Hirdetés

AMD vs nVidia - mit várhatunk a DX12-től?

Mint az új megoldások hajnalán mindig, a DX12 kapcsán is izzanak a jósgömbök, és mindenkinek van véleménye arról, mi fog történni. Megpróbáltam higgadtan végigelemezni, hogy a rózsaszínű álmoktól és az élénkpiros flame-ektől elvonatkoztatva ténylegesen mire lehet számítani a DX12-ben a két gyártótól.

Az egyszerűség kedvéért a GTX980 vs R9-290X viszonylatot néztem, és abból indultam ki, hogy a jelenlegi erőegyensúly esetleges változása milyen forrásokból táplálkozhat. 4 jelentősebb területet látok:

1. Fizikai erőforrások
Végigsétálva a chip egészén, az látható, hogy a 290X lényegesen komolyabb erőforrások felett rendelkezik. Az egyetlen igazán kérdőjeles terület a frontend, mert egyfelől a 980 háromszögekkel kapcsolatos képességei (setup, kihajítás, tesszeláció) lényegesen jobbak, másrészt a 290X 8 ACE-je dispatch terén erősebbnek tűnik, mint a 980 4 GPC-je. Erre még visszatérek a #3-es szakszban.
ALU egységekben 37.5%-kal erősebb a 290X. Textúrázóból is 37.5%-kal több van benne, de ez csalós, mert FP16-os színformátum esetén a Maxwell chip teljes sebességű, míg a Hawaii csak fél, tehát itt az nVidia közel 50% előnyben van. Ennek valószínűleg jelentős hatása jelenleg nincs - de később lehet, ld. #3-es téma.
A ROP-oknál fordított a helyzet - egyforma a számuk, és a sima pixel / z teljesítmény is egyforma, viszont blending mellett a 980 csak fele sebességű, míg a 290X teljes. Miután a műveletek mixe játékról játékra más, ennek a pontos hatását nehéz megmondani, de az jól látható, hogy nem elhanyagolható - leginkább emiatt van, hogy a felbontás növelésével csökken a 980 előnye.
Memória-sávszélességben 50%-kal erősebb a 290X.

"Milyen NAS-t vegyek?" topic Téma összefoglaló - munkablog

A blog munkaterületként szolgál a Milyen NAS-t vegyek? topic Téma összefoglalójának elkészítése során. Javaslatok tehetők a fórumban, az aktuális változat itt látható:

A topic célja, hogy segítsen eligazodni a NAS-megoldások folyamatosan bővülő, színesedő piacán. Mivel a NAS-sal kapcsolatos igények rendkívül sokfélék lehetnek, a lehetséges megoldások között is igen komoly eltérés lehet árban, teljesítményben, kényelemben és rugalmasságban egyaránt.
Az összefoglalóban összegyűjtöttük a legfontosabb alapinformációkat, és az egyes lehetőségek rövid bemutatásával igyekszünk segíteni, milyen irányba induljon el a leendő NAS-tulajdonos.

Rövid áttekintés - mi az a NAS?
A NAS betűszó a Network Attached Storage (hálózati adattár) kifejezés rövidítése. A név a hálózati adattárak eredeti funkcionalitását fedi - hálózati kapcsolaton keresztül lehetett őket a számítógéphez csatlakoztatni, és a rajta tárolt adatokat úgy lehetett elérni, mintha egy másik számítógéphez férnénk hozzá. Ennyi alapján gondolhatnánk úgy egy NAS-ra, mint egy külső merevlemezre, azonban ez több okból sem jó hasonlat - a legfontosabb különbség, hogy a NAS-t rá lehet kötni pl. egy switch-re vagy routerre, és onnantól kezdve tetszőleges számú klienssel meg tudja osztani a rajta tárolt adatokat, ily módon képes helyi adatközponttá válni.
Egy NAS jellemzően egy miniszámítógépből és egy vagy több merevlemezből épül fel. A miniszámítógépek erejének folyamatos növekedésével a NAS-ok jó ideje túlnőtték eredeti funkcionalitásuk kereteit - a többféle file-megosztási lehetőségen kívül futhat rajtuk webszerver, média szerver, torrent kliens, E-mail szerver, személyes cloud, és még számos egyéb szolgáltatás, amelyeket a legtöbb esetben a felhasználó tekintélyes méretű szoftverkönyvtárból válogatva saját maga is tovább bővíthet igényei szerint. Hálózati adattár helyett manapság egyre inkább érdemes úgy gondolni a NAS-ra, mint egy mikroszerverre.
A NAS-okba jellemzően 1 és 4 közötti merevlemez építhető (vannak több lemezt is fogadó megoldások, de ott már komoly felárral kell számolni). Több lemez használatával rugalmasan van lehetőségünk növelni a tárhelyet, az adatbiztonságot, ill. az írási / olvasási sebességet - esetleg ezek valamilyen kombinációját. A legnépszerűbb felhasználási mód talán két lemez használata RAID 1 üzemmódban - ilyenkor a két lemez tartalma megegyezik, és az egyik lemez elhalálozása esetén nem vesztünk adatot. 3, ill. 4 lemez használatával bővül az elérhető RAID üzemmóddok száma.
NAS-okkal találkozhatunk otthoni mellett céges környezetben is - a komolyabb modellek egy kis-, vagy akár középvállalat igényeit is kielégítik. Ennek kellemes következménye, hogy otthoni igényeinknek csak a fantáziánk (meg persze a pénztárcánk) szabhat határt - funkcionális elvárásainkra biztosan találunk megfelelő megoldást. Ha pedig a boltokban kínált hardware-t gyengének tartjuk ár / teljesítményben, akkor építhetünk is NAS-t - többféle, x86 és / vagy ARM processzoros gépre telepíthető NAS operációs rendszer létezik.