Avagy járjunk már a végére, miért nem 50% a különbség.

1. Bevezető

A 9600GT megjelenésekor osztatlan sikert aratott teljesítményével – a műszaki adatok (elsősorban a 64 shader processzor) alapján senki sem gondolta előre, hogy milyen jól fog muzsikálni. És bár adott indokot nem kevés fejvakarásra, hogy hogyan tudja a nála ALU-teljesítményben több, mint kétszer gyorsabb HD3850-et megelőzni szinte minden játékban, a legnagyobb meglepetést talán az jelentette, hogy a 112 shader processzorral rendelkező 8800GT-től alig 10-20%-kal van lemaradva. Ennek az okát a mai napig nem sikerült hitelt érdemlően felderíteni – az nVidia pedig mélyen hallgat róla. Nem is ok nélkül – az, hogy a 60-65%-kal nagyobb shader- és textúrázó-kapacitás mindössze ennyi teljesítmény-többletet hoz, az arra utal, hogy a G92-es chipben valahol van egy olyan szűk keresztmetszet, amely komolyan visszafogja a 8800GT-k teljesítményét.
Ez a teszt a szokványostól némileg eltérő módon próbálja ráerőszakolni a két kártyát, hogy fedjék fel a titkukat.

Avagy meglepetések a memóriasebesség kapcsán.

1. rész - Mit eszik egy 9600GT?
2. rész - Mi alá mit tegyünk?
2.5. rész - Memória intermezzo
3. rész - Variációk CPU-limitre

1. Bevezető

Ahogy a sorozat második részében szó volt róla, a 3. rész hivatott megvizsgálni a modernebb CPU-igényes játékokat – ezzel teljessé téve a CPU-VGA összképet. Az utolsó felvonás előkészítése során nagyító alá került a memória hatása is – amíg az első rész CPU-limites eseteiben a memória által hozott / vitt pár FPS-nek igen mérsékelt jelentősége volt (pl. 170 helyett 180 fps várhatóan senkit nem kápráztat el), addig a 30-50 fps-es magasságokban mozogva igencsak számít, ha a memória megfelelő beállításaival akár 5-10% teljesítményt nyerünk. A vizsgálódás hozott néhány elég meglepő eredményt, ezért érdemes egy külön cikket szentelni a témának – a 3. rész pedig innentől kezdve tényleg koncentrálhat a CPU és a VGA viszonyára.

1. rész - Mit eszik egy 9600GT?
2. rész - Mi alá mit tegyünk?
2.5. rész - Memória intermezzo
3. rész - Variációk CPU-limitre

1. Bevezető

"Na és akkor azt mondjátok meg nekem, milyen CPU kell az XY VGA kihajtásához?"
"Hát, ilyenmegilyenmegahertzes corekettőduó"
"És ikszkettőből mi hajtaná ki?"

Kb. így mutat az első rész bevezetője egy kicsit továbbfűzve. Mivel a két processzorgyártó eltérő utat jár már jópár éve, sajnos nincs képlet arra, hogyan lehetne az egy processzoron elvégzett alapos méréseket átkonvertálni a másikra – sőt, sem a különféle Intel variánsok, sem az X2 és a Phenom teljesítménye között nincs könnyen meghatározható összefüggés. Kb. ugyanez igaz a videokártyákra is – ha két kártya között A játék B beállításában 10% a különbség, attól még C játék D beállításában nyugodtan lehet akár -20%, akár +30% a differencia.
A CPU VS VGA cikksorozat 2. felvonásának célja nem kevesebb, mint hogy ajánlást adjon arra, hogy a manapság középkategóriásnak vagy felső-középkategóriásnak számító VGA-k alá melyik CPU-variánsból milyen sebességűt érdemes tenni. Vágjunk akkor bele!