Nincs egerem. Azaz van, csak nem működnek a gombok. Ez még mindig az a rágcsáló, amivel szemben a múltkor is elkövettem némely atrocitásokat. Akkor sikerült megmaszekolni, most már nem. Szóval billentyűzetegér be, drótos mozgat, billel kattint.

A CounterStrike a hibás!

Most az E és R gombokkal cs-zek

Szülői erődemonstráció okán vasárnap estétől kedd hat óráig a teljes szélessávtól elszigetelve kellett élnem.

Most már újra a világkörforgásban.
I love, my net!

„Saját magam ikertestvére vagyok”*

Ülök egy szobában. A szoba üres. Tele van tárgyakkal. Érdektelen. Egyedül vagyok. Valaki beszél hozzám. Tisztán hallom. Zavaros. Mélyről jön. Ott visszhangzik a falak között.

Tik-tak. Tik-tak. Egy óra ketyeg.
Kop-kop. Kop-kop. Pereg az eső.
Könnycseppem a kagylóba hull. Vörös a szemem. Látom a tükörben.
Egy átlátszó hálóing van rajtam. Egy falatka bugyi. Más semmi. Szép vagyok. Kívánatos. Kinek? Magamnak? A falaknak? Egyedül vagyok. Rég.

Mögöttem becsukódik az ajtó. Arcomon már nyoma sincs a könnyeknek. Semmi nem látszik rajtam. Csak egy picit eresek a szemeim. A kollégák tudják: sokat olvasok. Mosolyt húzok az arcomra. Mint egy ruhát. A mosolyt is úgy húzod fel, mint egy ruhát, ha emberek közé mész. Miért csinálod? Kinek? Nekik? Magadnak? Ugyan kik ők? Elmennek melletted. Megtűrnek maguk mellett, mint a másik milliót. És magadnak? Fontos vagy?
Miért akarnál hazudni nekem? Miért hazudsz? Elbújni úgysem tudsz. Képtelenség elbújnod magad elől. Képtelenség, hallod!? Nem bújhatsz el. Sehova. Sehova nem menekülhetsz, hallod? Úgyis utolér. Mindjárt... mindjárt utolér. Itt van... mindjárt... csak bírd ki...

Égnek ostora

Sok év múltán, ha tűz mellett
regét, mondát énekelnek,
ősz fejű öreg is lesz ott,
s régmúltra fordítják a szót,
idézik múlt dicsőinek,
apáiknak, őseiknek
nevét, népnek eredetét,
hálával említik majd nevét."

Napunk, Holdunk fényes arca egymásnak dalolt,
napkelet, és napnyugat közt félhomály honolt,
de annál szebbre nőtt ismét Égiek fénye,
megszületendő fiú nevét csillag írta égre.

Bendegúz fiáról táltos regét énekelt,
pusztában felzengő hangja sólyommal felelt,
öreg látó kőbe rótta regének szavát:
"Hadúr maga segíti majd gyermek csillagát!

Asztalvas:

És innen nem tudok több képet feltölteni. Pedig van még 2 287 kb tárhelyem a RIOS szerint, illetve a méretkorlátozáson is belül vagyok. I'm sorry. Jöjjön imageshackről:

Gépvas:

Vas-asztal:

Romlottam. Sokat.
A környék legszínvonalasabb sulijába járok. Persze itt se zseni mindenki. De akkor is.
Tavaly, ilyenkor a félévi átlagom 9,50 volt. Most 8,31. 1,19 jegyet romlottam. Ez azért rettentő sok. 23. tanuló vagyok a 28-as osztályunkban. Vicces.
Tekintve, hogy vannak nálam sokkal bunkóbbak is, sőt, én 8 (!) évig mindig osztályelső voltam. Pedig sose tanultam sokat, naponta fél-egy órát. Néha annyit se. Idén egész félév alatt össz-vissz 3 órát, ha tanultam. Azon kívül leszartam az egészet. Aludtam órán. Ha 5-öst írtam, az sem érdekelt. Zenéből van egy hármasom.

A román tanárnő ezt mondta:
"Széghéld magad! Tu eşti lusta. Leneş. Foarte leneş." És még valami olyasmit, hogy buta ember vagyok, mert annyi eszem lenne, hogy az sok is, mégse használom. Igaza van.

Magyarból a legjobb vagyok. Most jutottam tovább egy irodalom versenyen - vasárnap címlapos lesz a firkálmány. Még lesz kettő februárban. Legalább az egyikről díjat kéne hozni/tovább jutni az országszintű fordulóba.
Ezenkívül programozásból, meg TIC-ből, meg pár tölteléktárgyból vagyok még 10-es. Shit.
Német 5-ös. Pont leszartam.

Win7 alatt nagy a pingem. Úgy átlag 70-100 ms-el nagyobb, mint alap XP-n.

Fent van cFosSpeed, meg leszámoltam a win "alap 20% sávszél foglalásával" is, de így is csak kb. 30 ms-t nyertem.
Van valakinek hasonló gondja? Segítséget is szívesen vennék.

3 MB-s kábelnet, letöltés 360, feltöltés 60 kbps.
Windows 7 build 7264 32 bit

ui.: ubi alatt is jól ment...

Üdvözlégy Rock'n Roll,
Basszussal teljes, a húr van teveled,
Áldott vagy te a rockerek között,
És áldott a te szívednek szólója, Metál.
Istenünk, Rock'n Roll, pokolnak hangja,
Szóljál te érettünk, lázadókért most,
És hard rocknak óráján, ámen!

A bejegyzésnek semmilyen mélyebb értelme nincs, csak amennyi látszik, nem szeretnék senkit megbántani; a valláshoz nincs köze.

Szinte egész nap csak rá gondolok. Hiányzik. Mellette akarok lenni. Hallani a hangját. Ha mégis hallom, hallgatni akarom egész nap.
Ha elmegyek mellette, rá se nézek. Aztán azért epedek naphosszat, hogy, ha csak egy pillanatra is láthassam. Ha valamiért közel vagyunk, elfordítom a fejem. Pedig nézni akarom. Az arcát, a szemét, az ajkai ívét... örökké.
Oda akarok menni hozzá. Barna szemeibe mondani, hogy hiányzik. Hogy ne menjen el. Maradjon velem. Bocsásson meg. Mert buta voltam. Mert ostobaságokat vágtam a fejéhez. Hogy én sem gondoltam komolyan. Hogy már semmit sem gondolok komolyan. Hogy már semmit sem bánok, csak velem legyen. Nem teszem. Büszkeség? Gyávaság?
Vagy oda akarok menni. Megcsókolni. Ölbe kapni, futni vele mindenki elől, mindenkitől távol, a világ végére, ahol nincs más, csak Ő meg én...

miért ilyen bonyolultak az emberi dolgok ?

Hideg van. Nem kicsit, nagyon.