Egyedül vagy, fáj minden szó, minden gondolat,
Csak meghalni akarsz, eltépni a láncot egymagad,
És menni, gyorsan, futva, mindent hátra hagyva,
És menekülni, és meg nem állni, csak szállni,
Békében, a felhők fölött, csak szállni!
De itt vagy lent, sötét zegzugos folyosók az életed,
Bárhogyan próbálod meg úgysem értheted,
És egyedül vagy, lelked démonával, üldöz a szerelem
Borzasztó átkával, és kerget, és futnál,
Egy kútba belefúlnál, vagy fel egy fára...
Lengeni a szélben, pipacsszagú szellő ringató ölében,
De te itt vagy, és az orkán csontodig hatol,
A fájdalom lüktet, a fejedben érzed, lelked mélyén!
Kietlen falak közt visszhangzik fájdalom, ordítás,
Sírás, halálhörgés, mint megannyi könyörgés,
Sikoltás, s csak egy szót hallasz ki: szeress!

És, minden szó, mind ugyanez, százszor, mint
Megannyi kés, fenetlen és tompa,
Elven, élő húsod marcangolja, és tép, szaggat téged,
Lelked és tested ezer kis darabján érzed,
És ott bent.

Azoknak, akik nem tudnák, a SUPER PI egy szintetikus számoló-tesztprogram, a processzor alias CPU teljesítményét méri, úgy, hogy egy bizonyos számjegyig számolja a π-t (pi-t) (az egységnyi átmérőjű kör kerülete, 3,141592... és tovább a végtelenségig), eredményként pedig a műveletsor idejét kapjuk, azaz, hogy a program hány másodperc alatt jutott el az n(16k,...,256k,...,1M,...,32M) számig.

Ezzel a felméréssel a PH! átlag pi számolási értékét szeretném meghatározni

A kis (1.3 MB-os) tesztprogram innen tölthető le
Állítsátok be a programot, hogy 1M-ig, azaz az egymilliomodik számjegyig számoljon, ezt használják a leggyakrabban, mi is ezt fogjuk felhasználni

Egy lassabb Ossian dallamra írtam, csak elfelejtettem már, melyikre. Nem tudom, így magára mennyire értékelhető

Ha szeretsz egy lányt,
És érzed, hogy fáj,
És ha már nem hiszed el,
Hogy élni muszáj....

És, ha már nincs reményed,
Elfújta a szél,
Úgy érzed, nincs mit kérned,
És elmennél!

Felnézel az égre akkor,
És látni akarsz,
Keresel egy égi jelet,
De csak vakon kaparsz.

Ha úgy érzed nincs miért,
Ha minden úgy fáj,
Csak még egy lépést a reményért,
És talán valaki vár!

Valaha úgy érezted,
Tényleg ismered őt,
Most mégis egyedül vagy,
És talán nincsen jövőd!

Nektek. És magamnak.

Tegnap oldalakat akartam írni, annyi harag, düh, kiábrándultság és önvád volt bennem... szerk.: megvan...
Bömbölt a fülembe a "zene", amit én többnyire inkább hányadéknak hívnék. Mixek, román-angol-magyar "slágerek" (csak mert nem tudok jobb szót), semmit sem hallottam tőle, közben a fények a szemembe villogtak, cigi füst volt, és pár száz ember összezsúfolódva egy "diszkóba".

És ott volt ő is, és végig csak ő jár a fejemben. Sokszor nyalizó párokat láttam, és ez... Eleinte még meg tudtam keresni a szememmel, aztán ő is elveszett a tömegben.
Egyszer megpróbáltam beszélni vele, ő leült mellém, és én szerettem volna mondani neki valamit, de a nyelvem hegyén elakadtak a szavak, és alig tudtam bármit kinyögni... Ő meg... kényelmetlenül érezte magát, ahogy esetlenül mondani akartam valamit. És ez a feszültség köztünk... amikor régen minden olyan természetes volt. És komolyan nem tudok szinte semmit sem mondani, és mindenhol emberek...

Egy lánynak írtam, a lánynak, akit szeretek, reménytelenül, és reményekkel telve.

Remélem tetszik nektek is, én így kívánok a boldog pároknak és a szeretni vágyóknak boldog Valentin-, Bálint napot.

Szerelemről

Emőkének

Élt egy leány, messzi földön,
Élt egy leány, nagyon messze,
S élt egy fiú, távol innen,
Élt, amerre a szél vitte.

Ült a leány, ült a tűznél,
Szikrákat szórt a parázs,
Jött a legény, köszönt, s leült,
Elkezdődött a varázs.

Nem szóltak, csak nézték egymást,
Nézték egymást, s a tüzet,
A fiú gondolta magában,
Sosem láttam ily szép szüzet.

S a lány gondolta magában,
Mily deli, és mily erős,
És az arca vonása,
Királyi arcú szikla hős.

Nézték egymást, és a tüzet,
És ott volt köztük a varázs,
És érezték mind a ketten,
Több ez, mint múló parázs.

Nem tetszik az Opera 10.50 beta. Külsőre semmiképp. Beletettek egy csomó új funkciót, erre most kezd úgy kinézni, mint a Chrome vagy a többi "újítás". MIÉRT kellett hozzányúlni ahhoz, ami praktikus és kényelmes volt, no meg jól nézett ki

Opera 10.10:

Új Opera 10.50 beta:

És az a félbe vágott ikon...

Ollienak ígértem a képeket, neki ajánlom hát ezt a bejegyzést.

Elnézést kérek a képek minőségéért, mind a 800*600 pixelért... Vittem én saját gépet, egy Panasonic DMC-LS80-ast, de az elemek a hidegben - vagy valami mástól - rekord idő alatt lemerültek, illetve az optikai része valamiért nem volt hajlandó "kinyílni"... Szóval egy kölcsöngéppel készítettem a fényképeket, amik tökéletes szemléltető-eszközök lettek, semmi több, még egy 16:9-es képarányt sem tudtam... azért remélem tetszeni fognak

Születésnapomra kaptam, Tőle. Ez a tárgy különösen kedves a szívemnek.

(a bögre eredeti környezetében látható, először Photoshoppolni akartam, de ép egér híján nem nagyon sikerült, bocs a rendetlenségért )

Mindenki tudja, miről van szó.
Rá.