Elég kábúlt állapotomban elgondolkodtam a dolgon. De úgy komolyan belegondoltam tényleg.
Aztán megszédültem. Na, nem a kábulattól, hanem inkább a döbbenettől.
Persze eddig is tudtam, hogy ez így van, elvégre jártam suliba, sok tudományos műsort néztem...De mégis...A világ hatalmas...
Elképzeltem magam előtt, ahogy Google Earth módjára elindulok Magyar o.-ról, eltávolodok az országtól, Európától az egész Földtől, aztán a Naprendszertől...Látom, ahogy a Földünk és a többi bolygó mozgásban van...Aztán gondolatban eltávolodtam az egész galaxisunktól, és végül lelki szemeim előtt megjelent az univerzum, ahol az egész galaxisunk egy kis pont volt.
Na ekkor jött a "szédület". Hogy ez nagyon durva... Hogy akkor hol is vagyunk?
Ezt a kérdés úgy értem, hogy ugye a Földünk egy hatalmas bolygó. Mármint nekünk. 8km magas hegyek, 11km mély oceáni árok, stb stb. De ha valójában azt nézzük meg, hogy hol is vagyunk ( univerzum egyik galaxisán annak egyik naprendszerének egyik kis bolygója) az univerzumban akkor annyira picik, hogy ennek a hatalmas bolygónak a mérete majdhogynem elhanyagolható, nullával egyenlő...
Na mind1, nemsokára publikálom a cikket. Sz.tem kicsit talán hosszúra sikerült...Kivácsni vok, hogy érdekelni fog e bárkit is És hogy ha igen, akkor mi lesz az emberek véleménye a dologgal kapcsolatban.

Gondolom senkinek nem kell bemutatni a Quake III. Arena-t. Talán még a fiatalabb generációk is ismerik. Korszakalkotó volt, amit ez a játék hozott, mint az fps, mint a multiplayer világába.
A nemsokára 10 éves játék grafikája kiemelkedőnek számított akkoriban. Évekkel a megjelenése után is videókártyákat teszteltek a Quake 3-mal.
Ahogy a játék népszerűsége egyre nőtt, teamek és clanok alakultak, akik a legprofibb játékosokat hozták össze.
Persze a változatosság gyönyörködtet.
A manapság oly népszerű játék moddolás, már a Quake 3-ban is megtalálható volt, igaz csak az 1.11-es frissítést követően. Ennek köszönhetően rengeteg új modifikációt készíettek hozzá. Sőt, eljött az idő, amikor a quake 3 modok talán népszerűbbek lettek mint maga az alapjáték! Az én online pályafutásom is egy ilyen moddal kezdődött.

Single módban már a megjelenés óta toltuk haverokkal. Lan-partyk állandó résztvevője volt, még évek múltán is. Persze, akkoriban még nem volt szélessáv, sőt, az átlagembernek még net se volt elérhető, max 56k-s modemmel. Az óra ketyegett, nagy luxus lett volna többórás online gyilkolászára használni.
Aztán kb 4 éve, minket is elért a szélessávú internet:) Első dolgom volt kipróbálni a Quake 3-at online. Se nekem, se haveroknak nem volt túl sok tapasztalata online multi terén. Fogalmam se volt még akkor, hogy mi az az All Seeing Eye :) Ebből kifolyólag a játék álltal talállt servereket láttuk csak, amiről tudni illik, hogy az 1.16-os pointrealise alatt eléggé instabil volt. Úgy értem volt amikor 50 servert hozott be, volt amikor 150-et :)
Először rail modokat próbáltuk, de a 100-as ping eléggé megnehezítette a dolgot, főleg egy olyan pontos célzást/időzítést igénylő módban mint az only rail.
Ezért tovább kutakodtam, és megtaláltam a SoDMoD servereket!
Aránylag jó, 45-50-es ping volt, és majdnem mindig tele volt.
Aztán elkezdtem játszani vele! CTF volt 16/16-os szervereken. Eleinte furcsállottam, hogy sokszor a semmiből nyírnak ki, meg hogy a játékosok mintha repkednének vagy teleportálnának, de mintha mindenhol lett volna valaki. Sokszor a semmiből tűnt elő egy-egy ellenség. Aztán rájöttem, hogy ez a SoDMoD.
Szinte minden fegyver adott volt. Bfg, rail, shoutgun, mg, granade, rocket stb...Az élet 300-on volt alapból, ami sérülés után magától gyógyult. Persze ez csak izgalmasabbá tette a játékot, mivel egy teli találat Bfg-től egyből vége...Szóval aki jól célzott az könnyedén kaszállt, és mellélövésnél volt lehetőség "felgyógyulni", nem kellett a health gömböket kutatni.
Viszont amiben tényleg igazán extrém ez a mod, az a fegyverek visszaható ereje! Ugyanis a saját lövéstől nem sérül a játékos, viszont a fegyver ereje visszahat és messzire lök úgymond. Egy egyszerű példa, aki ismeri a CTF4-et, az egyik zászlónál háttal kis szögben földbe lő, és szép ívben átrepít a túloldalra. De persze ez sokkal összetetteb dolog, messze nem ilyen egyszerű :) Ezeket hívták BGF jumpnak, vagy slide-nak. Elég sok heti gyakorlás, és a régi nagy játékosok figyelése kellett ahhoz, hogy egyálltalán egy slide jól sikerüljön, és ne essek le a semmibe.
Ez volt az, ami egy teljessen új nézőpontot adott a játéknak. Itt nem elég egyszerűen jól célozni, hanem mindezt mondjuk a pálya tetejéről ugrás közben, egy másik, épp ugrásban lévő játékos irányába. Ez, az egész játékot hihetetlenül pörgőssé tette.