Hirdetés

Rántotta felturbózva

Másként nevezhetnénk parasztreggelinek is, de ezt valamiért nem szeretem.
Talán ez az egyetlen "főt" étel, amit gond nélkül és mindenféle komolyabb supporttól mentesen eltudok végezni egymagam. :)

Túl gyakran persze turbózott tojást se csinálok. Kell hozzá egyfajta hangulat, meg persze egy doboz sör. Úgy szeretek "főzni". Közben kortyolgatok és mire elkészülök a kajával, addigra kellemesen meghozza az étvágyamat is. Ja igen, azt tudni kell, hogy nekem egy ilyen pofonegyszerű kaja elkészítése is minimum 45 perc! Mert mindent szépen komótosan előveszek, felvágok / előkészítek... és mikor minden kész, na akkor kezdem el sütni / főzni. Közben meg elkortyolgatom a sörömet...

Tehát akkor nézzük a hozzávalókat:

- tojás (jelen esetben 8db)
- hagyma (2 egész fej apróra vágva)
- zöldpaprika
- krumpli (2 egész darab)
- kolbász (lehetőleg valami finom csípős házi)

Megölhetjük a betörőt? Hétfőtől igen!

Már régóta lehetett hallani erről a btk módosításról, ami hétfőtől érvénybe is lép.
A Heti Válasz cikkére hivatkozva idézem hogy is néz ez ki pontosan és egyértelműen:

"Ha az éjszakai betörő még a hangját sem emeli fel, nemhogy a kezét ellenünk, akkor is az életét kockáztatja ezután. Szóba sem kerülhet, hogy vádat emeljenek a magát megvédő ellen. Ám mindez nem jelenti azt, hogy az önvédelem ne járna kockázatokkal. Szinte bizonyosra vehető, hogy őrizetbe veszik a védekezőt, és eljárást indítanak, a különbség csak annyi (és ez nem kicsi), hogy jó eséllyel nem emelnek majd vádat ellene."

No, ez szerintem elég egyértelmű. Tehát különösebb indok vagy gondolkodás nélkül tetszőleges eszközzel megölhetjük a betörőt. Persze tudom, hogy azért ez nem olyan egyszerű "móka", mint ahogy hangzik, de legalább van már hivatalos és reális lehetőség törvényes keretek között is a megfelelő védekezésre.

Eddig ugyanis - ha jól tudom - úgy volt, hogy a betörő ellen csak vele egyenrangú erővel lehetett fellépni. Magyarul ha ő kézzel támad, te nem szúrhatod le. Ha ő késsel támad, te nem lőheted le. Tehát a támadás mértéknek megfelelő ellentámadás volt csak engedélyezett. Így volt lehetséges az, hogy ha leszúrod a betörőt miközben nála nem volt se kés se fegyver, akkor még téged csuktak le.
Persze ez ennél komplikáltabb, épp ezért még szörnyűbb volt a helyzet.

Gyümölcsfagyi házilag, 5 perc alatt

No, Defranco, Lapa, Viszlát és persze Kalandor blogjai után írok én is egy "receptet".
Persze nem vagyok egy gasztro mágus, de ezt a fajta fagyi készítést többen meglepve fogadták már. Pedig szerintem annyira egyszerű hogy szinte adja magát az ötlet.

Hozzávalók:

-fagyasztott gyümölcs (tetszőleges)
-2dl habtejszín vagy főzőtejszín (tetszőleges, mindegyikkel próbáltam semmi érdemi különbséget nem vettem észre)
-tetszőleges mennyiségű cukor
-meg egy komolyabb botmixer (robotgép vagy bármi ami alkalmas jég darálására)

Ebből már mindenki kitalálhatta miként készül majd el a fagyi.
Első körben fogok egy keverőedényt. Ebbe beleteszem az apróbb darabokra tört fagyasztott gyümölcsöt. Az apró darab rész fontos, mert így könnyebben tudja a mixer darálni.
Két lehetőség van. Vagy bolti előrecsomagolt fagyasztott gyümölcsöt veszünk vagy piaci nyers gyümölcsöt fagyasztunk le mi magunk. Ilyen esetben arra kell figyelni, hogy lehetőleg még fagyasztás előtt vágjuk apró kockákra az adott gyümölcsöt mert -20 fokosan ez már nem könnyű feladat. Pl almánál, baracknál vagy banánnál ezt nem szabad elfelejteni. Meggy vagy eper esetleg szamóca esetében ez ugye nem probléma.

Régi fotók

Ma délután végre sikerült elhoznom nagymamám és az ő nővére régi fényképeit.
Már régóta tervezem, hogy elkérem őket és digitalizálom mindet. Vannak köztük elég régiek is, de a többség 1950-es, 60-as évekbeli.

