Visszanéztem a blogoszférás blogomba, és szépen kicserélődtek a képeim, úgymond felülíródtak...
Khm... A képfeltöltőre most nagyon haragszom.
Inkább ti se használjátok!

Eltelt egy hónap, november 8-án érkeztünk meg. Nagyon nagy hangulatingadozásaim vannak, attól függően, hogy épp jól sikerült a napom vagy sem. Holnap délre behívtak egy helyre, interjúra , php-s munka.

Aztán ma beadtam a subwaybe meg egy törökhöz az önéletrajzom. A török pincér csajszit keres, szendvicseket kell gyártani , ilyesmi . Este fel is hívott, én meg berezeltem kegyetlenül, hjajj jaj, csak férfiak voltak benn, kártyáztak, ugye nem akarnak eladni, hjaj, ugye nem történik semmi rossz velem, annyi mindent hall az ember...
Erre a lakótársak meg elpoénkodják... Esmein szintén.
Na mindegy, holnap bemegyek, hogy megbeszéljük pontosan miről lenne szó (telóban ezt beszéltük meg) , de kicsit megijedtem na....
Nyugtassatok meg, hogy nem akarnak csúnya dolgokra rávenni , vagy hasonló

A lehető legrosszabb kombináció a fenti.
MA voltam a cateringes cégnél, és hát nagyon letörve jöttem ki. Míg lakótársamnak a kezébe nyomtak egy listát, hogy tanulja meg, jöjjön vissza, és írja meg a tesztet, én rögtön teszttel kezdtem: Chafing dish, meg ilyenek... Mondom mi van? Még így is tudtam három kérdésre a választ, de ... Lényeg a lényeg, elég magam alatt vagyok, hogy még ide sem vagyok jó. Ráadásul a nyelvem is összeakadt beszéd közben, totál nem tudtam kifejezni magam - telefonban meg nagyjából már megy, ez is érdekes...

Szóval a minap írt "lesz munkám!" mondat ma már lesz munkám?-ra módosult. El vagyok kenődve, és le vagyok törve , mint a bili füle. Angolra meg nagyon rá kell feküdnöm, tényleg, de nagyon nem megy a fejembe. Ma is másfél órát angoloztam, online tesztkérdések, meg az angol nyelvtankönyvet nézegettem. Holnap 1 óra angol beszéd itt az egyik lakótárssal, aki tart egyébként is órákat....

Félek, hogy bármennyire is küzdős típus is vagyok, ebben felsülök, csúnyán. Tudjátok olyan érzés, hogyha már felszolgálni sem vagyok jó, akkor minek élek?

Nem nagy was ist das, de valami. A jobs2Gohoz megyek hétfőn kitölteni papírokat, egyelőre -amíg más nincs - felszolgálás (catering) a Tower Bridge tetején, meg egyéb elegáns helyeken.

Nem sok, közben PHP-s melót is keresek, de a semminél több, igaz minimálbér.
Juhéj!

Illetve ma kaptam időpontot NI numberre, ez kb az otthoni taj számnak felel meg

Update: délután beadtam egy mobilt tartalomfejlesztői állásra, reménykedem , hogy bejön.
Illetve ne egyetek karácsonyi pudingot, blöá, nagyon rossz. Pedig mazsola van benne.
Még valami, ezt a reklámot minap láttuk a TV-ben , hát majd megfulladtunk a nevetéstől (magical trevor az eredetije)

Elkezdtem egy angol tanfolyamot.
Szintfelmérő szerint level 3 , azaz preintermediate vagyok, bár ezt sejtettem is.
Ez alatt a beginner, meg az elementary van, felette meg: intermediate, upper intermediate, advanced.

Avagy nem adom fel, míg egy darabban látsz, nem adom fel, míg életben találsz ...
Bármennyire is próbálom erősnek mutatni magam, bizony van , amikor én is megtörök. Szerencsére csak pillanatnyi állapot, esek, kelek. De mikor esés van, akkor hiszti is. És amikor hiszti, akkor bizony amolyan "nem vagyok jó semmire érzés" . Türelmetlen vagyok. Otthon egy hét alatt lett munkám, de úgy, hogy az interjú is benne volt az egy hétben. Itt 3 hete próbálkozom, igaz komolyabban csak két hete, de hívásokon kívűl semmi. Ma megjött a második elutasító mail is....

Dear Ildiko,

Thank you for your interest in the PHP developer at GPMD.

