Nem, nem ennyi éves vagyok.
Még csak nem is Fortuna istennő lepett meg ily kedves összeggel.

http://logout.hu/muvelet/cikk/karbantart.php?id=50000

Ozorás cikkem az Id alapján az 50000. írás a logouton.

Aztán lehet tévedek, előbb-utóbb kiderül.

Ma hamar elnyomott az álom, imént ébredtem. Horrorfilmet álmodtam. Kaszabalós gyilkos, hullák mindenfele, építkezés, meg parkoló autók, fogalmam sincs mi történhetett. Anyám is az egyik "sebesült" volt, a többiek viszont nem úszták meg, ki lettek nyírva.
Én csak amolyan külső szemlélője voltam a dolgoknak, legalábbis az álmomban. Volt egy öreg bácsi, az meghalt , ő még az , akit nagyjából fel tudnék idézni. A többieket nem.
Ennyire emlékszem csak.

Nem szeretem az ilyen filmeket sem. Ha vért látok, elfordulok, ha valami kegyetlenséget látok elfordulok, behunyom a szemem moziban is.

Félek a fájdalomtól, ezt viszont tudom. Annak idején elzakóztam a Keletinél zebrán, épp csak lehorzsoltam a kezem. Mentem tovább, fel a piros hetes buszra, leszállás a Hungáriánál.
Nos leszállás után le kellett ülnöm, mert szédültem, majdnem összeestem. Pedig csak egy kis horzsolás volt.

Nos ki nem hagynám
Csütörtökön 5-ig dolgozom, remélem odaérek a westendbe 17.45-re.
A G.I. Joet nézem először, aztán 20.45-től a Pokolba taszítvát.

Jegyár : 500 FT a moziünnep alatt!!!!!*

*Kivéve 3D-s filmek

Aki akar jöjjön Lehetne akár PH! unofficial mozilátogatás is

Finnya bizony!

Reggel mikor felkeltem, ígéretemhez híven tettem fel kukoricát főni. Szeretjük mindketten, páromat pedig félálomból ébresztve megkérdeztem, kér-e még valamit?
- Mit főzzek?
-Kukoricát!
-De az már fő! Másvalamit?
-Kukoricát!
-Mondom másvalamit? Készítek zúzapörköltet. Kérsz?
-Nem szeretem!
-Hát jó ,akkor nem kapsz. Csinálok mellé tésztát, kérsz?
-Kérek tésztát!
-De hisz az előbb azt mondtad, kukoricát.
-De kérek tésztát, sooook tésztát, mert szeretem!

Lol. Ilyenkor olyan , mint egy 5 éves gyerek
Na szóval, mint ahogyan írtam, kitaláltam, hogy készítek ebédre jó kis zúzapörköltet. Imádom, nagyon finomra tudom elkészíteni, és a zúza semmihez sem hasonlítható íze is a kedvencem. Van viszont ugye a fenti probléma:
Ő nem szereti a zúzát. Vagyis inkább finnyás. Hasonlóan nem komálja a nyeles húst (csirkecomb) és a sütiben lévő mazsolát sem(a mazsolát amúgy szereti).... Természetesen a görögdinnyében sem maradhat benne a magja

0
Hát íme eljött ez is. 2009. nov. 8. Ma van egy éve ,hogy Esmeinnel összejöttem. Ennek örömére megleptük magunkat egy költözéssel a ködös Londonba. Bár most ott inkább jó idő van

[link]

----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Az igazságot valószínűleg sosem fogjuk megtudni.

Mint minap írtam elszakadt a papucsom. És idén már nem ez az első lábbeli, amely szétmegy a lábamon.
Viszont amit vettem bőrcipőst. Elég kényelmes és tetszetős , mindezek mellett pedig olyan tildyncses, ahogyan Esm mondaná. Szeretem is.
Viszont ügyes voltam, emrt mikor vettem, -sietősen kellet ugyebár, hiszen a szandál szétszakadt rajtam - sikerült a jobboldalit nem felpróbálni. Mint utólag kiderült bánatomra.
Nem fogom soha megérteni szerintem a számozást. Múltkor a Hervisben vettem egy 42-es pumát, az volt jó rám, node használat közben derült ki, hogy éppen csak.
Ez 41-es. Próbáltam 40est is, az is jó lett volna, de ez kényelmesebbnek tűnt. Használat közben derült azonban ki, hogy picit kijár belőle a jobb lábam. Utcai szaladgálós, hasonlít a balerinacipőhöz de mégsem.

A legjobb családban is megesik, nyugtatom magam. Nem tudom meg nem történtté tenni, ez van. Félreléptem. Ráadásul kétszer is. Elég nagy szégyen . Azt sem tudom, hogy mondjam el páromnak. Eltitkolni nem tudom, fizikai nyomai vannak. Meg lelkiek is. Bánt a dolog. Tudom, hogy hibáztam.

A történet ott kezdődik, hogy elmentem , meglátogatni a volt szomszédokat , segíteni a pc-n egy két dolgot beállítani . Ugyebár ex még mindig ott lakik, nem költözött el. Sikerült összefutnom vele,épp akkor ért haza, viselkedése rideg és távolságtartó volt, és menekült előlem. De nem vele történt az affér.

Félreléptem. A szó szoros értelmében . Sikerült a bal lábammal eltalálnom egy vascsövet, felszakadt a körömágyam kicsit, vérzett is. A másik lábamon meg a papucsomban léptem félre, amin el is engedett a ragasztás. Én nem értem , hogy miért csinálnak ennyi selejt terméket. Idén ez már a 3. lábbelim, ami elszakad a lábamon. Volt a tavalyi szandálom, amit imádtam, lábujjközes volt, az szakadt ki Ozorán. Múltkor a Deichmannban 2 hónapja vásárolt szandálom ment szét a csatjánál. Most meg a papucsom. Nem szeretem a papucsokat, csúszkál benne a lábam, hát meg is lett az eredménye.

Sosem voltam nagy szervező emberke, sőt az osztályból is mindig kilógtam kicsit, viszont idén 15 éve, hogy az általános iskolás osztálytársakkal elballagtunk . Az élet fura fintora , hogy bár sosem tudtam beilleszkedni, mégis én kezdtem neki a szervezkedésnek. Igazándiból távolról kell intézkednem, segítségem nem sok van , csak magamra hagyatkozhatok. És még azt sem tudom, ki jönne el, és hányan jönnének.

Eddig nem voltak ilyen találkozók. Eléggé szétszéledt az általános iskolai társaság, sokaknak már gyerkőc is van. Van olyan gond is, hogy nem tudom, mennyien engedhetik meg maguknak, hogy 3000 ft-ot csak a vacsorára költsenek, és akkor még hol van az ajándéka tanároknak.
Apropó tanárok : felsős osztályfőnökünk ballagásunk után 2 évvel meghalt. Alsóban 3 oszifőnk volt, ebből egyről nem tudok semmit, a másik kettő közül meg nem tudom kit kellene. Vagy kellene-e az összes tanárt. És milyen ajándékot kapjanak?

Tudom a tanárok utálják az ilyen mindenféle csecsebecsét: tálkából díszből már nem tudnak mit hova rakni. Ráadásul mely tanárok legyenek még meghívva volt osztályfőnökön kívül? Meg ne haragudjon már valamelyik...