Imádom az ilyen régi képeket nézegetni. Egy kis bepillantást engednek a régi időkbe. Amiről én meg talán itt a többség is csak történeteket hallott. És mivel nagymamám már a 40-es évek óta fényképészként dolgozott ezért rengeteg fotó van. Szépen bemutatják az akkori életüket / életvitelüket. Stílust, öltözködést, talán kicsit a szokásokat is. Szívesen kipróbálnék pár hónapot az 50-es 60-as 70-es években élni. Persze hosszútávon nem, de nagyszüleim történeteiből ítélve az még más világ volt. Hogy jobb vagy rosszabb az egyén függő. Szerintem is-is. Egy biztos, mamám nővére 89 évet élt, idén februárban halt meg. Ő biztos, hogy jobban élt, mint mi és a közvetlen környezetem. Pedig ő "csak" egy suszter volt a debreceni cipőgyárban. Kb, mint ma egy n+1. gyári munkás. És mégis a történeteiből és a képekből, meg persze az ő saját véleményéből is az derül ki, hogy jobb volt az életük akkor, mint ma az átlag.
Sose felejtem el, mesélte mekkora összejöveteleket szoktak tartani nálunk. Egyik alkalommal 10+ fő jött volna vendégségbe, neki pedig nem volt kedve főzni. Ezért úgy döntöttek a férjével, hogy leviszik a társaságot az egyik közeli étterembe és ott mulatnak. Azt mondta így olcsóbb volt mintha ő főz és jobban is elfértek. Hihetetlen ez mai szemmel. Melyikőnk tudná megtenni ma, hogy a 10+ fős baráti társaságot inkább étterembe viszik? Hát szerintem nem sokan. Akkor ez olcsóbb volt. És mondom mégegyszer, csak egy egyszerű suszter volt.
Na mindegy. Persze nem akarom álomba ringatni magamat, voltak azoknak a koroknak rossz oldaluk is. Ez nem is kérdés.

Emmegmi?

Most láttam:

Neee! Nehogymár itt is! Ezt a gagyi indexen láttam először. Mocskosul idegesítő... Fölösleges.
Eddig szép igényes reklámok voltak az oldalakon. Most nehogy elkezdődjön egy ilyen.

Mondjuk szó se róla, ezek után már mindjárt lesz értelme a klubkártyához járó reklámmentességnek. :U

Ja és ráadásul ha mobilról megyek a PH!-ra akkor rendszeresen gemius/ipsos felmérés ugrik elő. Ami bosszantó. Így nincs kedvem kitölteni.

Gondolatok tengerében

Csak azért írom meg ezt a szösszenet mert találtam neki egy ideillő címet... Furán nézett volna ki cím nélkül. De végül sikerült találni egyet.

Na, a lényeg az, hogy pár éve feltűnt pár furcsaság bennem. Sose gondoltam volna, hogy ez furcsa, azt hittem teljesen hétköznapi dolog. Viszont a napokban egyre inkább úgy gondolom, hogy mégsem olyan szokványos dolog ez ami velem bennem az én fejemben zajlik.

A legelső még kevésbé furcsa dolog az az, hogy színeket társítok bizonyos számokhoz. Persze mindenki képes színeket képzelni bizonyos számokhoz - legalábbis úgy tudom - de nálam ez amolyan alapértelmezett. Tudatalatti dolog. Én nem társítok színeket a számokhoz, hanem amikor számokról van szó akár beszéd közben vagy csak olvasok róla stb... mindig megjelenik előttem az a bizonyos szám színesen. Tehát a dolog fordított, eleve színes számok képe jelenik meg előttem mikor bármilyen körülmények között és bármikor számokról van szó. De nem mindegyikről.
A helyzet a következő:

Cikkek gyűjtőhelye

Ide gyűjtöm azokat a cikkeket, amikre egy későbbi vita kapcsán még szükségem lehet. Hogy legyen mire hivatkozni. Ne kelljen mindig kulcsszavakkal átkutatni a fél netet utánuk.

Megjegyzés: a bejegyzés azért került be újra, így két év elteltével, hogy ne kelljen mindig a saját oldalamon felkutatni amikor épp frissíteni akarom. Ezért ez most pontosan megegyezik a korábbival csak épp első oldalon szerepel nálam.
A cikkek folyamatosan gyűlnek, az elmúlt két évben sokszor hasznosnak bizonyult 1-1 vita kapcsán. Tehát megérte megcsinálnom.

Megjegyzés 2: sajnálatos módon a linkek közül pár már nem elérhető az akkori oldalon. Ezzel sajnos nem tudom mit kezdeni, pár hete vettem észre én is, hogy pár linkelt cikk már nem található...

Természetesen magamnak gyűjtöm, amolyan könyvjelzőként. Így hozzászólni nem lehet.

HDMI kábel jelátvitele

Overclock - Underclock - Help

A múlt héten lecseréltem a gépet. (aki nem kíváncsi a rizsára az ugorjon az utolsó 2-3 bekezdéshez :) )
Na nem olyan megfontolásból hogy tudjam tolni az új Crysis-t, vagy mert épp szétvet a pénz... Azon egyszerű oknál fogva cseréltem gépet, mert spórolni akarunk a villanyszámlával.