After long consideration and a huge amount of CV's from many top candidates, I am sorry to have to inform you that your application has been unsuccessful.

Szóval elszontyolodtam. Este viszont elővettem a papírost, amit az iránylondonosok adtak, írtam két magyar csajszinak, egyik ingyenes nyelvtanfolyamokat szervez, másik szállodai munkákat intéz, szóval írtam nekik, amíg IT-s meló , meg perfekt angol nincs , ez is megfelel. Nem életem állása, de legkésőbb egy év múlva phpzni szeretnék, de addig is meg kell valamiből élni....

Yes, I do

Új dologba kezdek.Frameworkkel még úgysem dolgoztam. Mostanában keresett dolog. Azt hiszem az oop-vel is meg kell barátkoznom...

Mellesleg beteg vagyok, tegnap este hőemelkedésem volt, és amit felköhögök az is néha véres. H1n1 és sima influenza ellen is be vagyok oltva (okt. közepe)

Esmein beszélgetett ircen ps3 csatornán egy angol sráccal, aki nem vágta le, hogy ő nem angol (nem semmi) , és mondta a srác , hogy épp php programozót keres, de nagyon nehéz találni .
Mi meg ültünk kaján vigyorral , mikor ment a válasz, hogy ő (Esm) konkrétan ismer egy ilyen embert, aki történetesen a barátnője, és épp php fejlesztői munkát keres, csak az angolján kéne még csiszolni...
Srác visszakérdez: Miért, nem angol?
Esm: hát nem
Mindenesetre a srác kérte, küldjek neki cv-t
Küldtem.
Ez a cég lenne. Kicsit délen van, szóval költözni kell ha bejön.

Mielőtt valaki félreértené, csak a metróról van szó, kicsit fura ugyanis első hallásra a : Mind the gap, please!
Természetesen csak a vicces félrefordításom eredménye a címbeli mondat, helyesen ugyanis ügyelj a résre-t jelent. Néha kiegészítik : Mind the gap between the train and the platform.

Ígértem egy picit hosszabb beszámolót, lassan már ez a hét is eltelik, így épp ideje.

Napközben sokszor járjuk a várost, ekkor akadtam erre a gyöngyszemre is:

Hétvégén bulizni voltunk Esmeinnel az O2 arénában, konkrétan a Matter nevű helyen . A belépő nem vészes, viszont tudjuk mire megy el az angolok pénze: italra!

Egy fél pint (2.75dl) sör 4 font, egy fél literes ásványvíz 2.5! Szép.
Node mielőtt ennyire előre szaladnék, először is elmesélném a bejutást: magába az arénába is csak motozás után lehetett bejutni, külön sor a fiúknak, külön a lányoknak. Természetesen a mienk volt a hosszabb. Kapun átjutás után végigtapogattak egy detektorral, majd mehettem utamra, Esm már rég kész volt az átvizsgálással. Megkerestük a mattert, újabb sorbanállás. És ami a leglényegesebb, újabb detektoros kapu, majd kézi átvizsgálás. Életemben nem volt még ilyenben részem, bizony a biztonságis csajszi végigfogdosta a mellemet. Ha esetleg más irányultságaim lennének, lehet még örültem is volna neki.
Miután leadtuk a kabátot , bementünk a tánctérre. Nekünk nagyon tetsző zenék voltak, de tömeg is. Fentebb mentünk, mint kiderült 3 szintes a fő terem, és ezen kívűl még egy terem volt

Nagyon meg kéne már írnom az elmúlt napok történéseit, de valahogy nem visz rá a lélek. PEdig eseményekben gazdag volt.

Úgyhogy hirtelen csak ennyi:
-hétfői interjút az ember átrakta keddre, kedden törölte, mondta hív ma , de nem hívott
-voltam benn egy cateringes cégnél , de kicsit elfoglaltak most, hívjam hétfőn őket - mivel azt hiszem beleőrülök az itthonlétbe, utálok tétlen lenni, és így a pénzem sem fogyna , meg tanulnám a nyelvet is.

A napi 3 hívás pedig immár csak 1.
Kicsit rajtam van a para, főleg a nyelvtudásom miatt, szakmailag nem vagyok hülye, és hajlandó vagyok fejlődni is, sőt.
De az angol.... Nem tudom, másoknak hogy megy olyan egyszerűen...
A leírt szövegek kb 60-70%át értem csak, mármint ezen főképp az újságot értem. Állásajánlatok azok azért mennek 90%os érthetőséggel.