel/TMU): 2x2
Maximális texture fillrate: 500 MT/s
Memória órajel: 155MHz
Memória méret: 32MB SDRAM
RAM-DAC órajele: 300MHz
Támogatott DX verzió: DX7
T&L egység: Tartalmaz
Megjelenés: 1999 IV. negyedév
Nagyjából ez volt a '99-es kínálat, s ismét áttekintettünk egy évet, már csak az van hátra, hogy némi teljesítmény is hozzá kapcsolódjon a VGA-khoz:
Magyarázatra érzésem szerint nem szorulnak a grafikonok.
Folytatás idővel következik.