És mivel nálunk a HTPC - amúgy egy sima desktop gép - a multimédia központja, ebből kifolyólag igen sokat megy. Főleg mivel párom még otthon van a gyerekkel, plusz este én is gépezek elég sokáig, így átlagban napi 15-16 órát megy a gép. Ezért - és persze leginkább a gazdasági helyzet miatt - egyre égetőbbé vált, hogy kevesebbet fogyasszon a masina.
Lecserélni viszont nem akarom egy mezei multimédia lejátszóra. Főként azért, mert ott netezünk, onnan megy a TV, zene, filmek, letöltések, néha dolgozom is rajta (PS), és persze néha napján a játékot se vetem meg. Tehát nincs külön asztali PC-nk, csak egy ami be van építve a bútorba - erről írtam külön cikket is - azóta modernizálódott a dolog, kicsit upgradeltem a felépítést is, amolyan picit igényesebbre. De a lényeg, hogy mindent ami multimédia vagy számítógéppel kapcsolatos ezen intézünk.

Úristen esett 10 centi hó! - Mindmeghalunk!

Kábé ez az alaphangulat ami most a médiából jön. De mindenhonnan. Internet, tévé, rádió.
Katasztrófa. De nem a hóesés, hanem ahogyan ezt kezelik. Röhej.

Évről évre megfigyelhető a jelenség, amint 5 centinél nagyobb hó esik az országban egyből világvégét jósolnak a különböző médiák. Azon csodálkozom, hogy nem nevezték még katasztrófa sújtotta övezetnek az országot.
Index címlapon "Buda elveszett". Azt írják megbénult a BKV - mintha amúgy minden olyan flottul menne ott - és azt kérik az emberektől, hogy aki teheti maradjon otthon. :U Ergo a nyugdíjasok, mert mindenki másnak mennie kell dolgozni vagy iskolába. A rádióban szintén pánikolnak, ahogy a Tv híradásokban is kb úgy számolnak be az elmúlt éjszaka esett átlag 10-15 centis hóról mintha tényleg itt lenne a világvége.

Ami, megjegyzem nem csak a média hibája. Nálunk pl már reggeltől szirénázik a mentő, egymás után mennek ki az állomásról. A rádióban és a tévében mindenfelé elakadt autósok és kamionok. De még én is azt tapasztaltam, hogy a kukásautó se képes felmenni egy kisebb emelkedőn. Autósok veszik be driftelve a kanyarokat, már ha éppen nem akadtak el. Sőt, reggel fél 8-kor mikor jöttem munkába egy darab hókotrót nem láttam és láthatóan az utak sem voltak eltakarítva csak a szűk belvárosban.

Vágyódás

Azt hiszem nem megszokott dolog tőlem az érzelmekkel átitatott ömlengés. Legalábbis remélem, hogy nem.
Most viszont valami hasonló lesz. Persze próbálom majd érdekessé tenni - amennyire lehet egy ilyet - de akit az ilyen nem érdekel az vegye ezt figyelmeztetésnek. :)

Már hosszú évek óta, mikor felgyülemlik bennem kellő negatív hangulat mindig elvágyódom itthonról. Nem csak otthonról, hanem az egész országból. Azt hiszem talán nem kell magyarázni miért. Nem akarok olyan vitákba belemenni, hogy hol jobb, itthon vagy tőlünk nyugatabbra. Ezerszer kibeszélt téma. És ez is kapcsolódni fog a témához de mégsem teljesen ez a lényeg. Legalábbis mikor ezt írom egyáltalán nem akarok erről vitázni. Egyszerűen úgy gondolom, hogy összességében jobb. Legalábbis jobb a lehetőség egy jobb élet létrehozására, ami persze erősen függ az egyéntől. Mondom ezt úgy, hogy nincs személyes tapasztalatom. Tényleg nincs, elismerem. Viszont van közvetett. És nem csak fórumokról, hanem közeli ismerősöktől, barátoktól és most már egyre több rokontól is. Röhej, de mára már a tágabb rokonságom egy negyede, ötöde külföldön él és dolgozik. Az ismerőseimnek meg közel a harmada(!) dolgozik és él életvitelszerűen külföldön évek óta. Tudom, hogy ezt sokan itt a fórumon nem veszik elfogadható érvnek. De mikor a közel (mikor még volt iwiw-es / fb-s profilom) 200-220 ismerősöm közül 60-70 ember él külföldön, plusz a rokonságom beszámolói több, mint elegendő érvet jelentenek számomra. De itt a fórumon is találunk több olyan akár közös "ismerőst" akiknek külföldi életét időről-időre nyomon követhetjük. És az imént felsoroltak többek közt egyvalamiben mind egyet értenek: igen, nehezebb, de jobb külföldön. És eszük ágában sincs visszajönni, max látogatóba.
Plusz meglehet nézni bevándorlási és letelepedési statisztikákat. Mert nem Magyarország vezeti a listát, az biztos. Nyilván okkal mennek jóval többen dolgozni és élni tőlünk nyugatabbra, mint onnan ide mihozzánk. Ide maximum háborús menekültek és hasonlók jönnek. Ilyen egyszerű, állítólag a "számok nem hazudnak".